Előfizetés

Cselgáncs - Lendületet adhat a hazai szurkolás

Publikálás dátuma
2017.08.28. 07:06
Ungvári Miklós, London ötkarikás ezüstérmese szerint jó reklám lesz a sportnak a hazai vb - Népszava fotó/Molnár Ádám
Ma kezdődik a cselgáncsozók egész héten át tartó megmérettetése, amelynek helyszíne Magyarország, a Papp László Budapest Sportaréna.

Biztos vagyok benne, hogy a nehéz pillanatokon átlendítenek majd bennünket a szurkolók - kezdte a Népszavának nyilatkozó Ungvári Miklós. - Alapvetően csak a magam nevében tudok beszélni, hiszen a felkészülés során mindenki a saját klubjánál edzett. Ami engem illet, nekem plusz lendületet ad majd a hazai közönség és a rengeteg szurkoló - tette hozzá a 2012-es londoni olimpián ezüstérmet szerző cselgáncsozó.

A világbajnokságra meghatározott maximum létszámban (országonként 18 fő, 9 nő és 9 férfi - a szerk.), azaz teljes kerettel indul Magyarország a világversenyen. Minden nap lesz hazai versenyző a tatamin, az első napon Csernoviczky Éva és Szabó Csaba léphet először szőnyegre. A versenyzők felkészülését illetően Ungvári elmondta, bár nem készült végig együtt a csapat, a versenyzők tartották egymással a kapcsolatot, érdeklődtek egymás fizikai és lelki állapotáról egyaránt.

- Talán kicsit idegesebbek vagyunk a megszokottnál, jó eredményeket szeretnénk és természetesen azt is, hogy a közönségnek felejthetetlen pillanatokat okozzon a 2017-es budapesti világbajnokság. Alapvetően elmondhatom, hogy minden rendben van mindenkivel, vártuk már a pillanatot, hogy kezdetét vegye a verseny - árulta el a 75 kg-ban induló sportoló.

A hazai rendezésű vb sok látogatót és vendégként érkező sportolót ígér. A jegyek többsége már elővételben elkelt, a kilátogatók pedig 120 nemzet 700-750 versenyzőjét láthatják majd a viadal keretében. A magyar indulók közül mindenkinek megvan a saját elvárása, Ungvári szerint pedig biztos, hogy a szurkolásnak és buzdításnak köszönhetően még jobban igyekeznek majd teljesíteni.

- Azok, akik kilátogatnak vagy csak nyomon követik az eseményeket, megláthatják majd, mennyire fantasztikus dolog a judo. Akik már korábban is ott voltak velünk az eseményeken, nagyszerű szurkolással kísértek bennünket. Bízunk abban, ez most sem lesz másképp. Reméljük azt is, lesznek pontszerző helyeink, s akár sikerülhet egy-két érmet is szerezni. Jó lenne, ha mindenki együtt örülhetne - mondta a ceglédi versenyző, aki elárulta, sok ismerős, barát, és családtag kísér most is mindenkit, s jelen lesznek a Papp László Sportarénában is.

A versenyzők a nyár folyamán folyamatosan a vb-re készültek, emellett természetesen a regenerációra és a kikapcsolódásra is figyeltek, hiszen az elvárások mellett a fizikai-lelki állapot egyensúlyát is meg kell tartaniuk ahhoz, hogy a szőnyegen jó teljesítményt tudjanak nyújtani. A szereplések mellett a 18 versenyző természetesen egymásra is figyel, többen kilátogatnak majd a másik versenyére, főleg azok, akik az elején már túl lesznek versenynapjukon.

