Előfizetés

Már megint csatába hív Orbán Viktor

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:09
A kormányfő sütkérezett hívei imádatában, a kritikus füttyszó tán' el sem jutott a füléig. MTI Fotó: Veres Nándor
Orbán Viktor Brüsszelt, Soros Györgyöt és a médiát jelölte meg főellenségként a következő évre. A kormányfő idei Tusnádfürdői beszédében saját leváltásának lehetőségét egyfajta nemzethalálként láttatta.

A magyar miniszterelnök tusnádfürdői kijelentéseivel elmélyítette a Kelet- és Nyugat-Európa közötti megosztottságot, ráadásul Orbán Viktor a lengyel igazságügyi reformot védelmébe vevő megjegyzései nyomán valószínűsíthető, hogy a közép- és kelet-európai miniszterelnökök, valamint nyugati kollégáik között heves konfrontáció várható - értékelte a The Financial Times vasárnap az egy nappal korábban elhangzott kormányfői beszédet.

Orbán Viktor idén is színlapra lépett ugyanis, s a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) bő egyórás igehirdetésben vázolta a következő hónapok választási kampányának főbb üzeneteit. Noha érdemi újdonság nem érhette a belpolitikai iránt fogékony nyilvánosságot, Orbán talán legfontosabb mondata mégis az volt: az „Európai Unió reformokra szorul, és az EU-nak mihamarabb vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. A brüsszeli elitet ugyanis foglyul ejtette Soros maffiahálózata, ezért elveszítették a kapcsolatot a valósággal.” A kormányfő egyértelművé tette ugyanis, számára és a Fidesz számára a 2018-as országgyűlési választások szempontjából nem az ellenzéki pártok jelentik a fő ellenfelet, azok - állította - a centrális erőtérrel nem tudnak mit kezdeni. Orbán víziójában a külső erők a veszélyesebbek: Soros György "maffiahálózata", Brüsszel és a média. "Pénzügyi zsarolás, politikai fenyegetés, rágalomhadjárat, ilyen cikkely, olyan cikkely, ezek a fegyvereik" - állította a kormányfő.

Ráadásul szerinte ha kormányváltás lesz, lebontják a kerítést, behozzák a migránsokat, meggyengítik a visegrádi négyeket, és több hatalmat ad a következő kormány Brüsszelnek, "olyan időszak jönne, amelyben rombolás lesz". Magyarország szerinte Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy erős és virágzó, tekintélyes ország legyen, mint most. Állította, ha megint "idegen, globális érdekeket kiszolgáló kormánya" lesz Magyarországon, akkor ennek a virágzásnak lőttek. Orbán saját leváltásának lehetőségét tehát egyfajta nemzettragédiaként igyekezett beállítani, majd a beszéd végén azt is közölte reménybeli határon túli választóival: "ne csak szurkoljanak, menjenek fel a pályára, önöknek is van beleszólása". A kormányfő ugyanakkor azt is mondta: "27 éve abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most abban hiszünk, hogy mi vagyunk Európa jövője".

Orbán a beszéde első felében azt elemezte, milyen kritériumok kellenek szerinte ahhoz, hogy Magyarország erős ország legyen. A kormányfő azonban csupán olyan - többnyire közhelyes - dolgokat említett, mint hogy az erős nemzet saját pénzén él, gazdasági növekedést tud produkálni, nemzeti tulajdonban tartja a stratégiailag fontos cégeket, garantálja a közbiztonságot, többet költ a családokra. És persze képes olyan világversenyeket megrendezni a fővárosa, mint a vizes-vb. Orbán egy területet emelt ki, amellyel elégedetlen: ez pedig a demográfia. Szerinte el kell érni, hogy a magyar nép fenntartsa magát, ehhez 2,1 gyerek kell családonként, és ameddig ez nem teljesül, "a magyar veszélyeztetett" demográfiailag. Ezután azonban kormányfő szinte szünet nélkül csak "Brüsszelezett", a fő inkvizítornak például Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt nevezte, aki szerinte most éppen Lengyelországot szemelte ki magának. Egyértelműen kiállt az antidemkoratikus folyamatok miatt kritizált Lengyelország mellett, utalt arra, hogy soha nem hagyná cserben őket.

Orbán a kérdésekre is csupán azonos kormányzati panelszótárból tudott válaszolni. Beszélt például arról: "a magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek", s arra a felvetésre, hogy "Putyin (orosz államfő) vagy Trump (amerikai elnök)?", a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának. Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen. Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke. Arra, hogy miért nem keményebbek a "Soros-birodalom magyarországi képviselőivel", úgy reagált: még lehetnek. Hozzátette: az európai politikai kultúrában vannak határai a politikai csatákban bevethető eszközöknek, és ők nem lépik át ezt a határt, szemben az ellenfeleikkel.

