Lépést tartani a robottal

Publikálás dátuma
2017.08.22. 07:17

2030-ban 85 százalékban olyan munkahelyek lesznek, amelyek ma még nem is léteznek. Először valószínűleg a kétkezi foglalkozásokat érinti a robotizáció.

A szakértők szerint egész szakmai csoportok tűnnek el a digitalizáció és a robotizáció miatt, ami hatékonyabb lesz, mint az ember számos intellektuális munkában. A kaliforniai Dell (számítógépes hardvertervező és -gyártó vállalat) és az Institute for The Future (IFTF - A Jövő Intézete) meghívására 2017 márciusában a digitális szféra húsz szakembere vette számba azokat a változásokat, amelyek bekövetkeznek a vállalatok és a munka világában. Az elemzésből született tanulmány megállapította, hogy 2030-ban 85 százalékban olyan munkahelyek lesznek, amelyek ma még nem is léteznek.

A megbeszélés résztvevői úgy vélték, most lépünk át a digitalizáció második szakaszába. Az első szakasz után, amely csak „a logikai gondolkodás utánzása” volt, a következő években érkezik meg az igazi kognitív intelligencia, amely képes megoldások elképzelésére, adatok értelmezésére. A harmadik szakasz 2030 után jön a „virtuális emberi lény” megjelenésével.

Az embereknek tehát arra kell koncentrálniuk, amit jobban meg tudnak csinálni, mint a gép. A tanulmány ezzel kapcsolatban egy fontos megállapítást tesz: „A tehetség egy új tudás megszerzésére többet ér majd, mint a korábban megszerzett tudás”. Nem a már megszerzett ismereteket kell tökéletesíteni egy szakmában, hanem egy új szakmában kell elegendő tudásra szert tenni. Késznek kell lenni a változásokra és a nagyobb mobilitásra.

Az átmenet valószínűleg gyorsan történik, mert a digitalizáció már most is javította a termelékenységet és a munka költségeit a vállalatoknál. Először valószínűleg a kétkezi foglalkozásokat érinti a fejlődés. A londoni Guardian 2015-ös felmérésében kimutatták, hogy míg a helyhez kötöttség felszámolása a munka költségének 65 százalékos megtakarítását teszi lehetővé, a robotizáció a 90 százalékát.

Fotó: AFP/Liu Jiao

Fotó: AFP/Liu Jiao

Az átmenet megvalósításának módja az igazi nagy kihívás. A régi munkahelyek túl gyors leépítése számtalan háztartás gazdasági stabilizását veszélyeztetné és ezzel a társadalmi békét is kockára tenné. A tanulmány idézi a Dell korábbi felmérését, amelyben 4000 döntéshozót kérdeztek meg a világban és csaknem a felének fogalma sincs arról, hogy mire fog hasonlítani iparáguk három év múlva. 45 százalék viszont attól tart, hogy 3-5 éven belül elavul a vállalkozásuk. Akkor hogyan érezheti magát a munkavállaló?

A jelentés ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy a munkaerő helyhez kötöttségének megszűnése új lehetőségeket teremt. Az emberek ugyanabban az időben dolgozhatnak több munkaadónak a határok és az időeltolódás figyelembe vétele nélkül. A digitális munka elvégezhető lesz a legelmaradottabb tájak tehetségei számára, anélkül, hogy ott kellene hagyniuk otthonukat. Ezzel csökkennek az egyenlőtlenségek, dolgozni lehet fizikai kontaktus nélkül, akár úgy is, hogy nem fedik fel sem nemüket, sem faji hovatartozásukat, ami megakadályozhatja az ilyen kritériumok alapján történő elutasításokat.

Betiltatnák a gyilkolni képes önjáró fegyverek fejlesztését

A tudósok annyira megijedtek a mesterséges intelligencia képességeitől, hogy egy nyílt levélben az ENSZ-hez fordultak, és a halálos önjáró fegyverek betiltását kérték a világszervezettől. Az erről szóló nyílt levelet többek között Elon Musk, a Google Deepmind programot vezető Mustafa Suleyman, és rajtuk kívül még 114 robotikában és mesterséges intelligenciában jártas tudós írta alá. A halálos önjáró fegyverek közé azokat a drónokat, autonóm gépfegyvereket és tankokat sorolták be, amiket mesterséges intelligencia vezérel. Az ENSZ fegyverekkel foglalkozó ága már belement abba, hogy formális párbeszédet indítson az autonóm fegyverekről, és tizenkilenc országban máris támogatását jelezte, hogy hajlandók tenni valamit a gyilkos robotok ellen.