- Mi, sportolók, beszélgettünk egymás között korábban, s természetesen ahányan vagyunk, annyiféle a hozzáállásunk. Azonban mindenki arra vágyik, hogy hiába egyéni sport ez, de csapatként legyünk sikeresek. Mindenkiben látunk lehetőséget, érdekes mérkőzések lesznek, akár érmek is lehetnek a végén. Vannak olyan embereink, akik hatalmasat robbanthatnak, ha jó napot fognak ki - mondta Ungvári. A szeptember harmadikáig tartó világbajnokság záró napja csapatversenyekkel ér majd véget, s remények szerint a 18 magyar versenyzőből sokan sikeres vb-szereplést tudhatnak majd maguk mögött addigra.

Még kaphatók jegyek a versenyre

A hét napig tartó budapesti cselgáncs vb-n minden nap lesz magyar induló, így a Papp László Sportarénába kilátogató magyarok minden alkalommal szurkolhatnak a hazai színeket képviselő versenyzőnek. A budapesti sportaréna 12500 fő befogadására alkalmas, a lelátó félkörívben helyezkedik el, középen pedig 4 tatamin zajlanak az események, egymás mellett. Pontos adatok egyelőre nem érkeztek arról, hány jegy került eladásra, ugyanakkor az arányokat a jegyirodák honlapján nyomon lehet követni.

A szektorok eddigi foglaltságát tekintve - pénteki állás szerint - még bőven maradt hely. Az első napon többek között Csernoviczky Éva is tatamira lép, az adatok szerint azonban még 24 szektorba lehet jegyet foglalni a 60 közül, bár ezeknek elosztása elég vegyes. Egy-két helyen csak pár üres szék maradt, van viszont, ahol teljes lelátórész minden helye kiadó még.

Az arénában egyébként több mint 60 szektor található. Jegyvásárláskor napijegyek megvételére, illetve bérletváltásra van lehetőség. Bronz kategóriában a legolcsóbb, egynapi belépő 6000,- míg a legdrágább, a hét napra szóló harmincezer forintba kerül. Az ennél is drágábbak között 18 ezer forinttól mintegy 84 ezer forintig terjed a belépők összege.

A Magyar Judo Szövetség előzetes beszámolói szerint a sportarénában lesz egy külön, német szurkolóknak fenntartott szektor is.

 

Léket kapott a mobilgát

Publikálás dátuma
2017.08.25. 20:13
Látványterv
Komoly vízügyi és mérnöki szakértői hátterű tanulmány cáfolja, hogy a mobilgát lenne az optimális megoldás a Római-part és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére.

Tarlós István főpolgármester és a kormány eddig azt állította, hogy a zöldek az egész magyar vízügyi szakmával hadakoznak a római-parti mobilgát ügyében. Mostantól nehezebb lesz ezzel érvelniük: készült egy alapos tanulmány a térség árvízvédelméről – ugyanúgy a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) szakértői működtek közre benne, mint a korábbi, kormányoldal által hivatkozott anyagban –, és az adatokkal, számításokkal, térképekkel gazdagon színesített kiadványból az derül ki, hogy a mobil védmű nem az egyetlen jó, hanem a sok közül a legrosszabb (a legdrágább, a legkisebb védelmet nyújtó és a legnagyobb ökológiai kárt okozó) megoldás.

Hogy Tarlós mire számított, amikor nyilvánosan megígérte, hogy ha a mobilgát ellenzői letesznek egy alapos anyagot az asztalra, akkor arról a városatyák tárgyalni fognak, azt nem tudni pontosan – talán arra, hogy úgysem lesznek rá képesek –, most viszont már köti a szava. Tegnap be is jelentette, hogy a fővárosi közgyűlés elé terjeszti a „Javaslat a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére és a Római-part komplex rendezésére” című dokumentumot.