A kormányfő szerint a "liszt ott dőlt ki", amikor a Soros-birodalom a nemzetbiztonság területére lépett. Arra kezdte használni a pénzét, embereit és az intézményeit, hogy migránsokat szállítson be Európába, ennek érdekében meghirdette a programját - magyarázta a miniszterelnök. "Ilyenkor nincs pardon" - mondta Orbán, hozzátéve: ez nem Soros Györgyről szól, hanem a terrormentes életről, a kulturális identitás megtartásáról, a magyar emberek biztonságáról.

A kormányfővel szemben Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje úgy látja: Orbán Viktor célja, hogy szembeállítsa Magyarországot és a magyarokat Európával, és ehhez használja fel a visegrádi négyeket is. Botka úgy véli, hogy a 2018-as választások tétje az, hogy Orbán Viktorra vagy Európára szavaznak-e a magyarok. "A 2018-as választások tétje az, hogy Magyarország Oroszországhoz vagy Európához akar tartozni. A 2018-as választás tétje, hogy az emberek egy leszakadó, igazságtalan Magyarországra, vagy egy egyenlőségre és igazságos épülő jövőre szavaznak." A szegedi polgármester szerint Magyarország 2018-ban akkor nyer, ha sikerül kormányt váltani.

Az LMP nevében Szél Bernadett közölte: a Fidesz nem Európa jövője, hanem Magyarország múltja. Az Együtt elnöke, Juhász Péter szerint Orbán beszédében nem volt egy olyan bekezdés, amelyben ne hazudott volna. A DK közleményének egyszerűen csak azt a címet adta, hogy Orbán elveszítette kapcsolatát a magyar valósággal. Nagy-Huszein Tibor, a párt alelnöke szerint Orbán rabja lett a saját propagandájának. A Jobbik elnöke, Vona Gábor pedig úgy látta: Orbán ismét bebizonyította, tisztességes bérek és nyugdíjak, modern egészségügy és oktatás helyett csak egy valamit tud adni a népnek: ellenségképet. A Párbeszéd kormányfő-jelöltje, Karácsony Gergely úgy fogalmazott: Orbán Viktor nem külső erőkkel, hanem a saját népével áll harcban.

Nőverés, provokáció, B-közép

Nem tesz feljelentést a Tusványoson történt atrocitás miatt az a fiatal erdélyi magyar nő, akit szombaton több férfi letepert és bántalmazott, amiért ki akarta fütyülni Orbán Viktort. A hvg.hu kérdésére az aktivista, Ladó Andrea elmondta: az LMP által felajánlott jogsegélyt sem kívánja emiatt igénybe venni. Mint elmondta, bár a Facebookon előzőleg meghirdette, alapvetően egyedül tervezte ezt az akciót, pláne, hogy szinte senki nem jelezte vissza neki, hogy társulna hozzá. Nem lepte meg az agresszív reakció, érzékelte, hogy 2010 óta "kicserélődött a közönség" az Orbán látogatta rendezvényeken, sejtette, hogy ilyesmi várható. "Ami igazán meglepett az az, hogy rajtam kívül senki nem akarta kifütyülni Orbánt." Ladó Andrea a történtek ellenére nem bánta meg akcióját, szerinte "ennek meg kellett történnie", a reakciók pedig vegyesek voltak: Erdélyben leginkább negatív, Magyarországon "pártállásra való tekintet nélkül" pozitív visszajelzéseket, kommenteket kapott. Azt nem tudta megmondani, hogy az őt nem túl finoman kikísérő őr a magyar Belügyminisztérium alkalmazásában állt-e, mint azt az Együtt felvetette, ő annyit tud, hogy a tábor biztosításával megbízott Dakota őrző-védő cég egyik embere volt.

Orbán hallgat, a kormánypropaganda csúsztat a nőbántalmazásáról.

Orbán hallgat, a kormánypropaganda csúsztat a nőbántalmazásáról.

A hvg.hu videófelvételén jól hallható, hogy Ladó Andrea főként a paksi szerződést és a Római-part tönkretételét nevezi meg tiltakozása fő okának, de kérdésre, hogy mi a fő gondja Orbánnal, úgy válaszolt: "a teljes lajstrom", ideértve a Udvarhely melletti, a magyar állam tulajdonában lévő szeméttároló ügyét. Az esküvői fotózással foglalkozó Borbáth Áron volt az, aki a tömegben odament a kormányfő beszéde közben sípoló lövétei nőhöz, hátulról a hajánál megragadva földre rántotta. Ezután egy másik férfi elvette a fiatal nő sípját, a napernyőjét eltörték, majd egy biztonsági őr - aki nem a kis híján lincselő agresszorokkal szemben lépett fel - kezét hátracsavarva elvezette.

