Előfizetés

Mexikói fal lesz csak azért is

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.08.24. 07:37
Fotó: AFP/Nicholas Kamm
Donald Trump hívei körében keresett önigazolást. Ígérte, mindenre kész a fal megépítéséért.

Kampánysikereinek egyik első állomásán, Phoenixben vígasztalódott a washingtoni viszontagságok feledtetésére az amerikai elnök. Trump 2015 nyarán jelentette be, hogy indul az elnöki posztért, a valóságshow-sztár milliárdost senki nem vette komolyan, amíg Arizonában ki nem derült, hogy a politikai korrektséget sutba dobva Trump tömegeket képes megmozgatni, lekörözve a profi republikánus politikusokat. Tegnapi nagygyűlésén ugyanúgy ünnepelték, miközben a phonexi konferenciaközpont előtt a rendőrség könnygázzal, füstbombákkal oszlatta szét az elnöki vizit ellen tiltakozókat.

Trump ezúttal is a „hazug médiát” hibáztatta, azt állítva, hogy eltorzították a Charlottesville-i neonáci támadást elítélő üzeneteit. Újra felolvasta mindhárom nyilatkozatát, kihagyva azt a részt, amikor mindkét oldalt – a szélsőjobbot és az ellene tiltakozókat – felelőssé tette az erőszakért. Az elnök azt állította, a sajtó hallgatta el, hogy a megosztott Amerika egységére hívott fel, majd rezzenéstelenül tovább folytatta az árokásást. „A CNN pocsék!” – skandálta a hallgatóság, újfent arra bíztatva Trumpot, hogy szárítsa ki a „washingtoni mocsarat”.

Az amerikai elnök, aki előző nap „elnöki” hangnemben ismertette afganisztáni politikáját, másnap könnyedén csúszott vissza populista népvezér szerepébe, amelyben legjobban érzi magát. Megígérte az arizonaiaknak, hogy bezáratja a washingtoni kormányzatot, ha más módon nem tudja kierőszakolni, hogy megépüljön a fel a mexikói határon. A kongresszus ugyanis eddig csak minimális összegeket hagyott jóvá a falépítéshez. Trump most kilátásba helyezte, megvétóz más programokat a szeptemberi költségvetési alkudozásban. A Republikánus Párt pedig semmitől sem tart jobban, mint attól, hogy újra be kelljen zárni a minisztériumokat, kormányalkalmazottak százezreit küldve kényszerszabadságra. Ez megint rosszul veheti ki magát a 2018-as félidős voksolás előtti kampányban. A Politico című lap úgy tudja, tanácsadói hiábavalóan győzködik Trumpot, hogy feledkezzen el a falról, s koncentráljon inkább arra, hogy a várva várt adócsökkentési programját meghirdesse. Ehhez viszont nem konfrontálódnia kellene a kongresszussal, hanem összedolgozni.

Trump név nélkül ugyan, de Arizona állam két szenátorának is nekiment, a beteg John McCainnek, aki az Obamacare felmondása ellen voksolt a szenátusban, s a jövőre újraválasztás előtt álló Jeff Flake-nek, aki messze nem híve az elnöknek. Különösen, hogy Trump Twitteren a kihívóját, a radikális teadélután-mozgalomhoz tartozó Kelly Wardot támogatta, aki az elnöknek tetszően agitál a falépítés és az illegális bevándorlók kiebrudalása mellett.

Az elnök kedvence
„Szeretitek Joe seriffet?” – kérdezte a majdnem teljesen megtelt, 19 ezres befogadóképességű aréna közönségétől Trump. Az elnök biztosította az embereket, hogy a múlt hónapban elítélt, veterán Joe Arpaióval „minden rendben lesz”, de eredeti szándékával ellentétben egyelőre letett arról, hogy elnöki kegyelmet adjon a faji alapú rendőri igazoltatásokat támogató 85 éves Arpaiónak. Maricopa megye seriffje Trump szerint „csak a munkáját végezte”, szembemenve a bírósági felszólítással, hogy hagyjon fel a latinók zaklatásával.

Új nap, újabb brit Brexit-hátraarc

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2017.08.24. 07:35
Fotó: AFP/Jack Taylor

A szerdán közzétett legfrissebb javaslatok szerint ha “közvetlen” hatásköre meg is szűnik a szigetországban, az Európai Unió Bíróságának döntései továbbra is befolyásolják majd a brit jogrendszert.

Ez év eleji, gyakran emlegetett Lancaster House-i beszédében Theresa May a kormány kilépési politikája egyik sarkköveként állította be, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak nem lesz szerepe Nagy-Britannia jogrendszerében. A kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság “visszaveszi a saját törvényei feletti ellenőrzés jogát”, “független és szuverén ország lesz”. Igaz, a társadalom 52 százalékának, mely a népszavazás során a Brexitre szavazott, éppen ennek a testületnek a brit mindennapokba való beleszólása volt az egyik fő kifogása az unióval szemben. A szerdán közzétett előterjesztés azonban már úgy fogalmaz, hogy az Európai Unió Bíróságának csak a “közvetlen hatásköre” szűnik meg az Egyesült Királyságban.