Elon Muskról eddig is tudott volt, hogy a modern technika egyik legnagyobb álmodója fél a jövőtől: szerinte a mesterséges intelligencia fenyegeti a civilizációt. Az amerikai kormányzók szervezetének tanácskozásán a Tesla tulajdonosa felvetette, hogy biztonsági intézkedéseket kellene bevezetni az Iszlám Állam lehetséges fenyegetéseivel szemben. Úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia immár a legnagyobb kockázat, amellyel szembe kell néznünk. És ha nem teszünk drasztikus lépéseket a hatalmas technológia ellen, túl késő lesz. Musk éppen ilyen tervekkel foglalkozik. Az egyik az „embergép” létrehozása, amely segíti az emberi agyat abban, hogy lépést tartson a robottal olyan agyi beültetésekkel, amelyek közvetlenül a számítógéppel lennének összekötve. Musk azt is elárulta, hogy vágya a Mars betelepítésére egyben „menedékterv” is arra az esetre, ha a gépek az emberek fölé kerekednének a Földön.

Más hírességek, mint Stephen W. Hawking professzor, vagy Bill Gates is ugyanígy gondolkodnak. Úgy vélik, hogy az emberek nyerhetnek a mesterséges intelligenciával, de óvatosnak kell lenni. Lehet mindez pozitív innováció, feltéve, ha szabályozzák.

Csővasúttal forradalmasítaná a közlekedést a milliárdos

Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:15
Shervin Pishevar, a Hyperloop One elnök–vezérigazgatója: A cél, hogy 2021-re forgalomba álljon az első hyperloop
Négy évvel azután, hogy Elon Musk közkinccsé tette csővasútjának ötletét, átengedve a megvalósítását, mégis maga építi meg a Hyperloop nevű szupervasutat.

Elon Musk a napokban jelentette be, ő is beszáll a szupervasút üzletbe, miközben a tőle független Hyperloop One elnevezésű vállalkozás már a második tesztet hajtotta végre a nevadai sivatagban.

De mi is az a hyperloop?

Elon Musk 2013-ban talán nem is futurisztikus csővasútjának, a hyperloopnak ötletével dobta a legnagyobbat, hanem azzal, hogy annak 57 oldalas tervezetét közkinccsé tette. Arra hivatkozott, cégei, a Tesla és a SpaceX túlságosan lefoglalják idejét, dolgozzák ki mások részletesen, működőképesen a felvázolt modellt. A hyperloop gondolatának magva: egy csőben, amelyben a légnyomást minimálisra csökkentik, utasokat, vagy árut szállító kapszula közlekedne, sűrített levegő meghajtással. Mivel légellenállás, súrlódás nincs, a jármű elérhetné az 1220 kilométer/órás sebességet is, amivel a Los Angeles-San Francisco távolság fél óra alatt leküzdhető, ez autóval hat órát vesz igénybe. Az energiát az egész rendszer számára napelemekkel szolgáltatnák.

Bár sokan tartották drágának, nehezen kivitelezhetőnek az ötletet, többeket csábított a lehetőség egy olyan vállalkozásba beszállni, amely mögött valamilyen módon ott áll Elon Musk kétségtelen tekintélye, tudása, amit például Teslában az elektromos autó, vagy SpaceX-ben az űrrakéták fejlesztésében már megmutatott.

„A terv megvalósítható, de olyan csövet, vagy alagutat kell építeni, amely teljesen egyenes, síkban fut, mert ekkora sebességnél nem lehet ív mentén haladni, és anélkül, hogy jelentősen megnőne a gravitációs terhelés, nem valószínű, hogy emelkedőket gyorsan le lehetne leküzdeni” – magyarázta James Powell fizikus. A csövet ezeknek az akadályoknak a leküzdésére a föld alá, vagy a föld felett oszlopokra kell építeni.

