"Tojáscsúcsot" hív össze Brüsszel a szennyezési botrány miatt

Publikálás dátuma
2017.08.11. 17:39
Illusztráció/AFP
Csúcstalálkozót hív össze az Európai Bizottság a szennyezett tojások miatt az érintett országok közötti vádaskodás elcsitítására és a helyzet rendezésének megvitatására - jelentette be pénteken Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos. Az ülést szeptember 26-ra hívják össze - közölte az EB egyik szóvivője.

A litván biztos azt mondta: Hollandiának, Belgiumnak és Németországnak fel kellene hagynia a kölcsönös vádaskodással, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. "Ez a vádaskodás nem vezet sehová, ezért szeretném, ha véget érne" - fogalmazott.

"A legfontosabb feladatunk most a kialakult helyzet kezelése, valamint az információk gyűjtése és elemzése, hogy tanulhassunk a történtekből és javíthassunk a rendszeren a további bűncselekmények megelőzése érdekében" - hangsúlyozta.

Andriukaitis arról számolt be, hogy a héten egyeztetett az illetékes holland, belga és német miniszterekkel, és javaslatot tett egy csúcstalálkozóra az érintett országok minisztereinek és élelmiszerbiztonsági hatósági vezetőinek a részvételével. Mina Andreeva, az Európai Bizottság egyik szóvivője közölte, hogy az ülést szeptember 26-ra hívják össze, de kiemelte, nincs szó "válságtanácskozásról", főként a tapasztalatokat fogják megvitatni, illetve arról fognak egyeztetni, hogy miként lehetne javítani az uniós élelmiszerbiztonság-ellenőrzési rendszer hatékonyságát.

Péntek délutánig tizenöt uniós és két EU-n kívüli ország jelezte, hogy rovarirtószerrel szennyezett tojásokat találtak: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Kína és Svájc.

A Fipronil rovarirtószert az állatgyógyászatban használják emberi fogyasztásra nem használt állatoknál (kutyák, macskák) vérszívó paraziták irtására. A szert egyelőre nem tudni milyen okból keverték be a hollandiai tojástelepeken használt fertőtlenítő szerbe.

Hollandiában a rendőrség csütörtökön őrizetbe vette a két érintett vállalat vezetőjét,  a vádak szerint jelentős szerepük volt a szennyezésben. A hatóságok Belgiumban is több helyszínre kiszálltak.

Szerző

Tűzvész Londonban - "Hol van a pénz?"

A megsegítésükre összegyűlt csaknem 19 millió fontnyi adomány alig 15 százalékához jutottak hozzá eddig a két hónappal ezelőtti londoni épülettűz túlélői és károsultjai - hívta fel a figyelmet pénteken az angliai és a walesi jószolgálati szervezetek működését felügyelő testület.

A Charity Comission tájékoztatása szerint a túlélőknek és a károsultaknak szánt segélyek célba juttatását megnehezítette a kezdetekben, hogy nehezen lehetett velük kapcsolatba lépni, mások pedig még mindig nem jelentkeztek. A Grenfell Tower június 14-i katasztrófájában legkevesebb nyolcvanan vesztették életüket. A segélyeket elsősorban azoknak szánják, akik elvesztették családtagjukat a tűzben, valamint a toronyház lakóinak, akik túlélték a szerencsétlenséget, de elvesztették otthonukat és ingóságaikat. 

A Charity Commission a BBC-vel közölte: nyolc héttel a tűzvész után még csak 2,8 millió fontot osztottak szét a 18,9 millióból. A testület hozzátette, a jótékonysági szervezetek szeretnék megvitatni a túlélőkkel, hosszabb távon hogyan folyósítsák a fennmaradó összeget. 

A grenfelli közösség köreiben viszont nő a feszültség, sokan ugyanis úgy vélik, egyes jószolgálati szervezetek működése nem átlátható, a segítség pedig nem érkezik meg hozzájuk elég gyorsan. A túlélők nem tudják - és egyre többször kérdezik -, hogy "hol van a pénz, ki osztja szét, miért nem érkezik meg" - mondta a Justice 4 Grenfell nevű csoport egyik képviselője, aki szerint nem világosak a feltételek sem, amelyek alapján a segélyeket folyósítják. "Nincsenek egyértelmű információk, könyörögni kell értük" - tette hozzá.