A Brexit-tárgyalások rövidesen kezdődő újabb fordulója előtt mutatott meghátrálás, egyben kompromisszum-keresés újabb erőfeszítés arra, hogy Nagy-Britanniának előnyös hozzáférése legyen az egységes piachoz. London Norvégia mintáját követheti, amelyre ugyancsak nem vonatkoznak közvetlenül az Európai Bíróság határozatai, de elfogadja az EFTA, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás jogi testületének szakvéleményét, jogértelmezéseit. Ennek a grémiumnak a tanácsai nem kötelező érvényűek, ám miután szorosan követi az EU-bíróság döntéseit, a brit média, köztük a The Times napilap máris figyelmeztet, hogy a kormány új koncepciója ki fogja vívni a Konzervatív Párt euroszkeptikus hangadóinak haragját. Az egyik legnépszerűbb tory politikus, Jacob Rees-Mogg remélhetőleg sok Brexit-párti kollégája véleményét fogalmazta meg, hogy az “elv” a fontos, nem a részletek, “fő, hogy az unió bírósága semmilyen új nagy-britanniai jogi testületre ne gyakorolhasson közvetlen hatást”.

Mindkét nagy ellenzéki párt megragadta az alkalmat, hogy rámutasson, a kormánypárt feladta eredeti pozícióját. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták új vezetője magát a tényt helyeselte, hogy nem szűnik meg teljesen az EU bíróságának befolyása, mert különben a szabadkereskedelmi és biztonsági együttműködés Európával súlyos károkat szenvedne. Sir Keir Starmer, a Munkáspárt Brexit-felelőse szerint Theresa May “ideológiai elkötelezettsége az iránt, hogy az EU-bíróságnak, vagy bármilyen hasonló grémiumnak semmilyen befolyása ne legyen, lehetetlenné teszi egy előnyös megállapodás megkötését Nagy-Britania számára”.

A Brexit utáni új jogi struktúrára vonatkozó koncepció hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárokra a jövőben csakis a brit törvények vonatkoznak majd. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között különböző területeken felmerülő vitás kérdéseket pedig “testre szabott” jogi megoldásokkal lehet elintézni, melyekre számos bevált precedens létezik.

Új nap, újabb brit Brexit-hátraarc

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2017.08.24. 07:35
Fotó: AFP/Jack Taylor

A szerdán közzétett legfrissebb javaslatok szerint ha “közvetlen” hatásköre meg is szűnik a szigetországban, az Európai Unió Bíróságának döntései továbbra is befolyásolják majd a brit jogrendszert.

Ez év eleji, gyakran emlegetett Lancaster House-i beszédében Theresa May a kormány kilépési politikája egyik sarkköveként állította be, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak nem lesz szerepe Nagy-Britannia jogrendszerében. A kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság “visszaveszi a saját törvényei feletti ellenőrzés jogát”, “független és szuverén ország lesz”. Igaz, a társadalom 52 százalékának, mely a népszavazás során a Brexitre szavazott, éppen ennek a testületnek a brit mindennapokba való beleszólása volt az egyik fő kifogása az unióval szemben. A szerdán közzétett előterjesztés azonban már úgy fogalmaz, hogy az Európai Unió Bíróságának csak a “közvetlen hatásköre” szűnik meg az Egyesült Királyságban.

A Brexit-tárgyalások rövidesen kezdődő újabb fordulója előtt mutatott meghátrálás, egyben kompromisszum-keresés újabb erőfeszítés arra, hogy Nagy-Britanniának előnyös hozzáférése legyen az egységes piachoz. London Norvégia mintáját követheti, amelyre ugyancsak nem vonatkoznak közvetlenül az Európai Bíróság határozatai, de elfogadja az EFTA, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás jogi testületének szakvéleményét, jogértelmezéseit. Ennek a grémiumnak a tanácsai nem kötelező érvényűek, ám miután szorosan követi az EU-bíróság döntéseit, a brit média, köztük a The Times napilap máris figyelmeztet, hogy a kormány új koncepciója ki fogja vívni a Konzervatív Párt euroszkeptikus hangadóinak haragját. Az egyik legnépszerűbb tory politikus, Jacob Rees-Mogg remélhetőleg sok Brexit-párti kollégája véleményét fogalmazta meg, hogy az “elv” a fontos, nem a részletek, “fő, hogy az unió bírósága semmilyen új nagy-britanniai jogi testületre ne gyakorolhasson közvetlen hatást”.

Mindkét nagy ellenzéki párt megragadta az alkalmat, hogy rámutasson, a kormánypárt feladta eredeti pozícióját. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták új vezetője magát a tényt helyeselte, hogy nem szűnik meg teljesen az EU bíróságának befolyása, mert különben a szabadkereskedelmi és biztonsági együttműködés Európával súlyos károkat szenvedne. Sir Keir Starmer, a Munkáspárt Brexit-felelőse szerint Theresa May “ideológiai elkötelezettsége az iránt, hogy az EU-bíróságnak, vagy bármilyen hasonló grémiumnak semmilyen befolyása ne legyen, lehetetlenné teszi egy előnyös megállapodás megkötését Nagy-Britania számára”.

A Brexit utáni új jogi struktúrára vonatkozó koncepció hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárokra a jövőben csakis a brit törvények vonatkoznak majd. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között különböző területeken felmerülő vitás kérdéseket pedig “testre szabott” jogi megoldásokkal lehet elintézni, melyekre számos bevált precedens létezik.