Egy kilencéves fiú őrzi Amerika természeti örökségét

Arról sajnos nincsenek hivatalos feljegyzések, hogy Donald Trump hány természeti örökség látogatott meg. Arról viszont van, hogy a 9 éves Robbie Bond merre jár, hiszen neki az a célja, hogy megállítsa az elnököt, és megvédje ezeket a területeket - írja a tisztajovo.hu.

Áprilisban Donald Trump aláírt két elnöki rendeletet, amik felül bírálják az USA 27, 1906. évi Antikvitási Törvény által védett Természeti Örökségeket. A helyszínek egyike a világ legnagyobb védett tengeri övezete, a Hawaii állambeli Papahānaumokuākea. Robbie is Hawaii-n nőtt fel, és az áprilisi hírek nagyon megrázták őt, így a szülei, Michelle és Robin segítségével létrehozott egy non-profit szervezetet, a Kids Speak for Parks-ot (gyerekek beszélnek a parkokról), aminek célja, hogy "mozgósítson egy hadseregnyi negyedikest" és együtt szólaljanak fel ezekért a területekért.

"Nem tudunk olyan dolgokat megvédeni, amiket nem értünk" - mondta Robbie a HuffPost-nak. Éppen ezért elhatározta, hogy kirándulásokat szervez mind a 27 helyhez, hogy onnan tegyen ki videókat és képeket a közösségi médiára. Azt reméli, hogy az embereket sokkal jobban megmozgatja majd az említett két rendelet, ha tudják, milyen helyeket is fognak felülbírálni a döntéshozók, és többen fogják aktívan védelmezni ezeket.

Szülei még egy olyan programot is indítottak, amely lehetővé teszi, hogy a városban élő gyerekek is eljussanak egy-egy ilyen kirándulásra, hogy ők is láthassák a nemzeti parkokat, mielőtt azok eltűnnek.

Robbie legutóbb az Utah állambeli Bears Ear-hez indult, ez az egyik legvitatottabb örökségi hely. A terület 100 ezer amerikai őslakos archeológiai és kulturális emlékeit őrzi, a védett rész ráadásul több törzs számára is szent hely.

Szerző

Neonáci terror Charlottesville-ben

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:37
Fotó: NurPhoto/Zach D Roberts
Autóval rontott a neonáci menet ellen tiltakozók közé egy férfi az Egyesült Államokban. Donald Trump csak általánosságban ítélte el az erőszakot.

Rendkívüli állapotot hirdetett ki Terry McAuliffe, Virginia állam demokrata kormányzója, miután elszabadult az erőszak a pénteken kezdődött neonáci megmozduláson. Idén legalább harmadszor vonultak fel a fehér felsőbbrendűség hívei, szélsőjobboldali nacionalisták a liberális egyetemi városban, Charlottesville-ben. Amiatt került célkeresztjükbe a város, mivel el akarják távolítani a rabszolgatartó Dél hősének tartott konföderációs tábornok, Robert E. Lee szobrát a Virginiai Egyetem campusáról.

Donald Trump tavalyi elnökválasztási kampányának rasszista felhangjai felszították az indulatokat, győzelmét követően felerősödött a szélsőjobboldal hangja szerte az Egyesült Államokban. Charlottesville-ben májusban egy éjszaka fáklyás felvonulást rendeztek szélsőjobboldali tüntetők a szobornál, megfélemlítve a helybelieket. Júliusban a Ku Klux Klan tartott demonstrációt a városban, akkor is ellentüntetők ezrei vonultak fel, akárcsak ezen a hétvégén, amikor „Egyesítsük a jobboldalt” felhívással gyűltek össze a neonáci csoportok. Ez volt az elmúlt idők legnagyobb szélsőjobboldali megmozdulása.

A városi parkban szombaton egy autó a szélsőjobboldali megmozdulás ellen tüntetők közé hajtott, egy 32 éves nő életét veszítette, legalább 19-en megsebesültek, közülük öt állapota válságos, négy másiké súlyos. Egy másik összecsapásnak 15 sérültje volt. Az ohiói rendszámmal közlekedő autó sofőrjét elfogták, egy 20 éves fehér férfi, James Alex Fieldset gyilkossággal vádolják. Az amerikai igazságügyi tárca bejelentette, az FBI polgárjogi vizsgálatot kezd az ügyben. A tüntetést megfigyelő rendőrségi helikopter lezuhant, a szerencsétlenségben két rendőr életét veszítette.