A segélyek célba juttatását felügyelő London Emergencies Trust júliusban bejelentette, hogy három kategóriát állított fel az azonnali támogatások folyósítására. Húszezer fontot határoztak meg azoknak, akik családtagjukat vesztették a tűzben, tízezer fontot azoknak, akiknek egy hetet vagy többet kellett kórházban tölteniük és 3500 fontot azoknak, akik egynapos kórházi ellátásra szorultak. 

Van egy tízezer fontos segély is, amit akkor kapnak meg a családok, ha már találtak új otthont maguknak. A tűzvész június 14-én hajnalban tört ki a 24 emeletes, 127 lakásos toronyházban. Az évtizedek óta példátlan tűzkatasztrófát a rendőrség szerint valószínűleg egy zárlatos hűtőszekrény okozta. A vizsgálat azonban az épület külső burkolóelemeire összpontosul, különös tekintettel arra, hogy a tűzvész után megvizsgált hasonló burkolatú toronyházak épületburkolati mintái közül egy sem felelt meg az előírásoknak a hatósági tűzbiztonsági próbákon.  A tűz után a brit kormány hatszáz toronyház tűzbiztonsági ellenőrzését rendelte el. 

Szerző

Az Orbán-kormány egy diktátornak kedvez az újabb kiadatással

A magyar hatóságok visszaküldtek hazájába egy rabot, akit koncepciós perben állítana bíróság elé a kazah elnök-diktátor - írja az Index. A férfit jogvédő szervezetek szerint ugyanis kínzás vagy halál fenyegeti a kiadatással. Az eset kísértetiesen hasonlít az azeri baltás gyilkos ügyéhez, annyiban mindenképpen, hogy mindkét esetben egy diktatórikus rezsimnek kedvezett a kormány döntésével.

A most kiadott Jerzan Kadesov annak a koncepciós pernek az egyik vádlottja, amely még 2009-ben indult  Muhtar Abljazov, a helyi BTA bank egykori vezetője ellen. Kadesov Abljazov bizalmi embere volt, és 2012-ben került Magyarországra Ukrajnán keresztül. A per többi vádlottja is Európában kötött ki.

Az angol, francia, spanyol, olasz és cseh hatóságok eleinte elfogták őket, ám ők – Magyarországgal ellentétben – nem adták ki a vádlottakat Kazahsztánnak. Ezt tanácsolta egyébként az ENSZ, az Amnesty International és a Human Rights Watch is. Szerintük ugyanis a vádlottak ártatlanok, és attól tartottak, hogy Kazahsztánban nem független bíróság döntene ügyükben, és kínzás vagy akár halál is fenyegetheti őket hazájukban. Ahogy erre az ügyet követő Open Dialogue Foundation (ODF) is figyelmeztet, ilyen esetben nemzetközi egyezmények tiltják a kiadatást, hiszen mindenkinek joga van a tisztességes tárgyalásra.

Az Index azt írja, hogy „az ODF azt állítja, hogy Kadesovot a magyar fél tudtával és segítségével megfélemlítették. Ez és a Kadesov védelmével foglalkozó szervezet távol tartása pedig szerintük arra enged következtetni, hogy Magyarország a színfalak mögött összejátszik a kazah rezsimmel”.

A portál arra is emlékeztet, hogy ez a barátkozás már korábban elkezdődött. Orbán Viktor 2014-ben írta alá azt a megállapodást,  mely kimondja, hogy Magyarország kiadja a területén illegálisan tartózkodó kazah állampolgárokat a közép-ázsiai diktatúrának.

Az eset kísértetiesen hasonlít az baltás gyilkos esetére, aki Budapesten baltával ölte meg egy alvó örmény katonatársát. Orbán pedig úgy döntött arról, hogy Magyarország kiadja a gyilkost Azerbajdzsánnak, hogy tudni lehetett, otthon börtön helyett nemzeti hősnek kijáró ünneplés fogadja majd.

Szerző