A Lányi András (az ELTE Társadalomtudományi Kara Településtudományi és Humánökológia Szakirányának vezetője) szerkesztésében, Koncsos László vízépítő mérnök (a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője), Bardóczi Sándor tájépítész mérnök, valamint Tosics István, a Városkutatás Kft. kutatója, és Csanádi Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója közreműködésével készült, közel 60 oldalas tanulmány pénteki bemutatóján Lányi - aki a saját szerepét úgy határozta meg: közvetít a Városháza és a józan ész között - azt mondta: a főpolgármester talán a lelkiismeretét akarta megnyugtatni az elmaradt társadalmi egyeztetés miatt. (Társadalmi egyeztetésnek a köznyelv és az európai jog is azt nevezi, amikor a döntéshozatal folyamatába kezdettől bevonják az érintett társadalmi csoportok képviselőit.) A főváros még ma is azt állítja, hogy egy műszaki kérdést kell megoldani, pedig Budapest egyik legkülönlegesebb adottságú térségének komplex rendezéséről szól a döntés – hangsúlyozta Lányi, hozzátéve: a városvezetés egyetlen változatra, a parti nyomvonalra és a mobilgátra igyekszik leszűkíteni a választékot. Szerinte jellemző adalék, hogy a mobilgát előkészítésére és elfogadtatására eddig 600 milliót költött a főváros, az alternatívák kutatására viszont semmit.

Helyi érdekcsoportok
- Jogszerűen 70 család, 105 ember él a mobilgát által megvédhető hullámtérben.
- Új ingatlanban 800 ember lakik ugyanott (ezek papíron nem lakóházként, hanem üdülőként épült ingatlanok).
- Szállodák, vendéglők, sportlétesítmények.
- Üres ingatlanok (a teljes terület egyharmada),
- 55 ezer lakó a Csillaghegyi-öblözetben (nekik mindegy, hogy a part mentén épül mobilgát, vagy a Nánási-Királyok nyomvonalat erősítik meg).

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy még akkor sem a mobilgát mellett szólnak a legmeggyőzőbb érvek, ha szimplán műszaki projektként fogjuk föl a beruházást. Koncsos László professzor korábban olyan emberkísérletnek nevezte a projektet, ami az öblözet 55 ezer lakosának a bőrére megy, mivel még soha sehol a világon nem építettek ilyen hosszú mobilgátat a Dunához hasonló vízhozamú és sodrású folyamra elsődleges védvonalként (nincs is egyelőre olyan műszaki szabvány, aminek megfelelhetne).

Vizes vb 2.0
Amikor a főváros 2013-ban először hozott döntést a mobilgátról, még 2,5 milliárdos költséggel számoltak, és az volt a legfőbb érv, hogy a parti védmű a legolcsóbb megoldás. 2016 nyarán 12,7 milliárd forint volt a tervezett számla. Jelenleg 18 milliárd a hivatalos adat, a tegnapi fórumon ugyanakkor Bardóczi Sándor úgy fogalmazott, hogy az érintett mérnökök „folyosói beszélgetésekben” már 40 milliárdos végső árral számolnak.

 A vízépítő mérnök a tanulmányban felhívta a figyelmet a talajtörés lehetőségére: árvíz idején a gát alatti lazább, szemcsés talajréteg hajlamos kimosódni, amitől a gát összeomlik. A mélyre nyúló szádfal (földbe süllyesztett acéllap), ami a kimosódást megakadályozná, itt nem alkalmazható a Rómaifürdő/Aquincum forrásait tápláló szivárgó vizek miatt: a Duna felé tartó vízfolyások összesített hozama megfelel a Zala folyóénak, nem lehet az útjukba szádfalat építeni.

Koncsos a jelenlegi fővédvonal, a Nánási út-Királyok útja megerősítése mellett tette le a voksát, ami szerinte költséghatékonyabb és biztonságosabb: itt az alapok megerősítése után betonelemekből készülne el a védmű az útfelülethez csatlakozva, és még a legnagyobb magassága sem haladná meg az egy métert.

