Kell a politikai hátszél a focinak

Publikálás dátuma
2017.08.22. 07:01

A labdarúgó NB II húsz csapata közül legalább hatnak van reális esélye a visszajutásra az NB I-be, ezért a másodosztály történetének egyik legizgalmasabb szezonjára van kilátás.

Nemcsak az élvonalban, a másodosztályban is rengeteget változott a lebonyolítás, sokáig két csoportban – Kelet, Nyugat – zajlottak a küzdelmek, a 2013/2014-es szezon óta azonban a jelenlegi rendszerben, egy húszcsapatos csoportban csatáznak egymással a csapatok.

Amióta a kormány stratégiai ágazatként tekint a sportra, a honi futballban az állami pénzek elosztásakor kiemelt szempont a megfelelő politikai kapcsolat. Nincs ez másképp az NB II-ben sem, ahol egész más lehetőségei vannak az MTK-nak, amelynek elnöke Deutsch Tamás fideszes politikus vagy a Kisvárdának, ahol Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter „elnököl”.

Szerencsére pont az NB I előző kiírása bizonyította, hogy a jó politikai kapcsolatok és a számolatlanul érkező százmilliók sem elegendőek a bajnoki cím megszerzéséhez, ha a kiemelt támogatás nem társul megfelelő szakmai háttérrel, így lehetett bajnok a Budapest Honvéd, amelynek tulajdonosa, George F. Hemingway nem tartozik a honi politikai elit kegyeltjei közé.

Az idei másodosztályú pontvadászat azért várhatóan az utolsó fordulóig rendkívül izgalmas, mert a már korábban említett, komoly politikai támogatást (is) élvező csapatok mellett itt is van esély arra, hogy a tudatos szakmai munka fölveszi a versenyt a százmillió forintokkal.

A Nyíregyháza és a Győri ETO sem a pályán elért eredményei, hanem a finoman fogalmazva rendezetlen háttér miatt kényszerült a harmadosztályba, ahonnan saját nevelésű fiatalokra építve jutott vissza az NB II-be. Mindkét, komoly élvonalbeli hagyományokkal büszkélkedő csapatnál az a cél, hogy folytatva a türelmes építkezést, ismét NB I-es mérkőzéseket lássanak a szurkolók.

Az eddig lejátszott négy forduló után az újonc Kazincbarcika az egyik üde színfolt a második vonalban: a borsodiak csak rosszabb gólkülönbségük miatt szorulnak a harmadik helyre a Kisvárda és az MTK mögé.

A futballszerető közvélemény az előző idényben figyelt fel a Budafokra, amely NB III-as együttesként jutott el a Magyar Kupa elődöntőjéig – többek között kiejtve a Videotont is –, idén azonban már a másodosztályban bizonyíthat a csapat, a kispadján Prukner László vezetőedzővel, aki az első osztályban Kaposváron éveken át a legmagasabb osztályban tartott egy „fillérekből” működtetett klubot.

Bajnok volt az NB I-ben, a Bajnokok Ligája selejtezőjében a Puskás Stadionban a Manchester Unitedet is legyőzte a ZTE, amely kicsit beragadt a rajtnál, és most csupán 16., igaz, még mindig jobban áll, mint a brit befektetőtől a régi sikerek visszatérésében reménykedő, jelenleg 17. Vác, amely szintén büszkélkedhet bajnoki címmel a legmagasabb osztályból (1994), igaz, jelenleg még igazi hazai pályája sincs, mert a stadionja nem felel meg a másodosztályú licenc-követelményeknek, az együttes Budapesten, a III. ker. TVE Hévízi úti pályáján rendezi otthoni találkozóit.

