Schulz támadott, de alulmaradt

Publikálás dátuma
2017.09.04. 02:41
FOTÓ: DPA
Élesen bírálta egyebek mellett bevándorlási- és menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel hivatalban lévő kormányfőt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett.

Az első felmérések szerint a negyedik ciklusára készülő Angela Merkel szerepelt jobban a másfél órás tévévitában, amely a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány legfontosabbnak tartott eseménye volt. Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók mellett a két legnagyobb országos kereskedelmi tévé, az RTL és a SAT1 is élőben közvetítette. 

A négy csatorna egy-egy ismert televíziós újságírója által vezetett vita első és leghosszabba blokkja a migrációról, menekültügyről és társadalmi integrációról szólt. Martin Schulz hangsúlyozta, hogy Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. Így lehetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és "cserben hagyják Németországot", holott "sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak".

Angela Merkel kiemelte, hogy "Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok", és "tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni" a menekültek ellátásában. Így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert "semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását" - mondta a kancellár.

A migrációs válság kezeléséről szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Ehhez a szavai szerint a terheket a tagállamok között szolidárisan megosztó rendszerhez kell igazítani az EU pénzügyi támogatási rendszerét, mert "nem mehet tovább", hogy olyan tagállamok, mint Lengyelország és Magyarország támogatást kapnak az EU-tól a mezőgazdaságtól az útépítésig egy sor feladathoz, de elutasítják a szolidaritást a migráció ügyében.

Angela Merkel kiemelte, hogy az uniós külső határok ellenőrzése mellett az EU-Törökország menekültügyi megállapodáshoz hasonló együttműködést kell folytatni az EU szomszédságának más államaival, az Európán kívülről induló migráció szabályozásában pedig nem kell az EU-ra várni, hanem meg kell alkotni egy német törvényt a képzett munkavállalók bevándorlásáról. Aláhúzta: a migráció nem fenyegetés, hanem nagy feladat, és Németország nem zárkózhat be a világ más részein pusztító háborúk és szegénység előtt. Ez azonban "nem jelenti azt, hogy mindenki jöhet".

A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, hogy négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind "hozzájárulnak az ország sikeréhez", így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól.
Martin Schulz kijelentette: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülről "gyűlöletet exportáljanak" Németországba.

A német-török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad "becsapni az ajtót", és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Mindketten állást foglaltak a Koreai-félszigeten kialakult válság békés megoldása mellett. Martin Schulz ezzel összefüggésben kiszámíthatatlannak nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnökről Merkel azt mondta, hogy csak a közös értékek alapján hajlandó vele együttműködni, és világosan beszélni kell a többi között a klímaváltozás ügyében kialakult nézeteltérésekről.

Schulz a menekültügy mellett főleg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, hogy 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, hogy ez semmiképpen nem fordul elő.

A számos belpolitikai téma közül a német autóipart sújtó dízelbotrányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéző volna az autógyárakkal, és azt mondta, "irtó mérges" a visszaéléseik miatt.

Zárszavában a kancellár arra helyezte a hangsúlyt, hogy Németországnak ki kell állnia a digitális átalakulás próbáját, a szociáldemokrata jelölt pedig a társadalmi igazságosság és az EU megerősítésének fontosságát emelte ki.

A tévévita volt az egyetlen kampányrendezvény, amelyen a két kancellárjelölt szemtől szembe ütköztette véleményét. Utána Martin Schulz újságíróknak azt mondta, érdemes lenne még egy vitát tartani, mert sok témára nem maradt idő. A rendezvény előkészítése során ugyanakkor Merkel képviselői jelezték, hogy csak egyetlen vitáról lehet szó.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett gyorsfelmérés szerint 55 százalék Angela Merkelt, 35 százalék Martin Schulzot találta meggyőzőbbnek.

A másik országos közszolgálati televízió, a ZDF adatai alapján jóval szorosabb az eredmény, 32 százalék szerint a jobbközép CDU/CSU 12 éve kormányzó vezetője, 29 százalék szerint pedig az SPD-s jelölt szerepelt jobban. Ugyanakkor 51 százalék szerint Martin Schulz a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, és megkérdezettek 44 százaléka azt mondta, a 90 perces vita után jobb a véleménye róla.

Szerző

Merkel és Schulz vitája - Fókuszban a menekültkérdés

 Angela Merkel német kancellár hibázott, amikor 2015 szeptemberében beengedte Németországba a menekülteket, mert döntésébe nem vonta be az európai partnereket - mondta Martin Schulz szociáldemokrata (SPD) kancellárjelölt vasárnap este Berlinben a kormányfőjelöltek televíziós vitáján. Hangsúlyozta, hogy Merkel "kész tények elé állította" az uniós partnereket, és ez vezetett oda, hogy Orbán Viktor Magyarországa és Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa "kivonja magát a felelősség alól" és "cserben hagyja Németországot", holott "sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak".

