Előfizetés

Kínai hídfőállás Budapesten

Az elmúlt évek geopolitikai változásainak, valamint több logisztikai szolgáltatónak köszönhetően Magyarország válhat a kínai áruforgalom elosztóbázisává a kelet-közép-európai térségben, az előrejelzések alapján a forgalom jelentős növekedése várható - közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).

A szervezet kiemeli, hogy három tagvállalatuk - az Ekol Logistic Kft., a Ghibli Szállítmányozási Kft. és a Rail Cargo Hungaria Zrt. - szervezésének köszönhetően az elmúlt hónapokban 40 vonat és mintegy 1400 konténer érkezett Kínából, ezzel elindult a távol-keleti országból vasúton érkező konténerek magyarországi átrakása és továbbítása az európai piacok felé. A szállítmányok Fehéroroszországon és Lengyelországon, Ukrajnán, valamint a hosszú távú kínai bérletbe került pireuszi kikötőn keresztül érkeznek a fővárosi Bilk kombiterminálra és a Mahart Container Center csepeli kombitermináljára.

Az MLSZKSZ szerint a logisztikai szolgáltató szerep felértékelődése részben az elmúlt évek geopolitikai változásainak(Oroszország elleni embargó, migrációs válság, gazdasági és termelési súlypontok átrendeződése) és az ország kedvező földrajzi fekvésének köszönhető, emellett a kormányzati támogatás és a vámhatóság rugalmas forgalomkezelése is segítette.

Hangsúlyozták, hogy a NAV új technológiájával a konténerek okmányai hatékonyan ellenőrizhetőek, így azok a vámkezelést követően gyorsan mehetnek tovább a célországok felé. A logisztikai versenyképesség javulása miatt az MLSZKSZ elnöke a kínai vasúti konténerforgalom jelentős növekedésére számít, ezért a gyorsabb ellenőrzést biztosító röntgenkapus ellenőrzés bevezetését, valamint a szabad kapacitással rendelkező vidéki terminálok igénybe vételét javasolja - áll a közleményben.

A 2002-ben alapított Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) 76 szervezetből áll, ezzel a belföldi logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. A tagvállalatok árbevétele 2016-ban meghaladta a 355 milliárd forintot.

Öt párt támogatja a bérplafonról szóló népszavazást

Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt is támogatja az állami cégvezetők bérének maximálásáról szóló népszavazási kezdeményezést - közölték az ellenzéki pártok képviselői hétfői közös sajtótájékoztatójukon.

A Blaha Lujza téri aluljáróban felállított aláírásgyűjtő stand előtt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Juhász Péter, az Együtt elnöke, Jancsó Andrea, az LMP elnökségi tagja és Döme Zsuzsanna, a Kétfarkú Kutya Párt képviselője nyilatkozott a sajtónak a népszavazási kezdeményezésről, amelynek célja, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozók éves fizetése ne haladhassa meg az államfő éves tiszteletdíját.

A népszavazást kezdeményező Vágó Gábor volt LMP-s képviselő szerint az aláírásgyűjtés is rámutat arra, hogy van együttműködés az Orbán-rendszerrel szemben, képesek az ellenzéki pártok együttműködni, nemesebb és magasabb célok érdekében. Jelezte: szakszervezetek, civil szervezetek és magánszemélyek is csatlakoznak a kampányhoz annak érdekében, hogy novemberig több százezer aláírást gyűjtsenek össze, és megmutassák, hogy az "Orbán-rendszer meg fog bukni egy népszavazáson".

Molnár Gyula MSZP-elnök szerint ez egy olyan szimbolikus népszavazás lehet, amelyen meg tudják mutatni, hogy konkrét ügyek mentén képesek összefogni, és megtörhető vele az a mítosz, hogy a "Fidesz leválthatatlan és az ország nem megjavítható". Úgy vélte: az aláírásgyűjtés felkészülés a 2018-as választásokra.

Karácsony Gergely azt mondta: a népszavazás a "2018-as parlamenti választás és az ellenzéki győzelem előszobája lehet", mert az ellenzéki pártok együttműködésén alapul, és mert Magyarország egyik legfontosabb kérdését, a bérek helyzetét tematizálja. Hozzátette: továbbra is hisznek abban, hogy az ellenzéki összefogás létrejön a parlamenti választásra való felkészülésben is.

Juhász Péter közölte, pártja minden olyan civil kezdeményezéssel egyetért, amely kordában próbálja tartani az Orbán-kormány "őrjöngését". Szerinte a kormány kifizetőhelyekké degradálta az állami cégeket, vannak olyan helyek, például a posta és a MÁV, ahol 5 millió forint felett keresnek a vezetők.

Jancsó Andrea úgy értékelt, hogy ez egy "közpénzmentő" népszavazás, amellyel nemet mondanak a Fidesz-kormányzásra.
Döme Zsuzsanna jelezte: pártjuk "passzivistái" is gyűjtik majd az aláírásokat.

A Kúria július elején a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) májusi határozatát megváltoztatva hitelesítette Vágó Gábor népszavazási kérdését, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?". A köztársasági elnök havi tiszteletdíja jelenleg a 38 ezer forintos köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese, azaz mintegy 1,5 millió forint. A népszavazáshoz november 21-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjteni.

DK: nem akarunk fideszes vérbírókat

Nincs megállás a demokrácia felszámolásában - így értékelte a Demokratikus Koalíció szóvivője az Igazságügyi Minisztérium azon javaslatát, amely megkönnyítené a minisztériumi alkalmazottak, kormánytisztviselők bíróvá válását. 

Gréczy Zsolt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fidesz a többé-kevésbé független bíróságokat is a saját politikai céljai alá akarja rendelni.

Emlékeztetett arra az egy évvel ezelőtti kormányzati tervre is, amely különbíróságok alá szervezte volna a gazdaságilag vagy politikailag fontos ügyeket.

"Nem akarunk diktatúrákban élni, nem akarunk koncepciós pereket és fideszes vérbírókat" - jelentette ki, és a lengyelországihoz hasonló tüntetéseket helyezett kilátásba. Rámutatott, az elképzeléssel az Országos Bírósági Hivatal sem ért egyet.