Az alsóbb osztályban is milliárdokat hozhat a kapcsolati tőke
Nem csak az élvonalban, a másodosztályban is számos példát lehet arra találni, hogy a Fidesz-holdudvarába tartozó személyek labdarúgó klubot irányítsanak. Kiss-Rigó László püspök a Szeged 2011 labdarúgócsapat alapítója. Nem titkolja, hogy elkötelezett fideszes, s családi barátként bejáratos a miniszterelnökhöz. Az Orbán család mellett VIP-helye van a felcsúti Pancho Arénában, amit ő szentelt fel.
Barkász Sándor, a békéscsabai együttes többségi tulajdonosát többen a békési Mészáros Lőrincként emlegetik, akihez a Fidesz hatalomra kerülése óta ömlik a közpénz. Vállalkozása, a Békés Drén Kft. 2010 és 2015 között konzorciumi partnereivel közösen majdnem 70 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, miközben a szocialista kormányzatok idején csak elvétve futott be közbeszerzéseken.
Az élvonalból búcsúzó MTK Budapest együttesét 2013-ban a Blue & White Investment Zrt. vásárolta meg, melynek két tulajdonosa a székesfehérvári Lórodi László és az AVP Svéd-Magyar Videó- és Filmgyártó Kft. Ez utóbbi Deutsch Péteré, aki nem más, mint Deutsch Tamás EP-képviselő, MTK elnök öccse.
Nyerges Zsolt, a Szolnoki MÁV FC tulajdonosa 2014-ig Fidesz-közeli üzletembernek számított, ám mivel Simicska Lajos ügyvédje és jobb keze, így lazult a kapcsolata a kormánnyal. Kisvárdára Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter révén érkeznek a milliók, míg a Csákvár a Puskás Akadémia, a Soroksár pedig a Ferencváros fiókcsapataként működik.
Közben külföldiek is látnak perspektívát a honi labdarúgásban, John P Marshall 2012 júliusában szerezte meg a Vác FC 100 százalékos tulajdonrészét, a Budafok pedig a magyar származású ausztrál Bélteky Róberttel sző nagy terveket. - K. M.

Harcosabb, keményebb a játék a másodosztályban

Torghelle Sándor légiósként futballozott a német élvonalban és Görögországban is, válogatott játékosként pedig például Brazília, Németország és Argentína kapuját is bevette. Napjainkban, a tavasszal még első osztályú MTK Budapest labdarúgójaként a Merkantil Bank Ligában lép pályára hétről hétre.

- Négy játéknap alapján milyen különbségekről tud beszámolni az NB I és az NB II között?

- A játékosok közti technikai különbségét látom máris, az a tapasztalatom, hogy ebben a ligában sokkal inkább belemennek a párharcokba a futballisták, keményebben játszanak. Csapatszinten, amit vártunk, egyelőre igazolódni látszik: mivel az MTK nagy favoritja a bajnokságnak, mindenki ellenünk igyekszik megmutatni magát.

- A csapat felkészülése, az elvégzett munka a második vonalban is azonos egy élvonalbeli gárdáéval?

- Minden edző más-más munkát követel meg, így erre akkor tudnék 100 százalék pontossággal válaszolni, ha a jelenlegivel már végigcsináltam volna egy NB I-es felkészülést is. Amit most megcsináltunk, az alapján egyébként nincsen semmi különbség. Volt már olyan edzőm is, akivel az élvonalbeli szezonra kevésbé intenzív felkészülésünk volt.

- Ön szerint a fiatalokat megfelelően felkészíti az NB II az élvonalra?

- Ha rendszeresen játszik egy fiatal, szerintem megfelelő lépcsőfok lehet számára a másodosztály. Az ugyanakkor nem szerencsés, ha valaki csak azért játszik, mert a szabály ezt megköveteli.

- Több, korábban élvonalbeli város csapata is ott van a jelenlegi mezőnyben. Kik lehetnek harcban a feljutó helyekért?

- Három-négy csapat is esélyes a feljutásra, említhetném akár a Kisvárdát vagy a Nyíregyházát is, ám az, hogy melyik lesz az a kettő, amelyik végül örülhet, egyelőre megjósolhatatlan. A legfontosabb, hogy az MTK legyen az egyik, sőt: kijelenthető, hogy bajnokként szeretnénk visszajutni.

- Volt válogatott játékosként, nemzetközi karrierrel a háta mögött mennyire tartja értékesnek az NB II-ben szerzett góljait?