Shervin Pishevar, a Hyperloop One elnök–vezérigazgatója: A cél, hogy 2021-re forgalomba álljon az első hyperloop

Shervin Pishevar, a Hyperloop One elnök–vezérigazgatója: A cél, hogy 2021-re forgalomba álljon az első hyperloop

A meghajtás módját azonban az új szereplők megváltoztatták. Az alacsony légnyomás maradt, de eltérően Musk eredeti gondolatától, a kísérleti fázisba jutott elképzelésekben a mágneses térben lebegő kapszulát lineáris villanymotor hajtja. A gyakorlati megvalósítás terén a mai napig legtovább a már említett Los Angeles-i Hyperloop One nevű vállalkozás jutott. Májusban életnagyságú pályát építettek, a 3,3 méter átmérőjű csőpálya a nevadai sivatagban 500 méteren át húzódik. Elsőre 110 kilométeres sebességet ért el járművük. Második kísérletüket július végén tartották, akkor 310 kilométeres sebességre gyorsult a kapszula és 300 métert tett meg.

Közben Musk is lépett: beszállt a hyperloop üzletbe. 2017 júliusában a Twitteren tette közzé, szóbeli hozzájárulást kapott a kormánytól egy New York-Washington vonal építésére, amely ha megvalósul, huszonkilenc percre csökkenti a két nagyváros közti távolságot. De sokakban kételyek merültek fel, valóban döntési helyzetben lévő emberekkel tárgyalt-e. Azok a cégek, amelyek már éveket és dollármilliókat öltek a kísérletezésbe, nem feltétlenül örültek egy új szereplőnek, mert Musk könnyebben juthat elvi és pénzügyi támogatásokhoz, mint ők. De nem mindegyikük neheztel, vannak, akik úgy gondolják, van elég hely a piacon és minél többen kísérleteznek, annál több tőke áramolhat a projektekbe, így hozzájuk is.

A többiek
Egy európai cég, a Hardt Global Mobility Hollandiában épített ki tesztcsövet, 2019-re ők is teljes méretű próbapályát terveznek, és azt állítják, 2021-re működő vonal köti majd össze Amsterdamot és Párizst. Több céggel tárgyal az Egyesült Arab Emírségek, szó van arról, hogy Finnország, Svédország, és India is megépíti a jövő közlekedési eszközét, a hyperloopot.

Szerző

A világ leggyorsabb feliratozója

Publikálás dátuma
2017.08.17. 07:15
Forrás: AVA
Egy új alkalmazás lehetővé teszi, hogy a siketek, nagyothallók okostelefonjukon keresztül lássák egy több résztvevős beszélgetést.

A Franciaországban bemutatott AVA okostelefonos alkalmazás (Audio Visual Accessibility) hidat hirdet két világ, a siketek, nagyothallók és az egészséges hallók között. Az elve egyszerű: először valakinek beszélnie kell az okostelefonján, hogy felvehesse a hangját, utána hozzá kell kapcsolni egy applikációt, majd felhívni egy vagy két ismerőst, hogy kapcsolódjon be a beszélgetésbe. Amit mondanak, az csaknem reális időben megjelenik a telefon képernyőjén.

A gyakorlatban azonban még nem megy minden ilyen egyszerűen. A bemutatóról hírt adó francia Huffington Post felhívott három újságírót. Amíg ketten beszéltek, nem volt semmi probléma, de hárman vagy négyen már nem tudtak zavartalanul beszélgetni a platformon. A beszélgetés csak hézagosan jelent meg a képernyőn és a regisztrálás is nehezen ment.

Ezzel együtt, mivel a kettesben való beszélgetés nagyjából korrekt és a hiba kijavítására is van lehetőség, a találmány sokat ígérő. Az alkalmazást a bemutató előtti napon tesztelték siketekkel és nagyothallókkal. Bár kiderült, hogy az eszköz paraméterei módosításra szorulnak, addig is nagyon hasznos a páros beszélgetésekhez, mert a siketek és nagyothallók nem mindig tudnak szájról olvasni és ha környezeti zaj van, vagy fáradtak, ez még nehezebb. Kettesben a beszélgetés tisztán látszik, ha érthetően beszélnek.

