A felvételizők várják a ponthatárokat - Máris drágulnak az albérletek

Publikálás dátuma
2017.07.26. 13:25
A fotó a tavalyi PontOtt partin készült/Népszava, Tóth Gergő
Már csak néhány óra, és kiderülnek a 2017-es felvételi ponthatárok. Idén összesen 106 ezer jelentkező izgulhat, sikerült-e elegendő pontot összegyűjtenie, hogy szeptembertől ott kezdhesse meg felsőfokú tanulmányait, ahova a legjobban szeretett volna bekerülni - informál közleményében a Perfekt Zrt. Közben az MTI már arról ír: megindult az albérletek drágulása az egyetemi városokban. 

A 106 ezer felvételizőből 71 ezren alapképzésre, 12 ezren pedig osztatlan mesterképzésre szeretnének bekerülni. Mindösszesen 91 ezer jelentkező pályázik állami ösztöndíjas helyekre, tavaly 75 ezren kerültek be egyenes ágon a felsőoktatásba, ami azt jelenti, hogy több mit 30 ezren csúsztak le a vágyott szakról. Azok számára sincs azonban minden veszve, akiknek ma nem sikerül bejutni, hiszen augusztusig van lehetőségük jelentkezni pótfelvételire, vagy akár választhatják az OKJ-s képzéseket is tanulmányaik folytatásához - vigasztal előre is az oktató és kiadó vállalkozás.

Drágultak az albérletek az egyetemi városokban a felsőoktatási ponthatárok ismertetését megelőzően, ami az albérleti szezon kezdetét jeleni; a legdrágább Budapest, havi átlagos 150 ezer forinttal - derül ki az ingatlanpiaci cégek MTI-nek küldött elemzéseiből. Az Ingatlan.com kiemelte: Budapesten a kiadó lakások kínálata július közepén az egyik hétről a másikra 5 százalékkal nőtt, így július végén már több mint 2500 lakás volt a kínálatban. A szakértő szerint a kínálat bővülésére nagy szükség van, mert a ponthatárok kihirdetésének másnapján elindul a roham a kiadó lakásokért. Az oktatási intézmények közelében található és legjobb áron kínált lakások órákon belül bérlőre találnak. Azok a diákok, akik későn kapcsolnak már csak drágább vagy a kevésbé népszerű helyeken található ingatlanok közül tudnak válogatni - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője.

Budapesten belül továbbra is vannak jelentős eltérések. A budai kerületek közül az I-ben 193 ezer forint az átlagos bérleti díj, a II. kerületben 180 ezer forint, míg a V. kerület a legdrágább, a 228 ezres átlaggal. Az egyetemekhez közel lévő IX. vagy XI. kerületi lakásoknál az átlagos bérleti díj egyaránt 145 ezer forint, de a külső kerületekben, például a XXI. kerületben, Csepelen csak 90 ezer forint az átlag az ingatlan.com elemzése szerint.

Szegeden az átlagos albérletár havi 90 ezer forint. Pécsen a lakást kiadók átlagosan 82 ezer forintot kérnek egy hónapra. Győrben 99 ezer forint volt az átlag július közepén, míg Debrecenben 84 ezer forintot tett ki. Miskolc olcsóbb, ott 68 ezer forintért lehet bérelni lakást. Balogh László azt mondta, hogy a téglaépítésű és a panelek iránt is jelentős az érdeklődés ebben az időszakban. A diákok egy része pedig nagy - akár 100-150 négyzetméteres 3-4 szobás - alapterületű lakást keres, amelynek magasabb bérleti és fenntartási díját többen fizetik.

Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy bár a július végétől augusztus végéig tartó albérletszezonban emelkedtek az árak, de a rohamot követő 6-9 hónapban néhány ezer forinttal akár mérséklődhetnek is. Tavaly július-augusztusban például több mint 1000 lakással nőtt a kiadó lakások kínálata Budapesten, ami az átlagos bérleti díjakat 140 ezerről 130 ezer forintra mérsékelte. Ez a forgatókönyv pedig a szezon lecsengése után, azaz ősszel ismét reális.

Az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzése szerint az egyetemi városokban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek az árak, ami jelentős területi különbségeket takar. Míg Győrben és Debrecenben érdemi változás nem történt, addig Veszprémben 21 százalékos, Egerben pedig 17 százalékos emelkedés tapasztalható. Mindössze egyetlen egyetemi városban, Miskolcon csökkentek az árak, 2 százalékkal. A fővárosban az átlagos bérleti díj 150-160 ezer forint, ami csaknem 50 százalékkal magasabb, mint a legdrágább vidéki egyetemi város árszínvonala. Vidéken a legdrágább Győr, ahol 103 ezer forintos havidíj ellenében bérelhet egy fiatal lakást. Ezt követi Veszprém, Debrecen és Szeged, ahol nagyjából havi 100 ezer forintot kérnek a bérbeadók, természetesen a teljes lakhatási költséghez hozzá kell még számolni a rezsit is. A skála másik végén Nyíregyháza és Miskolc helyezkedik el, ahol már 70 ezer forint környékén ki lehet bérelni egy egyetemi hajlékot.

