Támadás vulkánok ellen

Publikálás dátuma
2017.09.02. 07:18
Yellowstoneban az utóbbi 2,1 millió évben három nagy kitörés volt, az utolsó 640 000 éve; ezen időszakon belül ezek voltak a Föl
Szuper vulkánok kitörésének megakadályozásán dolgoznak a NASA szakemberei. Egy kis kockázattal járó megoldással próbálják a katasztrófákat meghiúsítani.

Bolygónkon 20 ismert, úgynevezett szuper vulkán létezik, ezek azért kapták ezt az elnevezést, mert kitörésük annyi lángoló magmát bocsájtana ki, hogy a felszálló hamufelhő akár évekig elzárhatná a napfényt előlünk, ezt nevezték el vulkanikus télnek - írja a tisztajovo.hu a futurism.com alapján. Egy ilyen kitörés több mint valószínű, hogy kiirtaná az emberiséget, hiszen nem lenne semmilyen módszer arra, hogy a szükséges fényt megteremtsük, mind magunknak, mind a növényeknek és az állatoknak.

2011-ben adta ki a NASA a hivatalos becsléseket, ami szerint minden 100 000-1 millió évben kitör egy szuper vulkán. ,,Amikor azt a kutatást végeztük jöttem rá, hogy egy szuper vulkán sokkal nagyobb fenyegetést jelent, mint egy aszteroida" - mondta a BBC-nek Brian Wilcox, a NASA Jet Propulsion Laboratórium egyik munkatársa.

Ugyanakkor a NASA arra hívja fel a figyelmet, hogy mindentől függetlenül egy ilyen kitörés valószínűsége továbbra is igen csekély, mégis, a probléma valódi, katasztrofális, és megelőzhető.

A 20 szuper vulkán egyike a Yellowstone Nemzeti Parkban található. Ez a vulkán az általa egy év alatt termelt hő 60-70 százalékát engedi ki az atmoszférába, ez eredményezi a nemzeti park ,,forró tavaszait". Azonban a maradék 30-40 százalék elraktározódik a kürtőkben, és ez okozhatja hosszú távon a gondokat. További komoly probléma, hogy számítások szerint minden 600 000 évben tör ki egyszer, a legutóbbi nagyjából épp olyan rég történt.

A NASA azonban előállt egy megoldással. Elég lenne a vulkán hőmérsékletét 35 százalékkal csökkenteni, ezzel a katasztrófa elkerülhető lenne. Tíz kilométer mélyen kellene lefúrni a vulkán belsejébe, és magas nyomással vizet pumpálni a magmakamrába. A mozgó hideg víz kellőképpen lehűthetné a vulkánt, ezzel elkerülve a kitörést.

A NASA számításai szerint a visszajövő víz csaknem 350 Celsius fokos lenne. Ezzel a meleg vízzel pedig egy geotermikus erőművet is lehetne működtetni, és az így előállított áram ára teljesen versenyképes lenne. Wilcox szerint 1 kilowattórát nagyjából 10 centért tudnának adni. Így a megoldás nem csak bolygó-mentő lenne, de még gazdasági előnyei is lennének.

Egy ilyen infrastruktúra kiépítése nagyjából 3,46 milliárd dollárt igényelne. Ez elképesztően sok pénz, de Wilcox szerint a pénzen túl van egy sokkal komolyabb baj is. ,,Ha a magmakamra tetejébe fúrunk és úgy próbáljuk meg lehűteni, az eléggé rizikós. Ezzel a kamra teteje sokkal törékenyebbé válhat, ráadásul olyan gázok védőrétegeit is felsérthetjük, amik amúgy nem sérülnének meg." A legrosszabb esetben még akár a fúrással is előidézhető lenne a kitörés.

Ez még nem tekinthető hivatalos jelentésnek, mindössze arról van szó, hogy egyelőre egy működő, és kis kockázattal járó megoldáson dolgoznak a NASA-nál, aminek ez az ötlet az egyik állomása.

Szuper vulkán
A szuper vulkán olyan tűzhányó, amely egy kitörés alkalmával képes több mint 1000 km³ anyagot kilövellni. Ez több ezerszer nagyobb a normál vulkánkitöréseknél. Szuper vulkán egyrészt akkor tud létrejönni, amikor egy forrópontnál a földköpenyben a földkéregig fölemelkedő magma képtelen áttörni a földkérget, így a nyomás hatalmasra nő, és egyre növekvő magmakamrát alakít ki, amíg végül a kéreg nem tud ellenállni ennek (ez a helyzet a Yellowstone-kaldera esetében); másrészt ki tud alakulni konvergens (ütköző) lemezszegélynél is (például a Toba).

Szerző

El lehetne téríteni egy Föld felé tartó kisbolygót

Publikálás dátuma
2017.09.01. 22:06
Illusztráció/Shutterstock
El lehetne téríteni egy Föld felé tartó kisbolygót, bár jelenleg nincs ilyen - közölte Sárneczky Krisztián csillagász az állami televízióban. Azt mondta, hogy az idő fontos szempont: évtizedekkel a várható becsapódás előtt el kellene kezdeni letolni a pályájáról az égitestet, ugyanis nehéz lenne elmozdítani.

Sárneczky Krisztiánt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy hétmillió kilométeres "biztonságos távolságban" haladt el a Föld mellett pénteken a Florence nevű aszteroida, amelynek 4,35 kilométeres átlagos átmérője nagynak számít. A csillagász hangsúlyozta, hogy az 1981 óta ismert égitest ilyen közel még soha nem járt a Földhöz. Ennek köszönhetően, az eddigiekkel ellentétben most nemcsak fotókat lehet készíteni a Florence-ről, hanem radarméréseknek is alávethető az aszteroida, így láthatóvá válik a felszíne. Bár ehhez érdemes felkeresni egy csillagvizsgálót - jegyezte meg Sárneczky Krisztián.

Szerző

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely működésének első négy évében számos kiemelkedő eredményt hozott - jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke Pécsen, a program záró konferenciáján.     

Pálinkás József a magyar felsőoktatás napján a Kodály Központban rendezett tanácskozás megnyitóján közölte: az eddigi 12 milliárd forintos támogatás után az NFKIH 6,5 milliárd forinttal járul hozzá a program folytatásához. Freund Tamás agykutató, a NAP elnöke az eddigi eredmények között említette, hogy új gyógyszerjelölt vegyületeket fedeztek fel az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítására, új felfedezést tettek az örökletes Huntington-kór kezeléséhez, hozzájárultak a kognitív zavarok megismeréséhez és több sikeres bionikai kutatást végeztek el.

Szerző