Előfizetés

Újabb ellentmondás a BKK-nál

Elhallgatta vagy nem vette észre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és annak vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán, hogy a illetéktelenek megszerezték az online bérletvásárlók személyes adatait. Kedden ugyanis a 24.hu arról írt, hogy a birtokába került a BKK online jegy-és bérletrendszerébe regisztrált 3481 utas nevét, posta- és e-mail címét tartalmazó lista. Az adatállomány július 16.-i dátumozású. Dabóczi Kálmán viszont július 18-án tartott sajtótájékoztatóján mindenkit arról biztosított, hogy az online bérletvásárláskor megadott személyes adataik biztonságban vannak. "Semmi olyan információnk nincs jelenleg a birtokunkban, hogy bárkinek a jelszava, személyes adata kompromittálódott volna” – fogalmazott akkor a vezérizgató. A cég később sem figyelmeztette a vásárlókat, hogy illetéktelenek megszerezhették az adataikat. A BKK sajtóosztálya lapzártáig nem válaszolt arra, hogy tudtak-e korábban az adatszivárgásról. A BKK két hete indította el az online jegy-és bérletszolgáltatását, ám civil tesztelők rögtön súlyos adatbiztonsági réseket találtak. A BKK és a fejlesztő T-Systems egy hétig tagadták, hogy baj lenne a szolgáltatásukkal, az egyik hiányosságra figyelmeztető hekkelőt pedig feljelentették a rendőrségen. Néhány napja mindkét cég elnézést kért a hibákért. Jelenleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálja az ügyet, miként a T-Systems és a főváros is. 

Vágó Gábor több százezer aláírásra számít

Pörögnek a pultok, általában az általános rendszerkritika viszi a standokhoz az embereket, nem csak a konkrét kérdés – mondta lapunknak Vágó Gábor, miután az Együtt aktivistái kedden elkezdték gyűjteni az aláírásokat az állami cégvezetők bérének maximalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezéshez. Az aktivista kérdését - Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg? - a Kúria július elején hitelesítette. Az LMP alapító tagja szerint a kérdés rávilágít a "magyar társadalom legfontosabb problémájára", az óriási bérfeszültségre. "Durván igazságtalan" – vélekedett Vágó arról, hogy miközben a dolgozók felének fizetése nem éri el a százezer forintot, addig az állami cégek felsővezetői ötmilliót is kereshetnek.

Juhász Péter, az Együtt elnöke a budapesti Nyugati pályaudvaron felállított standjuk előtt (noha egy nappal korábban még jövő hétfőt jelölte meg Vágó az aláírásgyűjtés indításaként, s más pártok is ekkor kezdik az akciót - a szerk.) úgy fogalmazott: egy normális világban az állami vezetők béreinek a piaci viszonyokhoz kellene illeszkedniük, de "Orbán Viktor rendszerében" nem a teljesítmény és hozzáértés, hanem kizárólag a Fideszhez való lojalitás szabja meg egyes emberek fizetését.

Egyébként idén 86 országos népszavazási kérdés közül csak kettőt engedett át eddig az Országos Választási Bizottság (OVB) és a Kúria: Vágó kérdését, és azt, amely december 24-ét munkaszüneti nappá tenné. A gyér statisztika ellenére Vágó Gábor azt reméli, a Kúria további két kérdését is átengedi, a letelepedési kötvényről és a korrupciós bűncselekmények elévüléséről. Arra a kérdésünkre, hogy egy esetleges referendum-hullám gyengítheti-e a Fideszt, Vágó azt mondta: ez az amire hallgatniuk kell.

A népszavazási-kampány hivatalosan csak a jövőhéten indul, akkor már az Együtt mellett az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Kétfarkú Kutyapárt és szakszervezetek is csatlakoznak a gyűjtéshez. Százhúsz napjuk van, tehát november 21-ig kell 200 ezer aláírást gyűjteniük. Vágó a Népszavának leszögezte: több százezer szignóra számít.