Az FHB elemzése szerint idén is a legtöbb, több mint 54 ezer diák Budapesten tanul, a második helyezett Hajdú-Bihar megyében sem éri el a diákok száma a 20 ezret. A felsőoktatás szempontjából a Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei diákok jelentős része is megyeváltásra kényszerül a felsőoktatási tanulmányai során. Ezekben a megyékben ugyanis a többihez képest nagyon alacsony (mindössze néhány száz) a nappali tagozatos hallgatók száma, miközben az adott megyékből 4500-5500 diák tanul tovább nappali tagozaton, kivéve Nógrád megyét, ahol a számuk alacsonyabb, megközelítőleg 2700. A külföldi diákok is erősítik a lakáspiaci keresletet.

Budapest, V. kerület az Egyetem tér közelében - Csillagászati árak

Budapest, V. kerület az Egyetem tér közelében - Csillagászati árak

Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az elmúlt években nemcsak a bérleti díjak emelkedtek jelentősen, hanem a lakások árai is. A négyzetméterárak az egyetemek közelében található fővárosi helyszínek közül például az V. kerületben a 2013. évi, átlagosan valamivel 300 ezer forint felettivel szemben 2016-ban már jócskán meghaladták az 500 ezer forintot is. Vidéken korábban is jelentősen olcsóbban lehetett lakást vásárolni, lakásaival a legolcsóbb egyetemi város Miskolc, ahol már 110 ezer forintos négyzetméterár körül is lehetett vásárolni 2016-ban, míg a vidéki egyetemi városok közül a legdrágább Győr négyzetméterenként 250 ezer forinttal.

lásd még: Párttagkönyvvel olcsó az amúgy megfizethetetlen albérlet

Szerző

Kvótaper - A magyar kereset elutasítását javasolja a főtanácsnok

Publikálás dátuma
2017.07.26. 12:32
Szíriai apa kislányával szétbombázott lakóhelyükön - AFP fotó
A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja a bíráknak szerdán közzétett állásfoglalásában Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozó európai uniós mechanizmus ellen indított perben.

Az ún. kvótapert, a menedékkérők EU-n belüli szükséghelyzeti elosztását elrendelő 2015. szeptemberi tanácsi határozatokat  az év végén indította el az Európai Tanács ellen Magyarország és Szlovákia, május közepén volt a meghallgatás, a végső döntésre, ha úgy tetszik ítélethirdetésre legkorábban ősszel kerülhet sor.  A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa dönt majd, egyszerű többséggel. A bírósági verdiktet végre kell hajtani, másként pénzbüntetést szabnak ki az ellenálló tagállamra. 

Yves Bot: a magyar és a szlovák álláspont "ellentétes a szolidaritással és a terhek méltányos megosztásával kapcsolatos kötelezettségekkel, amelyekre a tagállamok a menekültügyi politikája épül." Az áthelyezési kvóták pedig "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez.

Igaz, a főtanácsnok indítványa nem köti a bírákat, de a statisztika azt mutatja, hogy az esetek túlnyomó többségében elfogadják az abban közölt érveket  az ítélet meghozatalakor.

A magyar és szlovák kormány azért indítotteljárást a kormányközi jogalkotó fórum, az EU miniszteri tanácsa ellen, mert törvénytelennek tartják kötelező erejű határozatát a menedékkérők unión belüli elosztásáról. Az időközben kormányt váltott Lengyelország nem csatlakozott felperesként a két országhoz, de támogatja az álláspontjukat.

Mint többször megírtuk, 2015. szeptember közepén az uniós belügyminiszterek két jogszabályt hoztak összesen 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérő szükséghelyzeti befogadásáról. Az egyes országoknak központilag megszabott kvóták alapján, két év alatt kell áthelyezniük a nemzetközi védelemre szoruló embereket, miután megvizsgálták és elfogadták a menedékkérelmüket. A határozatokat Magyarországon és Szlovákián kívül Csehország és Románia nem szavazta meg, mégis hatályba léptek, mert a huszonnyolcak többsége jóváhagyta. A magyarországi “kvóta” 1294 fő, ám mostanáig egyetlenegyet sem fogadtunk be. Bár nem érv a bíróság előtt, a magyar és a szlovák pozíciót mégis erősíti, hogy az elosztott menedékkérők száma messze elmarad a tervezettől: június közepéig alig haladta meg a 20 ezret.

