Továbbra is akadozik a hulladékszámlázás

Publikálás dátuma
2017.08.25. 07:23

A második negyedévre eddig az ország közel száz hulladékszállítási körzetéből mindössze kettőben állított ki lakossági számlákat az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. - derül ki Fónagy Jánosnak, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkárának a szocialista Heringes Anita kérdésére adott írásbeli válaszából. Az első negyedévre viszont már szinte mindenki megkapta a számláját.

Az NHKV-t tavaly alapították a 2013-as díjcsökkentés, illetve e szint tartása miatti hulladékcéges panaszok látszólagos orvoslására. A munka és a szakmai felelősség továbbra is az önkormányzati szállítókat terheli, a díjakat viszont már az NHKV szedi be, amely aztán azt különböző szempontok alapján visszaosztja az iparágba. A tervek ellenére az NHKV első évében nem, vagy csak rendkívüli csúszással volt képes kiállítani a kukaszámlákat. Azóta az időbeli csúszás mértéke csökken ugyan, de a rendszer még most se olajozott – vélte kérdésünkre Markó Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége szakmai igazgatója. A társaságoknak így is át kell hidalniuk legalább egy negyedévnyi pénzszükségletet. A rezsicsökkentés fenntartása kétségkívül tartósítja a hiányt: a fejlesztési szükségleteken túl például az országos munkaerőszűke gyakorol béremelési nyomást. A társaságok mindazonáltal elkötelezettek a szolgáltatás fenntartása mellett: Markó Csaba ismeretei szerint, ha „nagy a baj”, az NHKV hajlik a rendkívüli gyorssegélyekre.

Az NHKV-rendszernek ugyan - például a fejlesztések központosítása terén – lehetnének előnyei, a lakosság önhibáján kívül több negyedévnyi számlával kénytelen egyszerre szembesülni, ami komoly fizetési gondokhoz vezet - hívta fel a figyelmünket Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab fideszes polgármestere. Emellett a veszteséges hulladékszállítás is fokozatosan leépül. A cégek, illetve az azokat üzemeltető helyhatóságok lehetőségeik legvégső határáig igyekeznek a katasztrófavédelem bevonása nélkül megoldani a szemét elszállítását. Ilyenkor általában eseti, áthidaló megoldások segítenek. Markó Csabához hasonlóan Schmidt Jenő is úgy tudja, hogy az NHKV nem csak a beszedett díjakkal, hanem költségvetési pénzekkel is segítheti az ágazatot. (Vagyis az Orbán-kormány a „rezsicsökkentés” okozta hiányt az adófizetőkre terheli úgy, hogy ráadásul az EU-ban a cégek állami támogatása tilos.)

Szerző

Kérdés Paks 2 támogatottsága

Publikálás dátuma
2017.08.25. 07:22
FOTÓ: Molnár Ádám
A magyarok többsége támogatja a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartását - áll az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. honlapján olvasható összefoglalóban.

A cég megbízásából a Csetényi Csaba tulajdonolta Network 360 Kft. által készített, országosan reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei alapján a megkérdezettek 54 százaléka támogatja, hogy Pakson új atomerőművi blokkok épüljenek, 36 százalék ellenzi, míg a megkérdezettek 10 százaléka nem foglalt állást a kérdésben.

A hét elején a Népszava a Greenpeace szintén országosan reprezentatív felmérését ismertette, és ez merőben más megállapításokra jutott. Arra a kérdésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott. Azonos témában végzett reprezentatív felmérések eredményei között, hogy ekkora eltérés legyen, igencsak meglepő. Hozzáértők szerint a válasz a kérdésekben keresendő... 

Szerző

Matolcsyék mesterségesen gyengítik a forintot?

Publikálás dátuma
2017.08.25. 07:21
Mélyrepülés és hegymenet - Látványos görbét írt le tegnap az euró/forint árfolyam FOTÓ: Molnár Ádám
A forint erősödő árfolyamtól féltették Matolcsy Györgyék a jegybank nyereségét, azt, amiből az alapítványaikat szokták feltőkésíteni.

Megijedt a Monetáris Tanács a forint viszonylag erős árfolyamától, így hát a Reuters hírügynökséget szócsőként felhasználva hitet tett a nemzeti valutánk gyengítése mellett. Sokallták ugyanis a jegybankárok, hogy a bankközi devizapiacon egy euróért a korábban megszokott 305-310 helyett már 303 forintot sem adtak. A hirtelen reakciót a szakértők azért is furcsálják, mert két nappal korábban a szokásos havi kamatdöntést követően kiadott közleményükben még főként azért aggódtak, hogy az infláció mértéke csak nem akarja elérni a 3 százalékos inflációs küszöböt.