Angela Merkel aláhúzta: Martin Schulz is tudja, hogy "Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok", és "tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni" a menekültek ellátásában. Így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert "semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását" - mondta Angela Merkel.

Az alaptörvénynek megfelelő iszlám Németországhoz tartozik

A német alkotmánnyal összeegyeztethető elveket képviselő iszlám vallás Németországhoz tartozik - jelentette ki Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind "hozzájárulnak az ország sikeréhez", így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól. Az alkotmányellenes módon működő mecsetek bezárását tovább kell folytatni, és fejleszteni kell a hitszónokok állami oktatását. Az államnak tudnia kell, hogy mit prédikálnak a mecsetekben.

Martin Schulz kijelentette: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, azonban meg kell akadályozni, hogy máshonnan, például Szaúd-Arábiából mecsetek finanszírozása révén "gyűlöletet exportáljanak" Németországba, és "semmi keresnivalójuk" Németországban mindazoknak, akik a vallásszabadsággal visszaélve megsértenek más alkotmányos elveket, köztük a nők és férfiak egyenjogúságát.

Meg kell szakítani a török uniós csatlakozási tárgyalásokat

Meg kell szakítani a Törökországgal folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalásokat - sürgette Martin Schulz. Kiemelte, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő vezetésével "ellenpuccs" zajlik Törökországban. Az Erdogan-féle Törökország nem lehet az EU tagja, mert "minden határt átlépett", ezért meg kell szakítani az EU Törökországhoz fűződő gazdasági és pénzügyi kapcsolatait is, beleértve az előcsatlakozási támogatásokat és a vámuniót.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen. Azonban a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad "becsapni az ajtót" - tette hozzá. Mint mondta, ugyan napirendre lehet venni a csatlakozási tárgyalások megszakítását, de először az előcsatlakozási pénzügyi támogatást kell felfüggeszteni és gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Szerző

Ujhelyi: Az új konzulátusok nem lehetnek csupán „látványpékségek"!

Gyomorforgató, hogy az Orbán-kormány még „nemzetinek" meri mondani magát, miközben vállaltan lemond többszázezer olyan magyar állampolgárról, akik átmenetileg vagy hosszabb időre külföldre kényszerülnek. A legfrissebb felmérésekből tudjuk, hogy jelenleg több mint hatszázezer magyar próbál a határainkon túl boldogulni, többségük valamelyik nyugat-európai országban. Nem lehet és nem szabad szó nélkül hagyni, hogy miközben a magyar adófizetők pénzéből a Fidesz-kormány komoly anyagi támogatást és kiemelt kedvezményeket juttat a határon túli kettős állampolgároknak, addig a többszázezer kivándorolt magyar állampolgárról egyszerűen lemondott, sőt mintha kifejezetten büntetné őket.

Orbán Viktor és kormánya látványosan másodrangú magyarként kezeli a kivándoroltakat. Alkotmánysértő módon kirekeszti őket a magyarországi választásokon való egyenlő részvételből azzal, hogy számukra nem biztosítja a levélben való voksolás lehetőségét; szemben a határon túli kettős állampolgárokkal.

Annak ellenére, hogy az Orbán-kormány pontosan tisztában van a kivándorolt családokban született magyar gyermekek kiugróan magas számával (minden hatodik magyar gyermek ma már külföldön születik) és az ezzel járó adminisztratív feladatok mennyiségével, az államigazgatásban továbbra sem hajtották végre azokat a fejlesztéseket, amelyek meggyorsítanák az ügyintézést. Méltatlan és gyalázatos, ahogyan az állami bürokrácia terheltsége miatt packáznak a külföldön élő magyar családokkal.

Az érintett magyar kolóniák régóta tartó lobbijának is köszönhető, hogy jövő év elején több új diplomáciai kirendeltség is nyílik, például Edinburghban és Manchesterben. Ezek a konzulátusok azonban csak akkor tudják teljesíteni kötelességüket, ha nem puszta „látványpékségek" lesznek. Elvárás kell legyen, hogy minimálisra csökkenjenek a kivándorolt magyarok adminisztratív terhei, az ügyintézés mellett az új intézményeknek kulturális és közösségi teret is biztosítaniuk kell, ahogyan garantálni kell azt is, hogy az újonnan megnyíló kirendeltségeken a magyarok élhetnek – egyébként korlátozott – szavazati jogukkal. A kivándorlás ügyében és az elvándoroltak érdekképviseletében is szemléletváltásra van szükség.

A magyar állam nem kezelheti egyetlen polgárát sem másodrangúként. A Fidesz vállaltan lemondott ezen százezrekről, mi ezzel szemben a kormányváltást követően intézményesített szintre emeljük majd a kivándorlás ügyét. Mert mi, mindenkit hazavárunk.

A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százötvenhatodik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.