Előfizetés

Manna a terrorizmusnak

Rédei Judit írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:39
Fotó: AFP/Louai Beshara
Brüsszel a napokban bejelentette, szigorúan szabályozza a 250 évnél régebbi tárgyak behozatalát Európába. Az Interpol adatai szerint az antik kincsek forgalmának 80-90 százaléka illegális.
A palmyrai Bel-templom romjai<br>Fotó: AFP

A palmyrai Bel-templom romjai
Fotó: AFP

A kulturális javak illegális kereskedelme az egyik legfőbb jövedelemforrása a terrorizmusnak és különösképpen az Iszlám Államnak. Brüsszel a napokban bejelentette, offenzívát indít, szigorúan szabályozza a 250 évnél régebbi tárgyak behozatalát Európába, és megfelelő igazolások nélkül tilos tevékenység lesz azok raktározása is. Minden Európába legálisan bekerült műtárgy egyfajta útlevelet kap, ami a későbbi nyomkövetést segíti. Az ilyen kulturális javakkal érintkezésbe került intézmények, így a múzeumok, galériák, aukciósházak, sőt a magángyűjtők is szigorú bevallásra lesznek kötelezve, aláírt tanúsítványokkal kell igazolni a javak eredetét. Kétségek esetén a vámosok egyszerűbben élhetnek az elkobzás lehetőségével. A EU 28 tagállamától most arra várnak választ, milyen szankciókat vezetnek be a szabályokat megkerülő import ellen saját országukban. A javaslatok a tagországok jóváhagyására várnak és várhatóan 2019-ben léphetnek életbe.

- A pénzcsapok elzárása a kulcs a terrorizmus megfékezéséhez - fogalmazott az EU illetékes biztosa, Pierre Moscovici a napokban, bejelentve hogy az EU radikálisan fel kíván lépni a fosztogatás, a csempészés és az illegális kereskedelem ellen. Az Interpol adatai szerint az antik tárgyak forgalmának 80-90 százaléka illegális. A feketepiac e területen a drogkereskedelemhez, a hamisítványokéhoz és a fegyverkereskedelemhez hasonlítható nagyságrendű. Az amerikai igazságügy-minisztérium adatait is idéző brüsszeli biztos szerint évi 2,5-5 milliárd eurót tesz ki a műtárgyak feketekereskedelme, az Unesco becslései ennél is lehangolóbbak, eszerint 6-15 milliárdra rúg az ilyen jellegű tárgyak forgalma a különböző platformokon, közte az interneten. Egy-egy régi iraki, vagy szír pénzérme 100-200 eurót ér, de milliókat adnak el belőle, egy agyagtábla ára 5 000-től 100 000-ig mozog, a kisebb szobrok értéke hasonlóan alakul, és vannak felmérhetetlen értékű darabok.

A terrorszervezetek gyakran vesznek igénybe professzionális művészettörténészeket, akiktől tanácsokat kapnak, merre kutassanak. Az Iszlám Állam számára az ellenőrzésük alatt lévő mintegy 4500 szíriai és iraki ásatás megdézsmálása évi 200 millió dollárt fial, és ezt további összegekkel egészíti ki a kutatási engedélyért hozzájuk forduló külföldi régészektől beszedett sarc. A kincsek maffiahálózatok segítségével jut piacra, a következmények visszafordíthatatlanok, a tudomány veszteségei pótolhatatlanok.