Lányi felhívta a figyelmet: az EU víz-keretirányelve szerint a vízügyi beruházásoknál mindig a jó ökológiai állapot elérése vagy megőrzése a cél, Budapesten viszont egyedül a fövenyes partú Római van „jó ökológiai állapotban”, itt a parti mobilgát jelentős romlást eredményezne. Ez azért perdöntő szempont, mert a kormány az EU-val szeretné kifizettetni a gátépítés számláját – az Európai Bizottság már vizsgálja a beruházást, ami könnyen újabb kötelezettségszegési eljárásba torkollhat.

Tosics Iván a társadalmi tényezőkről beszélt: szerinte az elmúlt évtizedekben sosem mérték föl, hogy kik és mire használják a Rómait, csak idén májusban, egy hónappal a mobilgátról szóló fővárosi közgyűlési döntés után rendelt egy kutatást a kerület. A felmérésből egyébként az derül ki, hogy az emberek 90 százaléka az árnyas, fás környezet, a víz megközelíthetősége és a természetes part miatt jár ide.

ÚJ PARADIGMA - Műszaki beavatkozásként kezeli a főváros, pedig egy különleges hangulatú városrész komplex fejlesztéséről van szó - Fotó: Molnár Ádám

ÚJ PARADIGMA - Műszaki beavatkozásként kezeli a főváros, pedig egy különleges hangulatú városrész komplex fejlesztéséről van szó - Fotó: Molnár Ádám

Bardóczi Sándor azt hangsúlyozta, hogy az árvízi védekezés 1954 óta a Nánási-Királyok nyomvonalon történik, 1979 óta ez a hivatalos fővédvonal, a Duna felé eső rész pedig hullámtér, a fővárosi és a kerületi építési szabályozás szerint is (hullámtérben az államnak illetve az önkormányzatnak nincs védelmi kötelezettsége).

Leszögezte: 37 olyan lakóingatlan van a területen, ami még a szabályozás előtt, legálisan épült – itt az államnak mérlegelnie kell, hogy a kisajátítás vagy az egyedi védelem az előnyösebb. Jelezte továbbá: annyi bevétel képződik helyben, amiből margitszigeti színvonalon rendben lehetne tartani a Rómait. Idézte Orbán Viktort is, aki a 2013-as nagy árvíz után úgy fogalmazott: „Megvédtük a részben engedéllyel, részben engedély nélkül emelt épületeket. Ha valaki árterületre épít, nem számíthat rá, hogy megóvjuk a vagyonát. Az életét igen.” Bardóczi szerint ennek akkor is érvényesnek kell lennie, ha éppen Garancsi István akar lakóparkot építeni ártéri területen. Az egész mobilgát-projekt ugyanis felfogható úgy is, hogy közpénzből kívánnak lakóövezeté változtatni egy 20-30 hektáron beépíthetővé váló, drasztikus értéknövekedésre esélyes területet, feláldozva a Duna utolsó természetes partszakaszát a fővárosban.

Pártok és próbálkozások
A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) elutasította az Együtt és a Párbeszéd Római-parti mobilgáttal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését azzal az indokkal, hogy a gát nyomvonalának meghatározása „nem a Fővárosi Közgyűlés hatásköre” (az FVB talán nem értesült róla, de idén áprilisban a közgyűlés döntött a nyomvonalról - a szerk.), mivel szerintük azt az egyes fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló 2015-ös törvény rögzíti.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke szerint a döntés jogilag több mint kérdéses, mivel a hivatkozott törvény nem rendelkezik arról, hogy más nyomvonalon nem építhetne védművet a főváros. Ha az FVB-nek van igaza, akkor teljesen fölöslegesen túráztatta eddig Tarlós István a közgyűlést és a civileket. Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja bejelentette, hogy a két párt bíróságon támadja meg a FVB döntését.
Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője a tanulmányt bemutató tegnapi rendezvényen lapunknak azt mondta: a hazai lehetőségek kimerülése után uniós fórumokon is megpróbálják megakadályozni, hogy Garancsi István és társai érdekében, az EU és az adófizetők pénzén tegyék tönkre a pótolhatatlan budapesti értéket képviselő Rómait.



