Előfizetés

Megtartják a mai BKK-tüntetést - Ezért csatlakozzon!

Publikálás dátuma
2017.07.24. 09:53

A T-Systems és a BKK szombaton kiadott nyilatkozatai csak megerősítettek minket az elhatározásunkban, hogy megmutassuk: nem kérünk a jogi intézkedésnek álcázott megtorló akciókból. Ezért a botrány kirobbanásakor bejelentett demonstrációt július 24-én, hétfőn 19:00 órakor a Rumbach Sebestyén utcában felállított guruló színpadnál megtartjuk - írja közleményében a szervező Occupay Oktogon.
Elutasítjuk a NER-t, a nemzeti elrettentés és elhülyítés rendszerét. Nem kérünk egy olyan pártállamból, amelyben a rendőrség újra asszisztál a lakosság megfélemlítéséhez. Most kell nemet mondani!  Ne kapjon zöld jelzést az ártatlanokat furikázó rabszállító! Nem kicsi a tét: a demokratikus légkör elutasításától, a szabadságjogok megvonásán át a büntetés és a rettegés társadalmáig egy lélegzetvételnyi az út, és lassan elfogy a jó közérzet levegője.
Pintértől vár választ a DK

A Demokratikus Koalíció Pintér Sándor belügyminisztertől vár választ arra, hogy ki adott parancsot a 18 éves fiatal rabosítására? A DK tudni akarja, hogy ki a felelős azért, hogy egy jóhiszeműen eljáró, könnyen lehet, hogy a BKK-t milliárdos károktól megóvó diák kinek a jóváhagyásával került az őrszobára. Hogy kerültek a fiatal adatai a rendőrség birtokába, miközben a T-Systems állítólag ismeretlen tettes ellen tett feljelentést? Mi indokolta az ő esetében a rabosítást, miközben erőszakos bűnelkövetők, maffiózók és gyilkosok védekezhetnek szabadlábon az Orbán-rendszerben?.

Az Oktogonon bebizonyítottuk, hogy minden generációnak, a fiatalabbaknak is van politikai koncepciója és akarata. Elhatároztuk, hogy megtanuljuk és megtanítjuk, hogyan kell megvédeni magunkat -- pontosabban egymást -- egy ránk erőltetett, ostoba rendszer túlkapásaival szemben. Ennek szellemében hívunk most mindenkit, ezúttal a BKK székházához.
A Mátrix című film számunkra útmutatás a rendszer elleni küzdelemhez, és az etikus hackerkedés sokunk számára életforma, de itt most többről van szó: mindenkit várunk, aki meg szeretné állítani a NER ámokfutását.
A Mátrix stílus a nyár közepén nem jelent többet egy karakteres, fekete napszemüvegnél (a bőrkabátok megvárhatják az őszt -- akkor is lesz akció bőven). Köszönjük az 1700 visszaigazolást, és azt üzenjük a 7500 érdeklődőnek: érdemes belevágni! Ti már megértettétek, hogy a félelem országát akarják fölénk építeni, és senki nem fog helyettünk megoldást találni. Nektek kell cselekedni, ha biztonságos országban szeretnétek élni! Ha lehetőségetek van, kapcsolódjatok be a küzdelembe, még nincs minden lejátszva! 

Írják a közleményben. 

Bérek és a költségvetés

A rendkívül alacsony magyar bérekkel nem csak az a probléma, hogy a családok nem tudnak megélni belőle. A magyar kormányoknak is elemi érdekük lenne a minél magasabb bérek megcélzása, azaz a tudatos bérpolitika. Azért is, mert az ország költségvetési problémáira nincs megoldás ilyen alacsony bérek mellett. Az nem megoldás, ami az elmúlt hét, illetve harminc évben történt, hogy a kiadási oldalon a növekedést megalapozó alrendszerek (oktatás, egészségügy, stb.) kiadásainak lemészárlásával hozzuk egyensúlyba a költségvetést.

Magyarország jelenleg személyi jövedelemadóból nem szed be többet, mint a GDP 5 százalékát. Ez az adónem a nyugati országokban kétszer-háromszor ekkora arányban finanszírozza meg az állami kiadásokat, Dániában akár 25 százalékban.

