Albérlet van bőven, csak drága

Publikálás dátuma
2017.08.12. 12:53
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője szerint megugrott a kínálat július végével az albérletek piacán, ezzel válaszolva az egyetemi ponthatárok kihirdetése után megnőtt keresletre.

Balogh László egy televízióműsorban közölte: azért ugrott meg a kínálat, mert sokan tudatosan készültek erre az időszakra és a közelmúltban vásárolt ingatlant csak most hirdették meg. Emellett azok után is felszabadulnak az ingatlanok, akik júliusban kötötték első éves szerződésüket és most is nyári fordulóval költöznek.

Megemlítette, hogy Budapesten a korábbi 130-140 ezer forintról 150 ezer forintra nőtt az átlagos albérleti ár, Kelet-Magyarországon 60-80 ezer, Nyugat-Magyarországon pedig 80-100 ezer forintot kérnek átlagosan egy albérletért havonta.

Beszélt arról is, hogy a fiatalok leginkább a kis garzonokat vagy a nagy alapterületű lakásokat keresik, utóbbit azért, hogy többen beköltözve megosszák az albérlet költségeit.

Szerző

Fiatalok a piacon - Uncsi a pláza

Publikálás dátuma
2017.08.12. 12:27
A kép illusztráció. FOTÓ: Molnár Ádám
A piacok reneszánszát éljük, ma már a fiatalabb generáció körében is divatos a piacozás. Népszerűségük a közösségi oldalak megjelenésével is nő - írja az Agrotrend gazdasági szakportál.

Noha a legnagyobb nemzetközi piacok már régóta előszeretettel használják a közösségi médiát vásárlóikkal való kommunikációra, a budapesti piacokról most jelentek meg először adatok. 

Míg korábban az idősebb korosztály életterének tartották a piacokat, ma már a fiatalabb generációk is előszeretettel választják, sőt, kifejezetten divattá vált itt vásárolni. Ezt egy korábbi online kutatása is megerősítette, az adatok szerint jelenleg ugyan még többen járnak szupermarketbe, mint piacra (92 versus 74%), de hamarosan reneszánszukat élhetik a piacok, mivel arra a kérdésre, hogy hova szeretnének inkább járni a fiatalok, már 83% szavazott a piacokra és csak 14% a szupermarketekre. Ez azt jelzi, hogy csak a kényelem és egyfajta kényszer hajtja őket a nagyobb élelmiszerüzletekbe, a szívük máshova húzná őket.

A vásárlók átlagosan havi 1-2 alkalommal térnek be egy piacra, 30 százalékuk hetente ejti útba, a leglelkesebbek pedig hetente akár 2-4 alkalommal is ellátogatnak, közöttük egyre több a fiatal. Az okok mögött nagy részben az egészségtudatos életmód terjedése áll. Ennek alappillérét a jó minőségű termékek, zöldségek és gyümölcsök fogyasztása adja a rendszeres mozgás mellett. Ilyen portékákat pedig általában a piacról a legkönnyebb beszerezni, ahol gyakran jóval nagyobb a választék, több kereskedő különböző árucikkeket ajánl, és termelői áruk is vannak. Ráadásul a felmérés szerint a fiatalok 71 százaléka már hetente többször is fakanalat ragad ellentétben a nemzetközi trendekkel, ahol visszaszorulóban az otthoni főzés.

Szerző

Miért éppen Guam?

Publikálás dátuma
2017.08.12. 07:33
A kiéleződött szócsata egyelőre csak fenyegetésnek tűnik, Guam lakosai mégis tartanak Phenjantól. FOTÓ: AFP/VIRGILIO VALENCIA
Észak-Korea katonai fenyegetőzéseinek központjába egy kis csendes-óceáni sziget került. Az Egyesült Államok külbirtokán, Guamon kezd népszerűvé válni a függetlenné válás gondolata, pedig egy éve még kevesen fontolgatták ezt a lehetőséget.

A szigeten most mindenki arról beszél, hogy Donald Trump szokatlanul harcias kijelentéseire válaszul Phenjan beígérte, négy rakétát lő ki Guam irányába (nem magára a szigetre). Állítólag napokon belül Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elé terjesztik a részletes tervet. Az észak-koreai vezetés azt is kiemelte, hogy a Hwasong-12 típusú, közepes hatótávolságú rakéták Japán fölött repülnének át. Úgy tűnik, a kiéleződött szócsata egyelőre mindkét részről inkább üres fenyegetés, de Guam lakosai mégis aggódnak, mi történik, ha egy rakéta netán „félremegy”, s a területükön csapódik be. Az észak-koreai rakéták elvileg 14 perc alatt érnék el a szigetet.

Guamról leginkább annyit tud a világ, hogy az Észak-Koreához legközelebb fekvő amerikai terület. Két támaszpont is található a stratégiai fekvésű szigeten: az Andersen légibázis és a haditengerészeti bázis az 541,3 négyzetkilométeres terület negyedére terjed ki. A Mariana-szigetekhez tartozó Guamot 1565-ben foglalták el a spanyolok, 1898-ban került az Egyesült Államokhoz, a spanyol-amerikai háborút lezáró párizsi szerződés értelmében. Japán a Pearl Harbor elleni támadást követően elfoglalta, de a szövetséges erők három évvel később visszavették. 1950 óta az Egyesült Államok külbirtoka. A szigeten született gyerekek amerikai állampolgárok lesznek, de Guam lakói nem szavazhatnak az elnökválasztáson. Saját kormányzót 1970 óta választhatnak, s egy – szavazati joggal nem rendelkező – képviselőjük van a washingtoni kongresszusban. A 163 ezres lakosság 40 százaléka chamorro őslakos, 24 százalék fülöp-szigeteki, 10 százalék mikronéziai, 18 százalék vegyes származású, 7 százalék fehér. A bázisokon hétezer amerikai katona állomásozik.

Eddie Baza Calvo, Guam kormányzója nem győzi hangsúlyozni, hogy a fenyegetettség szintje nem változott, nincs ok a pánikra. Ha valamiért aggódnak, akkor az az, hogy a kardcsörtetés visszavetheti az idegenforgalmat. Évente 1,3 millió turista keresi fel a szigetet, főként Japánból és Dél-Koreából. 2013-ban, amikor hasonlóképp kiéleződött a feszültség, a szigetet Thaad védelmi rendszerrel szerelték fel, ám ez sem nyújt teljes biztonságot. „Ha a négy bejövő rakétát nem tudnák leszedni, Phenjan sikeresen bizonyítaná a rendszer sebezhetőségét” – mondta Bruce Bennett, a Rand védelmi szakértője a CNN-nek.

„Nőtt a nyugtalanság Trump impulzív retorikája miatt. Korábban is volt észak-koreai fenyegetés, de most még agresszívebb válasz érkezik a Fehér Házból” – mondta a Washington Examiner című lapnak Michael Bevacqua, a Guami Egyetem professzora, aki a sziget önállóvá válásának híve. Az elszakadásnak 20-30 százalékos a támogatottsága, a tavaly választott 15 helyi képviselő közül öt a függetlenségpárti. A többség azonban realista, s még az elszakadás mellett kardoskodók is megjegyzik, hogy a sziget megélhetését biztosító bázisok mindenképp maradnának.

Szerző