Előfizetés

Feljelentések a BKK-botrányban

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.07.27. 07:06
FOTÓ: Molnár Ádám
Büntetőfeljelentést tett Szaniszló Sándor a fővárosi közgyűlés pénzügyi és ellenőrző bizottságának MSZP-s elnöke a BKK online jegy-és bérletrendszere körüli botrányokkal kapcsolatban, továbbá Dabóczi Kálmán BKK vezérigazgató lemondását sürgette. 

Mint ismeretes, a BKK július közepén indult, ám hétfő óta nem működő online jegyrendszerén igen súlyos biztonsági rések maradtak, így – bár a BKK és a fejlesztő T-Systems sokáig tagadta - kívülről hozzá lehetett férni vevők megadott személyes adataihoz. A 24.hu kedden közölte: birtokában van egy július 16.-i adatbázis, ami 3481 utas személyes adatait tartalmazza. A T-Systems ellenben lapunknak is kijelentette: sem korábban, sem most nem észleltek adatlopást. A cég most belső vizsgálatot indított EY nemzetközi tanácsadó bevonásával.

Van mit vizsgálni, hiszen az Átlátszó kiderítette: a BKK egy 2013-as szerződést július 13-án úgy módosított: már július 10-én el kellett indítania a webes felületet a T-Systemsnek, hogy aztán az aláírás napján élesben is üzemelhessen.

Továbbra sem válaszolt viszont a T-Systems arra, hogy visszavonja-e a feljelentést azzal az etikus hekkerrel szemben, aki korábban jelezte a cégnek a rendszer hibát, ám rendőrt hívtak rá. Nehéz-Posony Márton ügyvéd ugyanakkor elmondta: mivel közvádas ügyről van szó, ilyenkor a feljelentés befogadása és a nyomozás elindítása után az ügyészség a feljelentőtől függetlenül dönt arról, hogy bíróságra adja-e az ügyet vagy sem. Az index szerdán megírta: egy másik fiatal programozó is pórul járt a Telekommal: egy rendkívül súlyos rendszerhibákat észlelt a cég rendszerében és figyelmeztette a vállalatot, hogy nincsenek biztonságban az ügyfelek adatai, ám a végén ellene is rendőrségi eljárás indult.

Egymásnak feszült Botka és Molnár

"A választási időszakban nincs helye a belső viták nyilvánosság előtti megvívásának, ezért ha szükséges magam fogom megteremteni a fórumot arra, hogy ezt belül megtegyük" - mondta lapunknak Molnár Gyula. Az MSZP elnöke egyértelműsítette: "Vitáknak egy demokratikus pártban mindig van helye, de most az a helyzet van, hogy érvényes döntésünket hajtjuk végre és megyünk tovább a kijelölt úton. Ha változás lesz, azt látni fogják a partnerek és a közvélemény is".

A pártelnök ezzel zárta rövidre a Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő között kipattant, sajtón keresztül zajló üzengetésbe torkollott háborúskodást. Botka ugyanis a ma megjelenő 168 Órában konkrétan árulónak nevezte Molnár Zsoltot, amiért az javaslataival és nyilatkozataival szembement a szocialista párt kongresszuson elfogadott irányvonalával. A szocialisták kormányfő-jelöltje azt mondta, csak azzal nem számolt eddig, hogy milyen mélyen érnek bele a Fidesz csápjai az ellenzékbe. "Nemcsak azokról beszélek, néhányan lehetnek csak, akik a Fidesz jól fizetett haszonélvezői és beépített emberei, hanem azokról a jószándékú balekokról is, akik nem veszik észre, hogy amit tesznek, az kizárólag a Fidesz hatalomban tartását segíti" – fogalmazott. Kérdésre konkretizálta is: szerinte nincs szükség az Együtt, LMP, a Párbeszéd formálódó szövetségére, az Új Pólusra. Úgy látja, a kispártok csak játszadoznak, negyedévente újabb és újabb ötlettel állnak elő.

E kijelentések ugyanakkor alapjaiban befolyásolhatják az MSZP szövetségesi politikáját, amelyről egyébként is egyre hangosabb viták indultak az utóbbi hetekben. Botka az interjúban az MSZP-s kiszivárogtatásokkal és párttársa, Molnár Zsolt ötleteivel kapcsolatban kijelentette: két dolgot nem tűr el pártjában: az árulást és a Fidesszel való kollaborációt. Molnár, aki az MSZP elnökségi tagja, korábban a Sztárklikkben ugyanis azt írta, hogy az LMP-t hagyni kellene önállóan indulni a választásokon, az MSZP pedig nem vitathatja el, hogy Gyurcsány Ferencnek a parlamentben a helye. "Mi demokratikus párt vagyunk, ha valamit közösen eldöntünk, és azt valaki egy hónappal később nyíltan, a sajtóban kritizálja, az árulás" - mondta erre a szegedi polgármester.

