Előfizetés

Mexikói fal lesz csak azért is

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.08.24. 07:37
Fotó: AFP/Nicholas Kamm
Donald Trump hívei körében keresett önigazolást. Ígérte, mindenre kész a fal megépítéséért.

Kampánysikereinek egyik első állomásán, Phoenixben vígasztalódott a washingtoni viszontagságok feledtetésére az amerikai elnök. Trump 2015 nyarán jelentette be, hogy indul az elnöki posztért, a valóságshow-sztár milliárdost senki nem vette komolyan, amíg Arizonában ki nem derült, hogy a politikai korrektséget sutba dobva Trump tömegeket képes megmozgatni, lekörözve a profi republikánus politikusokat. Tegnapi nagygyűlésén ugyanúgy ünnepelték, miközben a phonexi konferenciaközpont előtt a rendőrség könnygázzal, füstbombákkal oszlatta szét az elnöki vizit ellen tiltakozókat.

Trump ezúttal is a „hazug médiát” hibáztatta, azt állítva, hogy eltorzították a Charlottesville-i neonáci támadást elítélő üzeneteit. Újra felolvasta mindhárom nyilatkozatát, kihagyva azt a részt, amikor mindkét oldalt – a szélsőjobbot és az ellene tiltakozókat – felelőssé tette az erőszakért. Az elnök azt állította, a sajtó hallgatta el, hogy a megosztott Amerika egységére hívott fel, majd rezzenéstelenül tovább folytatta az árokásást. „A CNN pocsék!” – skandálta a hallgatóság, újfent arra bíztatva Trumpot, hogy szárítsa ki a „washingtoni mocsarat”.

Az amerikai elnök, aki előző nap „elnöki” hangnemben ismertette afganisztáni politikáját, másnap könnyedén csúszott vissza populista népvezér szerepébe, amelyben legjobban érzi magát. Megígérte az arizonaiaknak, hogy bezáratja a washingtoni kormányzatot, ha más módon nem tudja kierőszakolni, hogy megépüljön a fel a mexikói határon. A kongresszus ugyanis eddig csak minimális összegeket hagyott jóvá a falépítéshez. Trump most kilátásba helyezte, megvétóz más programokat a szeptemberi költségvetési alkudozásban. A Republikánus Párt pedig semmitől sem tart jobban, mint attól, hogy újra be kelljen zárni a minisztériumokat, kormányalkalmazottak százezreit küldve kényszerszabadságra. Ez megint rosszul veheti ki magát a 2018-as félidős voksolás előtti kampányban. A Politico című lap úgy tudja, tanácsadói hiábavalóan győzködik Trumpot, hogy feledkezzen el a falról, s koncentráljon inkább arra, hogy a várva várt adócsökkentési programját meghirdesse. Ehhez viszont nem konfrontálódnia kellene a kongresszussal, hanem összedolgozni.

Trump név nélkül ugyan, de Arizona állam két szenátorának is nekiment, a beteg John McCainnek, aki az Obamacare felmondása ellen voksolt a szenátusban, s a jövőre újraválasztás előtt álló Jeff Flake-nek, aki messze nem híve az elnöknek. Különösen, hogy Trump Twitteren a kihívóját, a radikális teadélután-mozgalomhoz tartozó Kelly Wardot támogatta, aki az elnöknek tetszően agitál a falépítés és az illegális bevándorlók kiebrudalása mellett.

Az elnök kedvence
„Szeretitek Joe seriffet?” – kérdezte a majdnem teljesen megtelt, 19 ezres befogadóképességű aréna közönségétől Trump. Az elnök biztosította az embereket, hogy a múlt hónapban elítélt, veterán Joe Arpaióval „minden rendben lesz”, de eredeti szándékával ellentétben egyelőre letett arról, hogy elnöki kegyelmet adjon a faji alapú rendőri igazoltatásokat támogató 85 éves Arpaiónak. Maricopa megye seriffje Trump szerint „csak a munkáját végezte”, szembemenve a bírósági felszólítással, hogy hagyjon fel a latinók zaklatásával.

Tűzszünetet hoz az iskolakezdés

G.M.
Publikálás dátuma
2017.08.24. 07:35
Fotó: AFP/Maxim Malinovsky

Legmagasabb szinten, az úgynevezett normandiai négyek egyeztek meg arról, hogy a szeptember elsejei iskolakezdés egy újabb tűzszünet kezdete is legyen a kelet-ukrajnai harci övezetben. Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök kedden este telefonon egyeztetett a donbászi helyzetről, jelentette az AFP hírügynökség. Az egyeztetésről a Kreml sajtóközleményt adott ki, amelyben leszögezik, ugyanezt a döntést várják el a kontaktcsoporttól is.

A négyek megállapodását tegnap az EBESZ közvetítésével működő kontaktcsoport meg is erősítette. A formális jóváhagyás azért fontos, mert ez az egyetlen fórum, amelyben a lázadók képviselői is jelen vannak, a minszki békeegyezményeket is ugyan a normandiai négyek hozták tető alá, de a kontaktcsoport égisze alatt jött létre.

