Az orosz forradalmat ünnepli a British Museum

Az 1917-es októberi orosz forradalom 100. évfordulója alkalmából a londoni British Museum a kommunizmus győzelmét ünneplő érméket, posztereket és bankjegyeket állít ki - írja a The Guardian. A pénzek többségén elkötelezett munkások és parasztok, büszke katonák, gyárak, vasutak és fegyverek láthatóak. Lesz például egy 1975-ös szomáliai bankjegy, amelyen az látható, hogy az állam mit várt el a nőktől: mindent. A nő ugyanis egyszerre tart egy fegyvert, egy lapátot és egy gyereket. De lesz bankjegy Kínából, Kubából és a volt Jugoszláviából is. A kiállításon a pénz szerepét is vizsgálják a kommunista államokban, ahol a marxista teória szerint a pénznek nem is lett volna helye.

Szerző

Almamelléki abszurd

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:46
Fotók: Tóth László
Negyven éve forgott a cenzúra által átvágatott Kihajolni veszélyes című Zsombolyai-klasszikus Almamelléken. A film újravetítésével a megszűnő kisvasutakra is emlékeztek az egykori alkotók.

Filmtörténeti eseményt szerveztek szombaton Almamelléken és Sasréten. Nem szégyen, ha elsőre az ugrik be az olvasónak, hogy „vajon miért” éppen itt, e sorok írója is az esemény kapcsán fedezte fel igazából magának Zsombolyai János Kihajolni veszélyes című szatíráját. Amikor az esemény kapcsán újra néztem, be kell, hogy valljam, sokkal inkább lenyűgözött, mint korábban valaha. Talán azért, mert olyan korban élünk, hogy érzékenyebb, koromnál fogva pedig érettebb lettem a film rendszerkritikai finomságainak a befogadásához. A Kihajolni veszélyest a hatalom annak idején nem is szerette, a nézők viszont igen. Illetve 1978-ban Montrealban a zsűri nagydíját is elnyerte.

De ami miatt most újra szóba került: pontosan negyven évvel ezelőtt forgatták a filmet Almamellék vasútállomásán. A film helyi rajongói és tisztelői pedig megemlékeztek erről. Kisvasúttal, a film vetítésével és Szikora János főszereplő élménybeszámolójával. Igazi, szívből jövő rajongás övezte a filmet és annak főszereplőjét. A Sasréti erdei iskolában tartott vetítés utáni beszélgetésre még két helyi, annak idején statisztaként feltűnő szereplő is eljött, egyikük egyébként jelenleg Almamellék polgármestere. Külön érdekesség, hogy a helyiek számára mennyire fontos, hogy ott forgott le egy magyar film.

Ami a műnek a világ mozgóképtörténetében betöltött szerepét illeti, sokan A kengurut tartják Zsombolyai János legfontosabb filmjének, aki egy interjújában elárulta, ő maga a különösen hosszú snittekben rögzített Kihajolni veszélyest tartotta annak. Ami viszont a két filmben közös, hogy a rendező egyik esetben sem tudta leforgatni az eredetileg tervezett befejezést.

A Simonffy András Tartályvonat Pest felől című rádiójátékából adaptált mozifilm középpontjában egy Ferencz Károly (őt alakítja Szikora János) nevű fiatalember áll, akit Pesttől nem messze egy isten háta mögötti állomáson leszállítják a vonatról, mert se pénze, se jegye nincs. Miközben ott vesztegel (mert azért nem lehet, csak úgy büntetlenül bliccelni), megismeri az itt lévő embereket és az életüket behálózó hierarchiát. A Tomanek Nándor alakította állomásfőnököt, a Bodrogi Gyula forgalmistáját és a Kiss Mari által játszott, mindenesnek gondolt, de valójában csak a kávéfőzéshez értő pénztárosnőt.

Persze, a helyiek is megfordulnak az állomáson, például a fiát Chicagóból (természetesen hiába) váró idős nő, illetve az elkapott disszidens, akit ide száműztek a vigyázó szemek elől. Egyszóval a teljes szocialista társadalmi abszurd felvonul ezen a kis állomáson. Már az első jelentekben kézzelfogható az éles szatirikus hangnem, amikor önszorgalmi káderségből az állomásfőnök (Tomanek úgy alakított zseniálisát, hogy Parkinson kórtól szenvedett) igyekszik manipulálni mindent és mindenkit – több-kevesebb sikerrel. Gyilkos kritika a film, mely végül egy vonatszerencsétlenséggel zárul. A rendszer halálra van ítélve.