A szövetségi politikáról ősszel az MSZP országos választmányának kell döntenie, addig igenis helye van a vitáknak - reagált minderre lapunknak Molnár Zsolt. Visszautasította, hogy a véleménye megfogalmazása árulás lenne, szerinte itt kizárólag nézeteltérésről van szó, mert a kérdésben nincs hivatalos állásfoglalás a pártban. "Ha lesz ilyen döntés, igazodni fogok hozzá" - fogalmazott Molnár, aki ugyanakkor kiáll korábbi véleménye mellett: hisz abban, hogy teljes szövetség kell az ellenzéki oldalon. Kérdésünkre, hogy a Hiller István nevével fémjelzett, az MSZP május végi kongresszusán elfogadott program nem tekinthető-e pártdöntésnek e kérdésben, Molnár azt felelte: jogilag nem tekinthető a szövetségkötésekre vonatkozó határozatnak. Pedig a Hiller, az MSZP országos választmányi elnöke által jegyzett, kongresszusi határozattá vált dokumentum - mint megírtuk - szó szerint vette át a Botka miniszterelnök-jelölti programjában szereplő a szövetségi politikára, a lista- és jelöltállításra vonatkozó pontjait.

Kis pénz, kis népesedés

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.07.27. 07:03
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Az OECD-országok között 2007 és 2015 között a magyar kormány csökkentette a legdrasztikusabban a szociális ráfordítások arányát. Aligha lesz a családok éve 2018.

A Fidesz folyamatosan arról beszél, hogy 2018 a családok éve lesz, ám a hazai és a nemzetközi adatok alapján sem valószínűsíthető ez. A héten szinte egyszerre jelent meg a KSH legfrissebb, lesújtó népesedési statisztikája és a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet, az OECD Magyarország állami költéseinek szerkezetét értékelő országjelentése. A nemzetközi tömörülés összehasonlító adatai fehéren-feketén megmagyarázzák, miért nem születik több gyerek az országban, miért illúzió abban reménykedni, hogy a párok olyan biztosnak érzik a munkájukat és az állam szociális segítségnyújtását, hogy bevállalják a második, sőt a harmadik utódot is.

Az OECD-országok között 2007 és 2015 között a magyar kormány csökkentette a legdrasztikusabban a szociális ráfordítások arányát az államháztartási kiadásokon belül, összesen 4,5 százalékot faragott le az ellátásokból. Miközben Magyarország 2015-ben kevesebb, mint 30 százalékot fordítottunk a gyermekvállaláshoz is biztos hátteret teremtő szociális területre, addig például a lengyelek már 38,3 százalékos aránynál tartanak és folyamatosan emelik a keretet, a szlovénok is 36,1 százaléknál járnak, a lettek pedig 7,6 százalékkal növelték a gondoskodásra szánt pénz arányát.

Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy 2017 első öt hónapjának népesedési adatai rácáfolnak az utóbbi hónapok kormánypárti lelkendezésre. Nem sikerült megállítani a magyar lakosság létszámának csökkenését és a házasodási kedv is alábbhagyott, majdnem tíz százalékkal kevesebb esküvőt tartottak idén, mint tavaly ilyenkor.

Az igaz, hogy minimálisan (267-tel) több gyermek született idén január és május vége között az országban, mint tavaly ilyenkor, azonban sokkal többen haltak meg, így a népesség természetes fogyása soha nem látott mértékben felgyorsult - olvasható a tegnap megjelent statisztikában. A riasztó számokból az látszik, januárban és februárban a két évvel ezelőtti járványhoz hasonlóan az influenza szedte áldozatait. Csakhogy a népesség csökkenésének üteme később is csak valamelyest lassult, áprilisban még mindig 42 százalékkal gyorsabb volt a tavalyinál és május végére is maradt a születések és halálozások különbözetének 31 százalékos emelkedése. Ez azt jelenti, hogy 2016 első öt hónapjában 17 680-nal lettünk kevesebben, idén pedig ebben az időszakban 23 084 fővel fogyott az ország népessége. Január és május között majdnem 60 ezren hunytak el, de csak 36 és félezer újszülött látta meg a napvilágot.

Az is fontos részlet, hogy amikor a jobboldali politikusok a gyermekvállalás erősödő biztonságáról, a munkanélküliség felszámolásáról beszélnek, a foglalkoztatottak létszámába beszámolják a közmunkások éves szinten majdnem 300 ezres, bizonytalanságban élő táborát és a külföldön dolgozó magyarok nagy részét is. Utóbbiak egy másik országban látják biztonságban a jövőjüket, nem véletlen, hogy minden hetedik magyar kisgyerek már határainkon kívül jön világra, olyan OECD-országokban, ahol az állam hajlandó több pénzt áldozni egészségügyre, oktatásra és szociális kiadásokra is.