Csodanövény válthatja ki az antibiotikumokat

Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:17
Illusztráció. Fotó: Shutterstock

A kerti sarkantyúka baktériumok, vírusok, gombák szaporodását gátló, valamint a vérkeringést serkentő hatású. A kúszónövény fogyasztása részben helyettesítheti antibiotikumok szedését, ezáltal pedig csökkenti a gyógyszerrel szembeni rezisztencia kialakulásának az esélyét.

Szerző

Kutyát receptre?

Publikálás dátuma
2017.07.25. 14:40
Fotók: Shutterstock
Egy új brit tanulmány szerint az idősebb embereknek receptre kellene felírni kutyát, hogy gyakrabban kimozduljanak otthonról, a kutyasétáltatás ugyanis az egyik leghatékonyabb módja a fizikai aktivitás megőrzésének.

A Cambridge-i Egyetem és a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak tanulmánya arra biztatja az időseket, hogy rossz időben is mozduljanak ki otthonról, mivel az javítja kedélyállapotukat és használ az egészségüknek. A kutatásban több mint háromezer idősebb embert kérdeztek arról, hogy van-e kutyája és sétáltatja-e. 

A résztvevők egy kis elektronikus készüléket - akcelerométert - is kaptak, amely hét napon keresztül rögzítette a mozgásukat.
A tanulmány szerint azok, akiknek volt háziállatuk, átlagosan 30 perccel többet mozogtak naponta, messze meghaladva a tudósok előzetes várakozását - írta a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása.

"Tudjuk, hogy a kor előrehaladásával csökken a fizikai aktivitás, de abban bizonytalanok voltunk, mi a leghatékonyabb módja, hogy segíthessünk az idősödő embereknek aktivitásuk megőrzésében. Arra az eredményre jutottunk, hogy a kutyasétáltatók sokkal aktívabbak maradtak fizikailag, és általában véve kevesebb időt töltöttek ücsörgéssel" - mondta el Yu-Tzu Wu, a tanulmány vezető szerzője, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Nagy-Britanniában a becslések szerint az idősek kevesebb mint fele végez az ajánlásoknak megfelelően legalább hetente 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást.

A kutatók az időjárási körülményekkel is kapcsolatba hozták megfigyeléseiket: eredményeik szerint a kutatás ideje alatt a hidegebb, nedves napokon kevésbé voltak aktívak az idősek, és többet ücsörögtek. A kutyasétáltatóknak azonban a rossz időben is ki kellett mozdulniuk, és átlagosan 20 százalékkal többet mozogtak, mint a háziállatot nem tartók.

"A két csoport közötti különbség meglepően nagy volt, nagyobb, mint ami általában megfigyelhető, amikor olyan csoportos fizikai aktivitásban vesznek részt az idősek, amelyeket tipikusan aktivitásuk megőrzése érdekében ajánlanak nekik" - jelentette ki Andy Jones professzor, az UEA orvosi karának tudósa. A kutatók azt javasolták, hogy a kutyatartást vagy a kutyasétáltatás közösségi lehetőségeit írhassa fel a háziorvos, hogy az időseket több mozgásra ösztönözzék.

A Journal of Epidemiology & Community Health folyóiratban megjelent tanulmány konklúziója szerint a kutyasétáltatás sokat segíthet a fizikai aktivitás fenntartásában az időseknél. Ahol nem lehet kutyát tartani, ott is ki lehetne alakítani a megfelelő kereteket: Nagy-Britanniában már működnek is olyan hálózatok, amelyek lehetővé teszik más emberek kutyájának sétáltatását. Jones professzor hangoztatta, hogy ha az embert más is vezérli saját szükségletein kívül, az komoly motivációs erőt jelenthet.

Caroline Moye, a Rákkutatási Világalap vezetője szerint a fizikai aktivitás megőrzése rendkívül fontos. "A mi példánk is bizonyítja, hogy a mozgás képes csökkenteni a daganatos betegségek - köztük a mell- és a bélrák - kialakulásának kockázatát" - hangsúlyozta.

Szerző

Lábon kihordott infarktus - Cukorbetegeknél gyakori

Publikálás dátuma
2017.07.25. 11:52
Shutterstock illusztráció
A diabéteszesek fokozott kockázatnak vannak kitéve a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában, vezető haláloknak számít náluk a szívinfarktus – hívta fel a figyelmet Dr. Kempler Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. 

A cukorbetegek több mint felénél alakul ki szövődményként neuropátia, azaz vegetatív idegbántalom, ami miatt az ő esetükben igen gyakori a lábon kihordott infarktus, mivel a tünetek hiánya nehezíti a felismerést, a kezelés elmaradása pedig növeli egy következő infarktus kialakulásának esélyét. Hozzávetőleg 772 ezren szenvednek cukorbetegségben idehaza, az egyetemi tanár szerint számukra elengedhetetlen az évenkénti háziorvosi kontroll.

Az autonóm neuropátia a szervezet globális alkalmazkodóképességének károsodása, amely a cukorbetegség szövődményeként jelenik meg, rontja a betegek életminőségét, és megrövidíti az életüket – mondja Dr. Kempler Péter. Az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára szerint a neuropátia érintheti a mozgásrendszer működését, emellett negatív hatást gyakorolhat a szív- és érrendszerre is; mindkét nemre jellemző, összességében elmondható, hogy az életkor előrehaladtával mindenkinél fokozatosan romlanak a vegetatív funkciók.

A diabéteszesek több mint fele lehet neuropátiás, ám az érintettek többsége nem tud erről – hívja fel a figyelmet Dr. Kempler Péter. Ez azért különösen veszélyes, mert vegetatív idegbántalom esetén a beteg sokszor lábon hordja ki az infarktust anélkül, hogy jelentkezne a jellemző mellkasi fájdalom. Ugyanakkor egyéb tünetek is utalhatnak infarktusra, pl. fulladás, köhögés, ájulásérzés, hányás vagy a vércukorértékek magyarázat nélküli emelkedése, ezért ilyen esetben a cukorbetegeknek érdemes infarktusra gyanakodniuk. Mivel a neuropátiás betegeknél gyakran egyáltalán nincsenek panaszok, sokszor utólag, véletlenül derül ki az infarktus, így elmarad az újabb infarktus megelőzését célzó gyógyszeres kezelés. Az egyetemi tanár szerint a cukorbetegek mintegy háromnegyedének a vérnyomása is magas, autonóm idegbántalom esetén pedig még gyakoribb a hipertónia előfordulása.

Dr. Kempler Péter a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondja, cukorbetegség esetén gondolni kell az autonóm neuropátia kialakulásának kockázatára is. A diagnosztika sokszor azért nehézkes szerinte, mert az idegbántalom a diabétesz szövődményeként a belgyógyászathoz tartozik, ugyanakkor idegrendszeri károsodással jár, így jelentős neurológiai vonatkozásai is vannak. Az egyetemi tanár szerint fontos, hogy a cukorbetegek évente menjenek el háziorvoshoz, aki szükség esetén belgyógyászhoz vagy neurológushoz irányítja majd őket. Az országban 13 neuropátia centrum működik, a Semmelweis Egyetem Neuropathia Központját 1500-nál is többen keresik fel évente. (forrás: semmelweis.hu )

Szerző