Fotó: AFP/Samuel Corum/Anadolu Agency

Fotó: AFP/Samuel Corum/Anadolu Agency

Mindkét nagy párt elítélte a történteket, s többen is felszólították az amerikai elnököt, hogy hallassa a hangját. Trump, aki 2015-ben a párizsi terrortámadások után, és 2016-ban, az orlandói éjszakai klubban történt mészárlást követően is azonnal Twitteren elítélte a „radikális iszlamista terrort”, csupán késve és ellentmondásosan reagált a történtekre. Trump szombaton egy veterántalálkozón közleményt olvasott fel, amelyben egyetlen szóval sem említette a fehér felsőbbrendűség híveit, hanem csak általában ítélte el a gyűlöletet, a bigottságot, az erőszakot, „bármelyik oldalról” jöjjön is.

„Régóta folyik ez országunkban, nem Donald Trumpról, nem Barack Obamáról van szó. Ennek nincs helye Amerikában” – általánosított az elnök, aki „a törvény és a rend” helyreállítására szólított fel. A milliárdos tavaly kampányában rendszeresen elítélte a túlzott rendőri erőszak miatt tiltakozó „A fekete életek számítanak” mozgalmat, s akkori jelszavát, „A fehér életek is számítanak” – sok neonáci tüntető skandálta a hétvégi megmozduláson is. Trump egyik legbizalmasabb tanácsadója, Steve Bannon az „alt-right” mozgalom emblematikus portáljának, a Breitbartnak a vezetője volt. Trump a választások előtt nem volt hajlandó elhatárolódni David Duke-tól, a Ku Klux Klan volt fősárkányától, aki ezen a szombaton is nyilatkozott. „Trump ígéretét hajtjuk végre, visszavesszük országunkat” – idézte Duke-ot a New York Times.

Orrin Hatch, a szenátus republikánus rangidőse is bírálta az elnököt: „Nevén kell neveznünk a gonoszt. A bátyám nem azért adta életét a Hitler elleni háborúban, hogy a náci nézetek ellen ne emeljük fel a szavunkat idehaza” – írta Twitteren. Marco Rubio floridai republikánus szenátor, volt elnökjelölt is Twitteren üzent: „Fontos, hogy az elnök kijelentse, ez terrortámadás volt, amelyet a fehér felsőbbrendűség hívei követtek el”.

Szerző

Guam nem fél

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:35
Fotó: AFP/Alain Jocard

Az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti egyre élesedő nyilatkozatháború és fenyegetőzés ellenére, a phenjani diktatúra által támadási célpontként megnevezett Guam lakossága nem különösebben fél. A stratégiai jelentőségű amerikai katonai bázisnak is helyet adó csendes-óceáni amerikai külbirtokon, vasárnap a békéért imádkoztak a hívek. Guamon a lakosság 85 százaléka katolikus, az egyház fontos szerepet tölt be a sziget életében. Nem hagyják figyelmen kívül az észak-koreai fenyegetést, a lakosságot szórólapokon tájékoztatták a hatóságok a teendőkről egy esetleges nukleáris támadás esetén.

A nemzetközi közösség ennél jobban retteg amióta Donald Trump úgy fogalmazott, hogy ha Észak-Korea Amerikát fenyegeti, olyan tűzzel és haraggal fog szembesülni, amilyet még nem látott a világ. Japánban harci készülődés van és megkezdődött a rakétavédelmi rendszer telepítése. Kína elnöke Xi Csinping, Észak-Korea egyetlen szövetségese, telefonon egyeztetett szombaton Donald Trumppal. Az amerikai elnök szombaton francia kollégájával, Emmanuel Macronnal is tárgyalt, ugyancsak telefonon az észak-koreai rakétaprogram veszélyéről.

Szerző