A jegybanknak, mint az közismert, nincs árfolyamcélja, a rá kirótt feladatai közül a legfontosabbnak a pénzügyi stabilitás megőrzését és a magas infláció elleni küzdelmet tartják, amelynek szokásos beavatkozási eszközei az alapkamat módosítása és az úgynevezett intervenció (beavatkozás) a forint védelme érdekében.

Mielőtt azonban devizát vagy forintot vennének, illetve eladnának, attól függően, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése mit is tesz szükségessé, a Monetáris Tanács tagjai - elsősorban az elnök vagy az alelnökök valamelyike - úgynevezett szóbeli intervencióval él, amiből általában sejthetőek az MNB jövendő szándékai.

A Monetáris Tanács kollektív szóbeli intervenciója, amellyel a jegybankárok most éltek, általában csak akkor látszik indokoltnak, ha súlyos a helyzet. Jelenleg azonban erről szó sincs, sem Magyarországon, sem a legfontosabb pénzpiaci centrumokban. Mindössze annyi történt, hogy a Matolcsy György elnök által vezetett jegybank aggódni kezdett, a forint egy éve nem tapasztalt erősödésétől féltették a nyereségességüket - értékelte a tegnapi nap történéseit Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke. Ahhoz, hogy ennek okát megértsük - magyarázta a szakember -, érdemes 2014-ig visszatekinteni.

Akkor - mint emlékezetes - a jegybank devizát adott el, hogy a devizahitelesek törvényben elrendelt forintosítását elősegítse. Már ezen, forintban, tízmilliárdos nyereséget realizáltak az MNB-nél. Ugyanis nem az aktuális áron számoltak el a devizával, hanem az annál alacsonyabb beszerzési áron. Azonban Matolcsy Györgyék ennyivel nem elégedtek meg, mert mint kiderült, az állammal - jelesül az Államadósság Kezelő Központtal, illetve a Magyar Államkincstárral - csencselni kezdtek.

A devizahitelek forintosításához szükséges pénzmennyiségnél többet adtak el, illetve vásároltak ezektől az állami intézményektől - többször is, oda-vissza -, mint amennyire szükség volt. (Ezek az adásvételek ugyan nem ütköztek jogszabályokba, de etikátlanok voltak.) Mindahányszor úgy bonyolították le ügyleteiket, hogy azon a jegybanknak további nyeresége keletkezzen. Jelek szerint azonban ez a forrás kimerült - vélelmezte Bodnár Zoltán -, mivel a forint-euróárfolyam elég stabilnak és a forintot tekintve viszonylag erősnek mondható, márpedig az MNB a gyenge forintban érdekelt, ahogy erről a jegybank vezetői többször is burkolt kijelentéseket tettek.

Most elérkezettnek találták az időt olyan nyilatkozat megtételére, amely a forint árfolyamát gyengítheti. Mesterkedésük nem is volt hiábavaló. A forint a nyilatkozat megjelenését követően azonnal gyengülésnek indult. Ha ez a folyamat tartósnak bizonyul, akkor ismét jelentős nyereség képződhet az MNB-nél, és megnyílhat majd a lehetőség arra, hogy a jegybank alapfeladataitól teljesen idegen és felesleges jegybanki alapítványokat támogassák - tette hozzá Bodnár. Matolcsy György ismét tündökölhet: ő az aki képes tartósan nyereségesen vezetni az MNB-t. Arról viszont nem ejtenek szót, hogy a jegybank saját profittermelésében nem érdekelt. Ha gazdálkodása negatívra váltana, akkor a hiányt az állam kipótolja. A jegybank nyereségét viszont be kell(ene) fizetni a költségvetésbe. (Matolcsy György elnöki periódusában erre csak egyszer volt példa, a több éves nyereséghez képest csak jelképes összeggel.)

Úgy tetszik, a jegybank vezetőit mit sem érdeklik a következmények, az, hogy a forint árfolyamának mesterséges gyengítése milyen következményekkel jár az export-import tevékenységben érdekelt cégeknél, illetve a devizakötvény-tulajdonosoknál.

Szerző