- Jelen pillanatban ebben a bajnokságban játszom, támadóként pedig az a célom, hogy betaláljak. Ha nyerünk a góljaimmal, megszereztük azt a 3 pontot, ami szükséges ahhoz, hogy megnyerjük az NB II-t. Pillanatnyilag ez a legfontosabb. Ugyanolyan fontos ez jelenleg, mint korábban akár a német élvonalban vagy címeres mezben gólt szerezni; ugyanannyit ér ez nekem most, mint hogy akkor a válogatottban gólt tudtam elérni. - H. SZ.

Stadionok állami forrásból felújítva
A húszcsapatos másodosztályban jelenleg majdnem minden együttes stadionjáról elmondható, hogy vagy befejeződtek, vagy éppen folyamatban vannak a felújítási munkálatok.
Az MTK Budapest és a Győri ETO pályái külön kategóriába tartoznak, mivel mindkét csapat az első osztályban szerepelt, amikor a régi helyén teljesen új arénával gazdagodott. Az NB II-ben hosszabb ideje szereplő együttesek közül a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében először a Szolnok stadionja készült el: az 1974-ben átadott Tiszaligeti Stadion felújítása 2 milliárd forintba került, ebből 1,2 milliárdot költöttek létesítményre, 800 milliót a környezet fejlesztésére. Az állam 400 millió forinttal támogatta az egyesületet, melynek utánpótlása a nyilvánosságra hozott elszámolás szerint 600 milliónyit teremtett elő, a fennmaradó összeg pedig a TAO-pénzekből folyt be a 3400 fős stadion megépítésére.
Seszták Miklós, fejlesztési miniszter csapatának otthona is jelentős összegből épül jelenleg. A Kisvárda stadionjára mintegy másfél milliárd forint áll rendelkezésre, plusz 500 millió az akadémiára. A fedett lelátókon kívül skyboxokat alakítanak ki, ahol üzleti tárgyalásokat lehet folytatni például a Kisvárda-Cegléd mérkőzés megtekintése közben. A fedett lelátó felülről úgy néz ki, mint bármelyik nagy nyugat-európai stadion, "belül" már más a helyzet, mert a csodálatos tetőszerkezet összesen 2750 ülőhelyet fed majd be. A kisvárdai stadiont idén szeptemberben adják át. - K. GY.

Egyházi kézre játszott idősotthonok

Publikálás dátuma
2017.08.22. 07:00
Nem mindenhol lelkesednek a változásokért FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
A szociális otthonok dolgozói szerint sem az állami, sem az egyházi fenntartóknak nem számít a gondozottak érdeke, csakis a kormány által megítélt pluszpénz.

Hatalmas döccenőkkel, de beindult az állami fenntartású szociális intézmények átadása az egyházaknak, mégis változatlan a titkolózás arról, hány egyházhoz mennyi intézmény és mekkora létszám került át az idén.

Amikor legutóbb az év elején foglalkoztunk a kérdéssel, a humántárca is elismerte, hogy az utóbbi hat évben mindössze egy szociális otthont vett át valamelyik felekezet, a friss adatokat pedig sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), sem pedig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) nem árulja el.

Érdeklődésünkre most is a megszokott, de megmagyarázhatatlanul semmitmondó válasz érkezett a tárcától: „A szakosított szociális ellátások tekintetében jelenleg csupán a férőhelyek mintegy hatoda van egyházi fenntartásban. A kormány álláspontja az, hogy ez az arány bővíthető és bővítendő. Az egyházak komoly tapasztalattal bírnak e téren, szeretetszolgálataik kiváló munkát végeznek. A tárgyalások és az átadások folyamatosan zajlanak."

Jelenleg két dolog biztos: az egyik, hogy július elsejétől Zalában, Baranyában és Komárom-Esztergom megyében hat bentlakásos idősotthont vett át az államtól a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, majdnem ötszáz lakóval. Hozzájuk került a zalakomári, sármelléki, két görcsönyi (Baranya), egy esztergomi és pilismaróti bentlakásos otthon. A másik, hogy ebben a tempóban nehéz lesz teljesíteni az átadások pénzügyi hátteréről február 3-án megjelent kormányhatározat elvárásait. Ebben ugyanis idén 8837, 2018-ban pedig további 21 563 férőhely egyházi működtetéséhez különítették el a szükséges forrásokat.