Elismerés
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) Thibault Duchemint beválasztotta a 35 éven aluli legígéretesebb fiatal kutatók közé. A francia OCIRP dolgozói érdekvédelmi szervezet „a fogyatékkal élőket szolgáló alkalmazott kutatás és innovációs technológia” kategóriában tüntette ki a feltalálót.

A feltaláló Thibault Duchemin 26 éves francia mérnök, akinek a francia mellett a jelnyelv volt az „anyanyelve”. Apja, anyja és nővére egyaránt siket, ő viszont egészséges halló. Gyerekkora úgy telt, hogy ő vett fel minden telefont otthon és tolmácsolt a családnak, később pedig ő kísérte őket minden ügyintézéshez, hivatalokba, bankokba. Ez volt számára a fő motiváló erő, a kényszer szülte kreativitását.

Duchemin egy párizsi sajtókonferencián elmondta, hogy már kisgyerekként is megpróbálta a jeleket szavakká változtatni. „A Földön 400 millió siket és nagyothalló él, a lakosság 5 százaléka. Harcolnak a beilleszkedésért, de ez túl nehéz, ezért sokszor feladják és visszahúzódnak a közösség életéből” – hangsúlyozta a fiatal mérnök. Társaival, a szintén siket tajvani Skinner Chenggel, valamint a holland Pieter Doevendans-szal - akikkel Duchemin 2014-ben a Berkeley egyetemen találkozott - hozták létre az Egyesült Államokban az AVÁ-t. A programhoz hat hónap alatt 50 ezer amerikai felhasználót gyűjtöttek össze még az európai premier előtt. Remélik, hogy a munka világába is mielőbb bevezetik az applikációt.

„A nehézség számukra megérteni egy beszélgetést, amelyet többen folytatnak. Ennek alig 25 százalékát sikerül elkapniuk. Egy jeltolmács óránként 75-200 euróba kerül és nem praktikus. Ki alkalmazna jeltolmácsot egy barátok között folytatott beszélgetéshez?” – tette fel a kérdést Duchemin. Az alkalmazás a beszélgetés valamennyi résztvevőjének szövegét más és más színekkel jelzi ki az okostelefon képernyőjén, hogy könnyebb legyen követni.

A tervek szerint az AVA - amelyet úgy hirdetnek, mint „a világ leggyorsabb feliratozóját” - legalább 12 fős beszélgetésre lesz alkalmas a jövőben, így nagy segítség lehet az élet számos területén a munkahelyi megbeszélésektől a családi összejövetelekig. Most még csak angol nevű app létezik, készül a francia és 10 éven belül a cég valamennyi világnyelven el akarja juttatni a rászorulókhoz. Az AVA honlapján, amelynek jelmondata: „A kommunikációs korlátokon túl”, még blogoldalt is nyitottak, hogy a siketek és nagyothallók megírják saját történetüket és beszámoljanak az őket segítő kezdeményezésekről, vagy olyan esetekről, amikor nem vesznek tudomást hátrányos helyzetükről.

A applikációt havonta 5 órára ingyen lehet feltölteni. Ez időn túl 30 eurós havi előfizetéssel korlátlanul használható. Elterjesztését több Szilícium-völgybeli cég is támogatja. A fejlesztésekre máris 2 millió dollárt kapott a vállalat.

Ifjú feltaláló segít a fogyatékkal élőkön
Nem mindennapi okos-alkalmazást fejlesztett ki az amerikai Alex Knoll: az Ability App abban segít a fogyatékkal élő embereknek, hogy könnyebben tudjanak közlekedni, tájékozódni közterületeken - például úgy, hogy az alkalmazással megkereshetik az akadálymentesített lépcsőket, bejáratokat.
A fiatal feltaláló még csak tizenkét éves, de találmányáról már világszerte beszámolt a nemzetközi sajtó. Az applikáció nemcsak a navigációban, hanem például munkalehetőségek, biztonságos, megbízható szolgáltatások megtalálásában is segíti a felhasználókat. Alex egy beszélgetős műsorban elmondta: akkor jött az ötlet, amikor látott egy kerekesszékes férfit, miközben egy nem akadálymentesített ajtón próbált átjutni.