– Az eredeti befejezés az lett volna, hogy mindent totálisan a fiú, azaz az én nyakamba varrnak – árulta el Szikora János. Ez azonban az akkori cenzúrán nem ment át, úgy érezték, hogy az összeomló szocialista rendszer hibaiért egy ártatlan generáció, a fiatalság vinné el a balhét. Így készült el végül a Híradó-bejátszás verzió, melyben több mindenkit felsorolnak, mint a vonatkatasztrófa felelőseit. A Népszavának Szikora elárulta: Zsombolyai nem volt túlságosan elkeseredve, mert úgy gondolta, hogy a nézőknek megvan a kellő intelligenciája ahhoz, hogy így is megértsék a történet mögött meghúzódó gondolatiságot. A főszereplő szerint az sokkal jobban idegesítette Zsombolyait, hogy például a vonatok ütközését semmilyen szinten nem tudta megmutatni, el kellett intézni egy füstpatronnal.

– Nézői szinten nagy siker volt a film, annak ellenére, hogy forgalmazói szinten inkább elhallgatták, mintsem népszerűsítették. Akik látták azoknak komoly, erős üzenet volt – húzta alá Szikora. Szikora János – aki jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója – lapunk kérdésére elismerte, hogy akkoriban megfordult a fejében, hogy színész legyen. Ahogy fogalmaz, azonban teljesen más életmódot kíván meg egy filmszínész és egy színházi aktor élete. Az előbbi játékban mindig benne volt – már ha valaki felkérte – , utóbbit nem vállalta volna. Arra a kérdésre pedig, hogy rendezőként mit tanult Zsombolyaitól, azonnal rávágta: a folyamatos figyelmet a színészek irányában, a folyamatos kontroll fontosságát. Ahogy Szikora visszaemlékszik, a Kihajolni veszélyes forgatása során ő is néha „elárvult”, de Zsombi mindig önbizalmat öntött belé a totális szétesés előtt.

Megszűnő kisvasutak
A filmes megemlékezés helytörténeti jelentőséggel bír: a Kaposvár-Szigetvár vasútvonalat (mely 1900-ban indult) 1976. december 31-én megszüntették, miután a filmet az állomáson leforgatták, még a síneket is felszedték. A Kihajolni veszélyesben egyébként kisebb szerepet alakító kisvasút még a mai napig aktív, el lehet vele döcögni Almamellékről Sasrétre. Az állomás Almamelléken szép állapotban van, a filmtörténeti eseményen Szikora felajánlotta a forgatásról megmaradt relikviáit és ebből egy Kihajolni veszélyes sarkot alakítanak majd ki az állomáson. (Nem mellékesen: A zselici vasút nyomában címmel pedig idén kiállítás nyílt Kaposváron a bezárt vonalról.)

Infó:

Rendező: Zsombolyai János

Főszereplő: Szikora János

Szereplők: Tomanek Nándor, Bodrogi Gyula, Kiss Mari

Gyártás éve: 1977

Belehaltak a szerelembe a szintipop arisztokratái

Amilyen alapossággal figyelnek arra, hogy megfelelően vasalt legyen az ingjük, a brit Hurts ugyanannyira ügyel arra, hogy minden profin menjen a színpadon. Theo Hutchcraft és Adam Anderson vasárnap a Sziget nagyszínpadán igazi rajongókat kielégítő koncertet adott. A fellépőként későn bejelentett Hurts többször járt már Magyarországon, pár hete az EFOTT-on is lehetett őket hallani, a Sziget pedig azért volt különleges, mert ez volt a zenekar utolsó nyári koncertje. A színpad előtt nem volt egyébként túl nagy tömeg, persze sokan voltak, de közel sem annyian, mint az utánuk következő The Chainsmokers amerikai DJ-producer duón.

Pedig az énekes Theo Hutchcraft igazán odatette magát, és bárki elhitte volna neki, hogy képes belehalni a szerelembe. Nyilvánvalóan mesterkélt és modoros ez, de a pozőrködést olyan szinten tudják hozni, hogy elhisszük, igazából nincs olyan dolog, amiért ne tudnák odadobni az életüket. De a dalok után jön egy csibészes mosollyal a “Köszönöm”, és tudjuk, hogy valójában ez nincs is így. A szinti és elektropop arisztokratáinak is nevezhető zenekar láthatóan élvezte a koncertet és felszabadultan is játszották a számaikat: van itt mélabú, önsorsrontás, flört a halállal, drámaiság, felszabadult tánc, öröm és optimizmus.

Utóbbit a videoklipekben egyébként gyakran erőszakos jelenetek ellensúlyozzák. Ilyen például a koncerten is játszott egyik új számuk, a Beautiful ones, amelynek klipje egy transzvesztita bántalmazásáról szól, közben egy LMBTQ-, de akár a Sziget indulója is lehetne. De ahogy a koncerten is játszott nagy kedvenceknél maradjunk: a Somebody to die for, a Some kind of heaven vagy a Stay is azt bizonyítják, hogy a Hurts univerzumában végül is minden csak a beteljesült, beteljesületlen és már elmúlt szerelemről szól.

Szerző