Távol vagyunk az elit adósoktól

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.08.25. 07:01
Forrás: jaguar.sk
Idén már aligha kapjuk meg a stabil helyett a pozitív kilátásokra utaló besorolást a nemzetközi hitelminősítőktől, amire a kormány régóta nagyon vár.

Elmúltak azok az idők, amikor a magyar kormányzatnak csak vágyálma volt, hogy az ország kikerüljön a hitelminősítőknél a hosszú évek óta tartó bóvli besorolásból. Sőt, már jobb osztályzatok felé tekintget; ma épp a Standard & Poor’s (S&P) adja ki - a tőzsdezárás és lapzártánk után - legfrissebb jelentését a magyar szuverén (állam)adósság vizsgálatáról. (2017-ben már nem szerepel a cég listáján besorolásunk újbóli értékelése.)

Mint emlékezetes, az S&P előzőleg idén februárban értékelte Magyarország hosszú és a rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló szuverén kötelezettségeinek "BBB mínusz/A-3” besorolását, amelyet akkor változatlan stabil kilátással megerősített.

A Fitch Ratings tavaly májusban, az S&P szeptemberben, a Moody’s pedig novemberben emelte vissza a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást. Azóta ezeknél az intézményeknél azonos, "BBB mínusz/Baa3” osztályzattal, és egyaránt stabil kilátással tartják nyilván Magyarország hosszú lejáratú államadósságát. (Az S&P jelölése némileg eltér a másik két intézményétől, de azonos megítélést jelent.) Ezek a besorolások a befektetési ajánlású sáv alapszintjét jelentik. A ma friss véleményt kifejtő S&P által érvényben tartott stabil kilátásból az elemzők azt a következtetést vonják le, hogy a cég nem módosít eddigi megítélésén. A magyar kormány egyébként arra vágyik, hogy a kilátások pozitívnak minősüljenek, de erre a szakértők nem adnak esélyt. A hitelminősítők viszonylag ritkán - esetleg csak több év után - nyúlnak hozzá az általuk adott osztályzatokhoz. A magyar kormányzati szlogen gyakran használja a felminősítés kifejezést, amit a szakirodalom nem ismer. A magasabb minősítési osztályba sorolást azonban igen.

A gazdasági világválság kezdeti időszakában a hitelminősítők meglehetősen tartózkodó magatartást tanúsítottak, mert kétséges volt a számukra, hogy Magyarország a krízis következményeit miképp lesz képes átvészelni. Növelte az ázsiónkat, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek - az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) - kedvező kamatozású hitelt nyújtottak hazánknak, egyúttal szigorú pénzügyi ellenőrzés alatt is tartották. Amikor viszont azt tapasztalták, hogy a kölcsönt célszerűen használja fel a megelőző kormányzat, felajánlották a futamidő meghosszabbítását.

De változtak az idők. A magánnyugdíj-pénztári vagyon Fidesz-kormányzat általi 2010-es lenyúlása kedvezőtlenül érintette megítélésünket. A sérülékenység jelének tekintették a hitelminősítők azt is, amikor a Fidesz két vezető politikusa, Kósa Lajos és Szijjártó Péter felelőtlen kijelentéseket tett a gazdasági válságból való kilábalásunk esélyeit illetően; mindez a forint erőteljes gyengülésével járt, s a hitelminősítők is aggályosnak ítélték. A kormánypárt azóta is azt sulykolja, hogy a hitelminősítő cégek a magyar kormány érdekei ellenében, politikai döntéseket hoznak. A valóság azonban más: vizsgálatuk során a hitelminősítők - a régió pénz- és tőkeügyekben járatos - szakértői személyes benyomások és nem csak a statisztikai adatok, illetve a jegybank elemzései alapján döntenek. Számukra közömbös az egyes gazdaságkutatók, bankárok pártszimpátiája. Csak azokat a véleményeket tartják mérvadónak, amelyek alkalmasak a vizsgált ország jövőbeni hitelképességének megítélésére.