Brüsszel továbbra is kész az együttműködésre
Amennyiben az áthelyezésre vonatkozó uniós megállapodást jelenleg elutasító tagállamok változtatnak álláspontjukon, az Európai Bizottság készen áll arra, hogy együttműködjön velük fennálló aggályaik kezelése érdekében - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos Brüsszelben szerdán.
Az uniós biztos elmondta, egyre láthatóbbá válik az igazi szolidaritás, ugyanis egyre több jogosult embert helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba. Néhány tagállam azonban nem tesz eleget kötelezettségeinek, ezért az Európai Bizottság szerdán az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indoklással ellátott véleményt küldött Csehországnak, Magyarországnak és Lengyelországnak - tette hozzá.
A görög biztos a bizottsági lépést azzal indokolta, hogy egyetlen érintett tagállam sem jelezte, hogy akár egyetlen menedékkérőt is fogadna területén és egyetlen bemutatott érvük sem indokolja az áthelyezésre vonatkozó megállapodás végrehajtásának elutasítását. (MTI)

A felperesek vitatják a határozatok jogszerűségét, mivel a belügyminiszterek minősített többsége gyakorlatilag megváltoztatta az állam- és kormányfők egyhangú iránymutatását. 

Völner Pál megmondta a tutit
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Az államtitkár úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. 

A tagállami vezetők 2015-ös júniusi csúcstalálkozójukon a nemzetközi védelemre szorulók önkéntes befogadása mellett tették le a voksukat, míg a tárcavezetők — az Európai Bizottság javaslatára és az átmeneti szükséghelyzetre hivatkozva — kötelezővé tették az áthelyezéseket.

A magyarok és a szlovákok véleménye szerint a döntésekhez ki kellett volna kérni az Európai Parlament véleményét. De egyéb eljárási hibákra is panaszkodnak. Például arra, hogy a határozatokat szokatlanul gyorsan és egyeztetések nélkül hozták meg, és hogy az elfogadás pillanatában a szövegük nem volt elérhető az EU valamennyi hivatalos nyelvén.

Yves Bot főtanácsnok szóvivője most több ellentmondásra is rámutatott Szlovákia és Magyarország állításaiban, egyebek mellett kiemelte, hogy a Lisszaboni Szerződés felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjon el a menedékkérdésekről, amikor "egyértelműen azonosított vészhelyzet" van.

Újabb szakaszba lépett a Magyarország, Lengyelország és Csehország elleni jogsértési eljárás
Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
A három országnak egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. (MTI)

 

Szerző
Frissítve: 2017.07.26. 16:22

Ismét ajtóhiba a felújított metrón - Vagy mégsem?

Publikálás dátuma
2017.07.26. 12:24
Illusztráció - Népszava fotó/Tóth Gergő
A hvg.hu vette észre a Metróért Egyesület rövid bejegyzését a közösségi portálon. 

Nyolc napig hiba nélkül közlekedtek a felújított orosz metrószerelvények Budapesten, aztán szerda reggel 7 óra 30 körül a Pöttyös utcánál ismét megadta magát az egyik fekete-fehér szerelvény, és remízbe küldték. Az ok ismét ajtóhiba – tudta meg a hvg.hu.

A BKV ZRT közleményben cáfolt: 

Nem történt meghibásodás a felújított metrószerelvényen, egy idegen tárgy okozta a vonat átmeneti kiesését a fogalomból

A médiában számos tájékoztatás olvasható arról, hogy a mai napon az M3-as metróvonalon közlekedő egyik felújított szerelvény meghibásodott, az ajtóvisszajelző lámpa nem jelzett a vezetőnek. Felelős üzemeltetőként a BKV Zrt. az eset után az érintett vonatot biztonsági átvizsgálásra a telephelyre szállította, ahol az orosz és magyar szakértők ellenőrizték a szerelvényt.

Az elsődleges vizsgálatok kimutatták, hogy a vonat egyik ajtaja alá egy idegen tárgy (fakocka) került, ennek következtében szorult meg az ajtó, ezért nem volt a vezető számára visszajelzés az ajtók zárt állapotáról. A védelmi rendszer jól működött, hiszen a vezető számára nem érzékelhető eseményről adott fontos információt, ezzel is támogatva a biztonságos közlekedést.

Fontos hangsúlyozni, hogy az említett eset az utasbiztonságot nem veszélyeztette.

A szerelvény az idegen test eltávolítása óta hibamentesen, jól működik, átvizsgálás után pedig újra forgalomba állhat.

Bolla Tibor

BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója

Szerző