A magyar SZJA bevételeknek tehát jócskán emelkedniük kell. Ezt azonban nyilván nem lehet megtenni az épp hogy megélő alsó nyolcvan százalék terhére. Azaz először is egy belső újraelosztásra lenne szükség: progresszív adórendszerre. Fizessen nagyobb arányban az, akinek megtakarításai képződnek a jövedelméből, azaz a felső 2-3 jövedelmi tized. És legyen adómentes az, aki nem képes megélni a jövedelméből, hitelt kell felvegyen ehhez, azaz a legalsó jövedelmi tizedek. Ez azonban csak egy belső átcsoportosítás, felül van kevés magas jövedelem, alul sok alacsony, az igazságossági reformtól az adóbevételek összessége nem nagyon nő. Ehhez a béreknek kell nőniük, illetve az érdemi foglalkoztatottak számának.

Az elmúlt évek foglalkoztatási növekményéből vagy 200 ezer ember nyugaton és nem Magyarországon fizet adót, egy másik 200 ezer közalkalmazottat pedig mi tartunk el, nem adóbefizetők. Csak a fennmaradó csaknem 175 ezer új foglalkoztatott vált érdemi adófizetővé. Ennyi extra munkahelyet teremt a KPMG elhíresült tanulmánya szerint az évente beérkező uniós támogatás.

Az államnak azonban a minél magasabb magyar bérszínvonalra kell törekednie, annál is inkább, mert ez hatással van a többi adónemre is: a magasabb bérekből több forgalmi adót, jövedéki adót és vagyonadót is befizetnek majd.

Az alacsony bérekre alapozott modellnek tehát nemcsak az emberek megélhetése, hanem a közpénzügyeink fenntartható finanszírozása érdekében is véget kell vetni három évtized után!

Bérek és a költségvetés

A rendkívül alacsony magyar bérekkel nem csak az a probléma, hogy a családok nem tudnak megélni belőle. A magyar kormányoknak is elemi érdekük lenne a minél magasabb bérek megcélzása, azaz a tudatos bérpolitika. Azért is, mert az ország költségvetési problémáira nincs megoldás ilyen alacsony bérek mellett. Az nem megoldás, ami az elmúlt hét, illetve harminc évben történt, hogy a kiadási oldalon a növekedést megalapozó alrendszerek (oktatás, egészségügy, stb.) kiadásainak lemészárlásával hozzuk egyensúlyba a költségvetést.

Magyarország jelenleg személyi jövedelemadóból nem szed be többet, mint a GDP 5 százalékát. Ez az adónem a nyugati országokban kétszer-háromszor ekkora arányban finanszírozza meg az állami kiadásokat, Dániában akár 25 százalékban.

A magyar SZJA bevételeknek tehát jócskán emelkedniük kell. Ezt azonban nyilván nem lehet megtenni az épp hogy megélő alsó nyolcvan százalék terhére. Azaz először is egy belső újraelosztásra lenne szükség: progresszív adórendszerre. Fizessen nagyobb arányban az, akinek megtakarításai képződnek a jövedelméből, azaz a felső 2-3 jövedelmi tized. És legyen adómentes az, aki nem képes megélni a jövedelméből, hitelt kell felvegyen ehhez, azaz a legalsó jövedelmi tizedek. Ez azonban csak egy belső átcsoportosítás, felül van kevés magas jövedelem, alul sok alacsony, az igazságossági reformtól az adóbevételek összessége nem nagyon nő. Ehhez a béreknek kell nőniük, illetve az érdemi foglalkoztatottak számának.

Az elmúlt évek foglalkoztatási növekményéből vagy 200 ezer ember nyugaton és nem Magyarországon fizet adót, egy másik 200 ezer közalkalmazottat pedig mi tartunk el, nem adóbefizetők. Csak a fennmaradó csaknem 175 ezer új foglalkoztatott vált érdemi adófizetővé. Ennyi extra munkahelyet teremt a KPMG elhíresült tanulmánya szerint az évente beérkező uniós támogatás.

Az államnak azonban a minél magasabb magyar bérszínvonalra kell törekednie, annál is inkább, mert ez hatással van a többi adónemre is: a magasabb bérekből több forgalmi adót, jövedéki adót és vagyonadót is befizetnek majd.

Az alacsony bérekre alapozott modellnek tehát nemcsak az emberek megélhetése, hanem a közpénzügyeink fenntartható finanszírozása érdekében is véget kell vetni három évtized után!