A nemzetközi hitelminősítők osztályozása figyelembe veszi azt is, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya csökkenő tendenciát mutasson. A kormány azt kommunikálja, hogy 2010-es hatalomra kerülésekor Magyarország a csőd szélén állt, 83 százalékos GDP-arányos államadóssággal. Ezzel szemben az Államadósság Kezelő Központ hivatalos számai szerint ez az érték 80,5 százalék volt, miközben ekkor Görögország gyakorlatilag csődbe ment. 2011-ben, már a második Orbán-kormány időszakában 80,7 százalékra emelkedett az államadósság, amit csak a magánpénztári vagyonban lévő állampapírok bevonásával sikerült csökkenő pályára állítani. A kormány szándékai szerint idén év végén 73,2, jövőre pedig 72,3 százalékra mérséklődik az államadósság, és 2019-re eléri a 71 százalékot.

Érdemes megemlíteni, hogy 2014 második felében és 2015 első negyedévében a lejáró külső, deviza-államadósságot megemelt forintkötvény-kibocsátással és a lakossági állampapírok értékesítésével fedezte, amivel megvalósult az önfinanszírozás. A magyar állam ebben az időszakban összesen csaknem 3,5 milliárd euró értékű külső devizaadósságot fizetett vissza forintból.

Nem árt emlékeztetni arra is, hogy a hitelminősítők a gazdasági világválság előidézőinek hitelképességét alaposan elmérték. Azóta nem csak a hitelezett államtól követelik meg a nemzetközi pénzügyi fegyelmet, de maguk a hitelminősítők is fegyelmezettebbé váltak. Ennek jól látható jele, hogy jóelőre megadják a vizsgálatok időpontját. Az más kérdés - és elsősorban a Moody's-nál fordul elő -, hogy az előre bejelentett időpontban gyakran "csendben maradnak", nem csak minősítésük eredményét nem közlik, hanem azt sem, hogy a vizsgálat egyáltalán megtörtént-e. Ilyenkor nem csak a minősítés marad el, hanem az a makrogazdasági elemzés is, amely orientálja a vizsgált országgal pénzügyi-gazdasági kapcsolatban állókat is.

A Fitch Ratings - amely májusban változatlan stabil kilátással már megerősítette a magyar államadósság besorolását – legközelebb november 10-én vizsgálja Magyarországot. A Moody’s idén először márciusban vizsgált, majd júliusban, az idei harmadik vizsgálatra október 20-án lehet számítani, módosítás azonban nem valószínű.

A szlovákok elsőrendű adósok
Gyakran szó esik arról, hogy Magyarország versenyképessége elmarad a régió többi országától. Szlovákia teljesítményét a Moody"s legutóbb a magasabb osztályba sorolás lehetőségére utaló pozitívra javította az addigi stabilról az elsőrendű "A2" kategórián belül. A nemzetközi hitelminősítő indoklásában kiemelte: a szlovák GDP növekedési dinamikája széles bázisú, a hazai és a külső kereslet egyaránt a fő hajtóerők közé tartozik. A cég hangsúlyozta azt is, hogy az általa várt szlovák növekedési ütem meghaladja az uniós átlagot és az "A" besorolási sávban nyilvántartott többi szuverén adós átlagát is.
A Moody's szerint a Volkswagen, a Peugeot Citroën (PSA) és a Jaguar Land Rover által tervezett újabb szlovákiai autóipari beruházási hullám várhatóan 500 ezerrel, 1,5 millió járműre növeli a szlovák autóipar éves gyártási kapacitását, amivel Szlovákia utoléri Csehországot, a térség legnagyobb autógyártóját. A hitelminősítő szerint az új autóipari kapacitások a 2016-20-as időszakban halmozottan számolva csaknem 21 százalékpontot adnak hozzá a szlovák hazai össztermék reálnövekedéséhez.
Forrás: jaguar.sk