A kormány által elkülönített az egyházi szociális ellátási férőhelyekre szánt pluszpénzre a kiegészítő egyházi támogatás miatt van szükség, mert – hasonlóan az egyházi iskolákhoz – ezek a szociális otthonok is sokkal több pénzből gazdálkodhatnak, mint állami társaik. Nehéz megmondani, mire kell a majdnem kétszeres összeg, de például a frissen átvett zalakomári otthon dolgozóit máris arra kérték, írják össze, mire lenne szükségük a munkájukhoz. Azt mondják, négy éve kaptak utoljára egy papucsot, ők tehát örülnek a fenntartóváltásnak.

FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

Senki nem tudta viszont megmondani, miért jó az államnak, hogy majdnem duplán fizeti ki egy feladat elvégzését, miközben kiadja a kezéből legjobb intézményeit. Az egyházak ugyanis, ha tehetik, válogatnak, ahogy a Zala megyei állami központhoz tartozó öt intézmény közül most kiválasztották a két legjobb állapotú épületet – mondták el a tíz éve épült zalakomári otthonban dolgozó informátoraink. A zalai szociális otthonok alkalmazottai a néhány hetes tapasztalatok alapján azt remélik, munkajogi szempontból rendezettebb lesz az életük, mint tavaly ősz óta, amikor egy országosan meghirdetett integrációs lépés után az SZGYH lett a fenntartójuk. Telepvezetőjük sokszor megtette velük, hogy az éjszakásoknak a másnapi szabadnap helyett szabadságot írt ki, elrendelte, de nem fizette ki a túlórákat és hosszan sorolták a velük szemben elkövetett szabálytalanságokat. Most ígéretet kaptak rá, hogy a Máltai Szeretetszolgálat minden munkajogi szabályt betart, a hónap végén beiskolázási segélyt kapnak, januártól pedig cafeteriát.

Ehhez képest az ország másik végében, Hajdú-Biharban csak kétségbeeséssel találkoztunk. A hajdúszoboszlói idősotthont talán januártól átveszi a református egyház, de erről hivatalos tájékoztatást még nem kaptak a dolgozók, csak a közeli városban működő lelkésztől hallották, hogy a saját településén működő intézmény mellett ez is hozzá fog tartozni. A szoboszlói dolgozók azonban tiltakoznak a fenntartóváltás ellen, mert úgy tudják, 20 kilométerre dolgozó kollégáik nem egyszer késve kaptak fizetést, előfordult, hogy nem mindegyikük volt bejelentve. Most egy belső felmérésen az alkalmazottak 90 százaléka elutasította az átadást, azt mondták, nem akarnak egyházi intézményben dolgozni, mert sem ők, sem pedig a gondozottak nem vallásosak.

Mikepércsen is megvétóznák az átadást, mert az átvételre bejelentkezett református egyház képviselői máris kijelentették, hogy a város külterületén lévő idősotthonban csak a szomszédos településekről alkalmaznak munkatársakat, holott most a 66 dolgozó jó része messzebbről jár ide. El akarják törölni a nekik járó utazási hozzájárulást is, a tíz irodai dolgozóból pedig csak kettőt tartanának meg. Az eddig összetartó közösséget megosztotta a hír, aláírásgyűjtésbe kezdtek az átadás ellen és mellette is.

Minkét hajdúsági idősotthonban forró a hangulat, emiatt állítólag az SZGYH főigazgatója leállította az átadást, de senki nem tudja, mi lesz a következő lépés. A dolgozóknak mindenesetre elegük van, mert évek óta bizonytalanságban élnek. Voltak már önkormányzati tulajdonban, majd jött egy kft., amelyben megszűnt a közalkalmazotti jogviszonyuk, utána egy kht. következett, tavaly őszig megint egy kft., októbertől pedig átvette az intézményeket az állam. Az SZGYH fenntartásában ismét közalkalmazottak lettek, de a rapid átadásnál csak öt napjuk volt eldönteni, hogy mennek vagy maradnak. "Dobálnak bennünket össze-vissza, olyanok vagyunk, mint a kivert kutyák" – fogalmazott mikepércsi informátorunk. Minden ilyen váltásnál 5-10 százalékos az elvándorlás, a feszültséget pedig a gondozottak is megérzik – mondták egybehangzóan. Nyugalmat szeretnének végre maguknak és az időseknek is.