NVB: háromból semmi
Újabb három népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadta meg keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdések a párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítására, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatályon kívül helyezésére, illetve a kiskereskedelmi tevékenység végzésének korlátaira vonatkoztak. Nem volt azonban mindennel ilyen elutasító a szervezet: hitelesítették például a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést. Az is kiderült, hogy a jelölőszervezet (Fidesz-KDNP) kérésének megfelelően Gaal Gergelynek adta a Rubovszky György halálával megüresedő országgyűlési képviselői mandátumot az NVB.

Igazgatóváltás politikai felhangokkal

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:04
A szülők attól tartanak, hogy előre lejátszották a váltást a gimnáziumban. FOTÓ: Népszava

Ketten pályáztak a keszthelyi Vajda János Gimnázium intézményvezetői posztjára, de egyikükből sem lesz most igazgató. Értesüléseink szerint az iskola két tanárának, Markovics Györgynek és tanárok, szülők által támogatott Rónaky Attilának a pályázatát is elutasította a nagykanizsai tankerület, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A jelenlegi igazgató, Szörényi Zoltán mandátuma hamarosan lejár, a tantestület azonban még most sem tudja biztosan, ki fogja vezetni szeptembertől az intézményt. Noha Szörényi nem pályázott, a legvalószínűbb, hogy az ő megbízását hosszabbítják meg, úgy tudni, politikai okokból a tankerület is ezt preferálná.

A tantestület és a szülői közösség ellenben Rónakyt támogatta, Markovics pályázatát gyengébbnek találták, sőt a munkával kapcsolatban plágiumgyanú is felmerült. A város egyik önkormányzati képviselője, Kovács Viktória (DK) vizsgálatot kért a tankerülettől, amelyből kiderült: Markovics a jelenlegi igazgató, vagyis Szörényi egyik korábbi pályázatából emelt át részleteket, annyi változtatással, hogy azokat 2016-os intézményi adatokkal frissítette. Pályázatát elutasították, Rónaky - és az iskola közössége - pedig reménykedhetett, egészen mostanáig.

Hivatalosan július 12-én kellett volna kihirdetni a pályáztatás eredményét, ám Rónaky csak most hétfőn értesült arról, hogy az ő pályázatát is elutasították, indoklás nélkül. A levélben mindössze annyi áll, hogy nem támogatják Rónaky kinevezését. A Vajda tanára lapunknak elmondta: méltatlannak érzi az eljárást, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordult Balog Zoltán humánminiszterhez. Szerettük volna megtudni a tankerülettől, miért utasították el Rónaky pályázatát, továbbá valóban azt tervezik-e, hogy a jelenlegi igazgató megbízását hosszabbítják meg, de egyelőre nem kaptunk tájékoztatást. Érdeklődtünk arról is, tervben van-e még a gimnázium egyházi fenntartásba adása, erre a kérdésünkre sem kaptunk választ.

Merthogy korábban azt kezdeményezte a fideszes városvezetés, hogy az iskola kerüljön át a csornai premontrei rendhez, ám a tantestület és a szülők többsége ellenezte a fenntartóváltást, ezért a csornai apát idén februárban visszavonulót fújt. Ugyanakkor a szülők közül többen attól tartanak, ha Szörényi marad az igazgató, újból napirendre kerülhet a fenntartóváltás ügye. Szörényi egyébként 2008 óta vezeti az intézményt, kinevezését a Zala Megyei Közgyűlés akkori elnöke, a fideszes Manninger Jenő támogatta (jelenleg ő a térség országgyűlési képviselője). Jövő hétfőre tiltakozó akció is szerveződik az "igazgatómutyi" ellen.

Tiltakozik az önkormányzat
Hasonló helyzetben van Budapest XIII. kerülete is. A tantestület, a szülői munkaközösség és az önkormányzat által is alkalmatlannak ítélt Putnoki Zsoltot bízta meg a minisztérium a kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola vezetésével - értesült lapunk. Putnoki a Fidesz színeiben volt a Szabolcs megyei Újkenéz polgármestere, de megbukott, miután Újkenéz inkább független polgármestert választott magának. Putnokinak semmiféle kötődése nincs az iskolához, tanári diplomáját mindössze egy éve szerezte, hiányzik az adott iskolatípusban szerzett gyakorlata, tapasztalata. A XIII. kerületi önkormányzat elfogadhatatlannak tartja kinevezését és új pályázat kiírását javasolta a fenntartónak.