Forrás: jaguar.sk

A Moody's szerint a szlovák gazdaság erőteljes növekedési potenciálja még tovább közelíti a jövedelmeket az euróövezeti átlaghoz. Szlovákiában az egy főre jutó GDP már 2015-ben is az euróövezeti átlag 76 százaléka volt, jóllehet tíz évvel korábban csak 56 százalékát érte el. A hitelminősítő várakozása szerint a szlovák GDP vásárlóerő-paritáson számolva 2021-re átlépi a 40 ezer dollárt. Az euróövezeti átlagot arra az évre 49 ezer euró prognosztizálják.


Magas kamatfelár

Rendezett pénzpiaci körülmények között egy ország adósbesorolása kihat a belső hitelezésre is. Nincs ez másképp Magyarországon sem. Azonban - és ez különösen igaz hazánkra - a bankrendszer hatékonyságának hiányát rendszerint az ügyfelekkel fizettetik meg.

A közelmúltban Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolió konferenciáján arról beszélt, hogy Európa legnagyobb költségszinttel és legmagasabb kamatjövedelemmel működő bankrendszere a magyar. Érvelése szerint az újonnan folyósított lakáshitelek felára jelentősen meghaladja a régiós átlagot, hiába csökkentek a kamatok, a felár nem. A bankok ebből élnek, jövedelmük így nem mérséklődött.

A lakosság egyre nagyobb mértékben keresi a fix kamatozású hiteleket, pedig itt a legmagasabb a felár: míg változó kamatozású hitelt 3-3,5, addig hosszú távra fixált kölcsönt 4-5,5 százalékos feláron kínálnak a bankok. Ráadásul az ajánlatok között akár 2-2,5 százalékpont is lehet a különbség.

Nagy Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy baj van a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságával, inkább maradnak az elsőként felkeresett bankjuknál, minthogy a kedvezőbb ajánlattal bíró versenytársat keresnék fel. A magyar bankvezetők természetesen tagadják, hogy drága a bankolás, arra hivatkoznak, hogy a költségcsökkentéseik határához érkeztek. Ígérik, ha a digitalizálás a pénzintézeteknél megtörténik, akkor olcsóbban hitelezhetnek.

A piac jobbnak lát minket

Amióta 2016-ban valamennyi nemzetközi hitelminősítő a befektetésre ajánlott országok közé emelte Magyarországot, a kormány mintha már nem is mutatna különösebb érdeklődést az újabb felülvizsgálatok alkalmával. A látszat azonban csal - mondja lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

- Fontosak-e még az olyan hitelképességi országvizsgálatok, mint amilyenről ma ad számot a Standard & Poor’s?

- Nagymértékben. Az, hogy sikerült elhagynunk a befektetésre nem ajánlottak csoportját, megváltoztatta Magyarország megítélését. Ez kétségtelen. Számos olyan befektetési és nyugdíjalap működik a világban, amelyek csak a magasabb osztályba tartozó államokban helyezik el tőkéjüket, vásárolnak állampapírt. Ezek a nagy tőkealapok - a megfelelő besorolás ismeretében - vállalják, hogy például a német államkötvénynél kockázatosabb magyart vásárolják meg, mert itt magasabb hozamot érhetnek el.

- E szerint az országkockázati felárunk (CDS) még mindig magas?

- Éppen ellenkezőleg. Ez a nemzetközileg elfogadott mutató inkább jobb helyzetet tükröz, mintha Magyarország 2-3 osztállyal feljebb lenne.

- Vagyis a hitelminősítők óvatosabbak, mint a piac?

- Tény, hogy a forint sérülékeny, bár a helyzete a főbb devizákhoz képest sokat javult. Az év elején, mondjuk a cseh koronához képest, alulteljesítők voltunk. A legutóbbi hetekben azonban már ismét felzárkóztunk a többi feltörekvő ország devizájához. - B. M.