Kiegészítő támogatások

Az állam az 1997-ben megkötött Vatikáni Szerződésben vállalta, hogy az oktatási és szociális intézmények működésének korábbi önkormányzati támogatási részét is kifizeti a katolikus egyháznak, majd a juttatást az egyenlő bánásmód elve alapján kiterjesztették a többi felekezetre is.


A konstrukció látszólag nagyvonalú gesztus, de valójában annak beismerése, hogy a nem egyházi intézmények működtetése végletesen alulfinanszírozott, burkoltan azt üzeni, a nem egyházi otthonban élő idősek fele annyira fontosak, mint akik egyházi otthonba kerültek.

Veszélyben a dolgozók védelme
A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) már tavaly ősszel a Munka Törvénykönyve előírásainak betartására szólította fel a leköszönő Bihari és Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. vezetését, mert közös megegyezéssel akarták megszüntetni a dolgozók munkaviszonyát, de az ehhez kapcsolódó kötelező elszámolások és kifizetések nélkül.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amelynek területi szervezetébe integrálták a korábbi gazdasági társaságok munkavállalóit, látszólag nem is értette a szakszervezet elnökének aggályait. Migács Tiborral egy 24 oldalas levélben közölték, hogy szerintük munkajogi szempontból minden rendben van, miközben azoknak a dolgozóknak is három hónapos próbaidő került a szerződésébe, akik majdnem 40 éve gondozzák az idős embereket, a kft-kben és kht-ban töltött időt vagy elszámolták közalkalmazotti jogviszonynak, vagy nem.
Az elnök hiába kért személyes egyeztetést az állami központ vezetőjétől, nem kapott időpontot. Most pedig, bő félévvel az állami átvétel után kiderült, hogy a lépés csak az egyházaknak történő átadást készítette elő, az új fenntartókkal pedig minden kezdődik elölről. Nem tudni, maradhatnak-e közalkalmazottak, lesz-e végkielégítésük, kapnak-e jubileumi jutalmat és hosszan lehet sorolni az aggályokat, a sor végén az egyik legfontosabbal: működhet-e egyházi intézményben szakszervezet? Református szociális intézményben még nem hallottak róla.
Az érdekvédelmi szervezet vezetője azonban hozzátette: figyelik az átadás részleteit és ha azt látják, hogy a dolgozók hátrányt szenvednek, minden jogi lehetőséget és a szakszervezeti nyomásgyakorlás valamennyi eszközét készek bevetni a munkavállalók érdekében.



Kedden még várat magára a kánikula

Publikálás dátuma
2017.08.22. 01:16
Illusztráció: Shutterstock
Kedden eleinte napos időre, majd megnövekvő gomolyfelhőzetre számíthatunk, kisebb zápor, egy-egy zivatar az esti órákban az északkeleti határvidéken fordulhat elő. Az északias szél az északi és középső országrészekben élénkülhet meg. Napközben 23-27 fok valószínű. Nem várható fronthatás - írja az Időkép.

Szerdán többórás napsütésre van kilátás, az időnként megjelenő gomolyfelhőkből legfeljebb csak északkeleten alakulhat ki néhol egy-egy gyenge zápor. A középső országrészben még időnként megélénkül az északnyugati szél. 9-13 fokos hajnalt követően 23-28 fok között alakul a csúcshőmérséklet. 

Csütörtöktől még több napsütés várható, erősödik a felmelegedés, csapadék nem valószínű, 24-29 fokra számíthatunk. A déliesre forduló szél mindenhol gyenge, mérsékelt marad.

Pénteken a napos időben hazánk nagy részén már 30 fok fölötti maximumokat mérhetünk. Északnyugaton időnként élénk, erős lehet a délies szél. Hétvégére tovább melegszik a levegő, nyugodt időre és 29-35 fokokra készülhetünk.

Szerző