Ez a lény lesz képes évmilliókkal túlélni az embert - Ámuljon!

Publikálás dátuma
2017.07.28. 16:17
Shutterstock illusztráció
A nos, a kizárólag csak nevében bájos lény, a medveállatka egészen egyedülálló képességgel bír. Ennek köszönhetően egy friss tanulmány szerint akár 10 milliárd évvel is túlélheti az emberi fajt.

Nade kik ők valójában? 

A medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az ízeltlábúakkal, de több tulajdonságuk eltér. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, és azt hidrosztatikus váz feszíti ki. Az első feljegyzések 1773-ban készültek róluk, J.A. Goeze „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. A Tardigrada tudományos nevet Spallanzani adta neki 1776-ban, a név jelentése „lassan lépkedő”. Méretük 0,2-től 1,5 mm-ig terjed; többségük fél milliméternél rövidebb. Hengeres, zömök testük fejből és 4 törzsszelvényből áll. A szelvényekhez 1-1 pár csonkláb tartozik, ezek végén 4-8 karom ül. A testüket borító kutikula kitint, mukopoliszacharidokat, fehérjéket és lipideket tartalmaz. Lehet sima felületű vagy mintázott, víz hatására könnyen megduzzad. Annyira vékony, hogy átlátszó: látni engedi az állatka belső szerveit.

Leggyakoribb életterük a zuzmók és mohák életközösségei, de a világ bármely pontján fellelhetők, így homokdűnékben, mocsarakban, gleccserekben, kőfalakon, háztetőkön, óceáni üledékekben, hőforrásokban, radioaktív hőforrásokban, forró kénforrásokban, jég alatt, tengerparton, tengerben, édesvízben, ahol akár elérhetik a 25 000 állat/liter sűrűséget is (miközben az édesvízi és a tengeri fajok száma is csekély) Időről időre levedlik régi kutikulájukat, ilyenkor a szájukban található mészszuronyokat és a lábaik végén ülő karmokat is elveszítik. Egyes fajok nőstényei a levedlett bőrben helyezik el petéiket.

Többnyire növényi nedveket szívogatnak, de előfordulnak köztük baktériumokat zsákmányolók, paraziták és egyéb ragadozók is. A Milnesium tardigradum például ragadozó. Vannak, amelyek korhadékevők, vagy olyanok, amelyek más medveállatkákkal táplálkoznak. Minden szerves anyag táplálék a számukra. (Wikipédia)

És mitől szupermanek... illetve szupermedveállatkák? 

Oxfordi kutatók publikálták a friss tanulmányt, amely szerint először is: a tardigrádiák néhány percig túlélhetnek akár olyan szélsőséges hőmérsékleteket is, mint - 272 ° C vagy a +150 ° C.  Rezisztensek a sugárzással szemben is. Arra már korábban rájöttek a kutatók, hogy az állatkák rendelkeznek olyan sajátos génnekkel, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a gazdaállat kiszárad. A legtöbb ilyen gén az úgynevezett rendezetlen fehérjék kódolásáért felel, és ezeknek a fehérjének a segítségével a medveállatka egyfajta üvegszoborrá változtatja magát.

Szerző

Súlyos vonatbaleset Barcelonában, sok sérülttel - Fotók

Publikálás dátuma
2017.07.28. 15:25
Fotók: JOSEP LAGO / AFP
A vágányzáró baknak ütközött egy elővárosi vonat Spanyolországban, a barcelonai Estacio de Franca pályaudvaron. A balesetben legkevesebb  54 ember megsérült, egyikük állapota súlyos - tudósít az Euronews. 

Húsz sérültet, közöttük a motorvonat vezetőjét is kórházba szállítottak. A többieket a helyszínen látták el a mentők.

A sérültek többsége már állt a vonaton, leszálláshoz készülődött, ezért szenvedett több utas fej-, illetve nyaksérülést.

A vonat a tengerparti Sant Vicenc de Calders-ből érkezett az Estación de Franca pályaudvarra.

Barcelona belvárosa káoszba süllyedt a baleset után – mondta az euronews helyszíni tudósítója, Cristina Giner. Az utasok többsége ingázó, akik dolgozni jöttek Barcelonába.

Szerző

Hármas karambol az M5-ösön – Lezárták a sztrádát

Összeütközött három személyautó az M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, a 24-es kilométernél, Gyál térségében ma délelőtt. A balesethez a dabasi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik megkezdték a műszaki mentést. Az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták – tájékoztatott a katasztrófavédelem.

Szerző
Témák
baleset M5-ös