A normandiai négyek reményüket fejezték ki, hogy ezúttal a tűzszünet tartós békét hoz a donbászi régióban. Erre azonban kevés az esély, hiszen 2014 szeptembere óta két békeegyezmény született, a Minszk 1 és a Minszk 2, amelyet mindmáig nem hajtottak végre a felek. A francia és német diplomácia vezetői éppen ezért egyre többször bírálják Kijevet is. Emellett több, időközi tűzszüneti egyezményt is aláírtak, legutóbb június 24-én, ám a fegyverek mindeddig csak néhány napra hallgattak el teljességgel. A júniusi tűzszünet idején 34 ukrán katona vesztette életét a harcokban, a lázadók vesztességei nem ismertek. A konfliktusban szemben álló felek eddig minden esetben a másikat vádolták meg a tűzszünet megsértésével, a harcok kiújulásával, a politikai rendezés pedig kátyúba került. A három és fél éve tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus eddig a minszki békemegállapodások dacára is több mint 10 ezer halálos áldozatot követelt és többmillió ember kényszerült otthona elhagyására.

Függetlenségét ünnepli Ukrajna
Az ország függetlenségének 26. évfordulóját ünnepli ma Ukrajna. Kijevben és a nagyobb településeken tegnap nagy erőkkel készültek az ünnepi rendezvények biztosítására. Vjacseszlav Kirilenko miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint Kijevben 4,5 ezer rendfenntartót, míg az országban összesen 15 ezret helyeztek készenlétbe, elsősorban a nemrég átalakított nemzeti rendőrséget, a políciját és a Nemzeti Gárda tagjait.
Oroszország sem tétlenkedett, az ukrán ünnep alkalmával útnak indította újabb, immár 68. donbászi segélykonvoját. A kijevi vezetés minden orosz segélykonvoj ellen tiltakozik, mivel nincs rálátása arra, mennyire humanitárius jellegűek ezek a szállítmányok, és feltételezik, hogy a lázadók fegyveres utánpótlását szolgálják elsősorban.

Tűzszünetet hoz az iskolakezdés

G.M.
Publikálás dátuma
2017.08.24. 07:35
Fotó: AFP/Maxim Malinovsky

Legmagasabb szinten, az úgynevezett normandiai négyek egyeztek meg arról, hogy a szeptember elsejei iskolakezdés egy újabb tűzszünet kezdete is legyen a kelet-ukrajnai harci övezetben. Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök kedden este telefonon egyeztetett a donbászi helyzetről, jelentette az AFP hírügynökség. Az egyeztetésről a Kreml sajtóközleményt adott ki, amelyben leszögezik, ugyanezt a döntést várják el a kontaktcsoporttól is.

A négyek megállapodását tegnap az EBESZ közvetítésével működő kontaktcsoport meg is erősítette. A formális jóváhagyás azért fontos, mert ez az egyetlen fórum, amelyben a lázadók képviselői is jelen vannak, a minszki békeegyezményeket is ugyan a normandiai négyek hozták tető alá, de a kontaktcsoport égisze alatt jött létre.

A normandiai négyek reményüket fejezték ki, hogy ezúttal a tűzszünet tartós békét hoz a donbászi régióban. Erre azonban kevés az esély, hiszen 2014 szeptembere óta két békeegyezmény született, a Minszk 1 és a Minszk 2, amelyet mindmáig nem hajtottak végre a felek. A francia és német diplomácia vezetői éppen ezért egyre többször bírálják Kijevet is. Emellett több, időközi tűzszüneti egyezményt is aláírtak, legutóbb június 24-én, ám a fegyverek mindeddig csak néhány napra hallgattak el teljességgel. A júniusi tűzszünet idején 34 ukrán katona vesztette életét a harcokban, a lázadók vesztességei nem ismertek. A konfliktusban szemben álló felek eddig minden esetben a másikat vádolták meg a tűzszünet megsértésével, a harcok kiújulásával, a politikai rendezés pedig kátyúba került. A három és fél éve tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus eddig a minszki békemegállapodások dacára is több mint 10 ezer halálos áldozatot követelt és többmillió ember kényszerült otthona elhagyására.

Függetlenségét ünnepli Ukrajna
Az ország függetlenségének 26. évfordulóját ünnepli ma Ukrajna. Kijevben és a nagyobb településeken tegnap nagy erőkkel készültek az ünnepi rendezvények biztosítására. Vjacseszlav Kirilenko miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint Kijevben 4,5 ezer rendfenntartót, míg az országban összesen 15 ezret helyeztek készenlétbe, elsősorban a nemrég átalakított nemzeti rendőrséget, a políciját és a Nemzeti Gárda tagjait.
Oroszország sem tétlenkedett, az ukrán ünnep alkalmával útnak indította újabb, immár 68. donbászi segélykonvoját. A kijevi vezetés minden orosz segélykonvoj ellen tiltakozik, mivel nincs rálátása arra, mennyire humanitárius jellegűek ezek a szállítmányok, és feltételezik, hogy a lázadók fegyveres utánpótlását szolgálják elsősorban.