De kik is a vásárlók? A nagy múzeumok elkötelezték magukat gyűjteményük tisztaságának megőrzése mellett, de ahogy a Louvre úgy a Golf öbölben újonnan születő múzeumok is tiszták - állítja Béatrice André-Salvani, az Abu Dzabi-ban megnyílt múzeum kurátora. Ugyanakkor az Öböl-országok magángyűjtői, vagy a bangkokiak, az oroszok, kínaiak már kevéssé finnyásak. Tetszik, nem tetszik szép számmal amerikai és európai gyűjtők is élnek az alkalmi lehetőségekkel. A nagy galériák elkerülik a kockázatokat, vélik az elemzők, de a kisebbek hozzáállása már esetenként megkérdőjelezhető. És ha már országok szerint emlegettünk érdeklődő magángyűjtőket, akkor, ha nem is általánosítva, svájci szálakat is felfedtek az utóbbi időben. A közelmúltban például egy genfi galériatulajdonos, Ali Aboutaam is a hatóságok célkeresztjébe került. A gyanú szerint a tóparti város vámszabad területén egyik raktárból a másikba olyan műtárgyakat szállított, amelyeket feltehetően az Iszlám Állam segítői Szíriából, Irakból csempésztek ki.

Hogy micsoda? - Hackerképző tanfolyam a neten

Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:38
Fotó: Thinkstock
A tanuló egyebek mellett megismerheti: miként lehet kártyaadatokat megszerezni online hozzáférésekből.

Orosz nyelven kínál professzionálisnak tűnő hackerképző tanfolyamot egy weboldal - írja a hvg.hu. Korábban egymástól tanultak a hackerek, illetve a fórumaikon felbukkanó segédanyagokból (amelyek ára általában csillagászati volt), most viszont egy orosz „föld alatti” weboldalt fedezett fel a Digital Shadow. Az oldalon egy hathetes, tulajdonképpen megfizethető árú tanfolyamot lehet elvégezni, amely elsősorban a bankkártyákkal kapcsolatos visszaélések mikéntjére tanítja meg a hallgatóit – írja a Bleeping Computer.

A kurzus körülbelül 760 dollárba (nagyjából 200 ezer forintba kerül), további 200 dollárért (53 ezer forintért) lehet megkapni a pdf formátumú tananyagokat. Bitcoinnal vagy Webmoney-val lehet fizetni.

A tanfolyam a pénzügyi csalások számos vonatkozásával foglalkozik, például azzal, hogyan lehet kártyaadatokat megszerezni online hozzáférésekből, hogyan lehet megtalálni azokat az online boltokat, amelyek kártyaadatokat adnak el. Ráadásul mindezt nem is túl bonyolultan teszik, így nem kell professzionális ismeretekkel rendelkezniük a hallgatóknak.

Az online kártyahasználat egyre jövedelmezőbb a bűnözők számára, a kártyákkal való visszaélés 2018 végéig 24 milliárd dollárt is hozhat a bűnözőknek.

Katariak is részt vehetnek a hádzson

Publikálás dátuma
2017.07.26. 07:38
Fotó: Anadolu Agency/Faisal Khan

Szaúd-Arábia megengedi, hogy katari zarándokok is részt vehessenek az idei nagy muszlim zarándoklaton, a hádzson, annak ellenére, hogy a Katar ellen július 5-én életbe léptetett blokád fennmarad. A katariak azonban nem érkezhetnek közvetlenül Dohából a Qatar Airways járataival, mert a légitársaság is a blokád alá vont katari érdekeltségek között szerepel, közölte az Al-Arabiya televízió.

A hádzs az iszlám ötödik pillére: a mekkai zarándoklatot minden muszlimnak legalább egyszer teljesítenie kell életében, ha az egészsége és a pénztárcája megengedi. Minden évben milliók vesznek részt rajta. Az idei hádzs augusztus végére esik. Az umra, a kis zarándoklat az év bármely részében teljesíthető. Évente több halálos áldozatot követel a hádzs, általában tömegpánik okozta balesetek miatt. A legnagyobb hádzs tragédia 2015-ben történt, amikor több mint két ezer zarándok halt meg, köztük 464 iráni állampolgár. A két ország közötti feszültség ellenére sem Irán nem tiltotta meg állampolgárai részvételét a zarándoklaton, sem Szaúd-Arábia nem foganatosított a perzsák részvételét korlátozó intézkedést. A Katar ellenes blokád kiterjesztése a katari hívőkre, túl kockázatos lenne Rijád számára.