Noha a sértett nem tett feljelentést, Tényi István garázdaság gyanúja miatt megtette ezt. Eközben a Facebookon kért bocsánatot az a fotós, aki Tusványoson a földre rántotta az Orbánt kifütyülő fiatal nőt, ám Borbáth Áron esküvői fotós később törölte a posztot, sőt, saját profiloldalát is. A Hír TV úgy tudja, a férfi a Csíkszeredán működő magyar főkonzulátus egyik munkatársának a férje, most az eseményt fotózta - egyelőre nem tudni, kinek a megbízásából.

Az eset miatt sem Orbán Viktor, sem más, például a házigazda Németh Zsolt nem kért bocsánatot. Kósa Lajosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének pedig az volt a véleménye egy fiatal nő bántalmazásáról, hogy provokáció történt. Megköszönte a rendezőknek, hogy a nagyobb baj megelőzése érdekében kimentették a nőt a tömegből, mert szerinte "ha bármelyik B-középbe beül az ember egy másik csapat mezében, akkor a biztonságiak az ő érdekében cselekednek". "A provokációt és az erőszakot is elítéljük" - jelentette ki. "Ilyenkor a provokátort a biztonsága érdekében kell kimenteni az ellenséges közegből" - magyarázta, hozzátéve: a teljesen véletlenül ott tartózkodó újságírók dokumentálták, hogy mi következett be, úgyhogy ezt mindenki saját szemével láthatja".

A helyzet különös pikantériája, hogy Kósa szavait követően a kormánypropaganda "teljesen véletlenül" arról kezdett cikkezni: milyen furcsa, hogy az ellenzéki sajtó jelen volt az esetnél. Mindeközben az állami hírügynökség úgy számolt be az esetről: "A miniszterelnök kérdésekre adott válaszait egyszer rövid ideig füttyel próbálták megzavarni."

Sehogy sem jön ki a matek

Orbán Tusnádfürdőn sem mulasztotta el a multik csepülését, most azt emelte ki, hogy a nagy nemzetközi cégekre kivetett pluszadókból finanszírozza a kormány a családpolitikáját. Számokat is sorolt, így a bankszektortól 272 milliárd forintot, a biztosítóktól 31 milliárdot, az energia szektortól 120 milliárd forintot és a telekommunikációs ipartól 55 milliárdot szednek be évente. Az újraosztás részleteit is elárulta: a befolyt összegből 272 milliárd forintot fordítanak családi adókedvezményre, 74 milliárd forintot a gyermekek ingyenes étkeztetésére, 5 milliárdot a szegény gyermekek nyaraltatására és tankönyveire, valamint 210 milliárd forintot otthonteremtési támogatásra. Nemcsak a miniszterelnöki matematikával van baj, hanem azzal is, hogy a fennen hangoztatott 50 százalékos nemzeti tulajdon alapján a fenti szektorokból a fizetésre kötelezettek közé sok a hazai tulajdonosi hátterű cég is bekerül. Így az orbáni állítás már nem lehet igaz. Arról nem is beszélve, hogy a bankoktól beszedett adó túlnyomó részét, mintegy 200 milliárd forintot azok ügyfelei és főként a lakosság fizeti tranzakciós díj formájában. Az pedig végképp illúzió, hogy bármilyen pluszadó nem jelenik meg előbb, vagy utóbb a termékek vagy szolgáltatások áraiban. Azaz végül mindenért a lakosság, a vállalkozások fizetnek, a kormány beszed és újraoszt. T.A.

Csak csendes bocsánatkérésekre futotta

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:07

Nem csillapodik a közfelháborodás a BKK július 13-án elindult elektronikus jegyrendszerének és így adatvédelmének alapvető hibáit leleplező fiatal meghurcolása miatt. Ellenzéki pártok lemondásra szólítják fel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját a botrány nyomán, ráadásul a gondra rámutató 18 éves diák ellen bevetették a Nemzeti Nyomozó Irodát is, ahelyett, hogy megköszönték volna a bejelentését.

Az MSZP fővárosi frakcióvezetője a Népszavának azt emelte ki, hogy a mostani botrány az e-jegyvásárlási lehetőség elindítása körül rámutat a nagy fejlesztési csomag, a jegyautomatákkal és beléptetőkapukkal, buszos ellenőrző rendszerrel kiépítendő digitális hálózat sokéves késlekedésére. Horváth Csaba kiemelte, hogy ennek egy kis eleme, az internetes jegyvásárlás 50-60 milliós fejlesztést jelent, és több mint riasztó, hogy már ezen is elbukott a BKK és a rendszert kifejlesztő T-Systems. A teljes digitális jegyrendszer bevezetése sokmilliárdos beruházás, aminek átadási határidejét évek óta halogatja a közlekedési cég, legutóbbi információk szerint 2018-ban indulhatnak el például az új metrós beléptetőkapuk. A drágán és hihetetlenül lassan készülő rendszer saját fejlesztése helyett a szocialista politikus szerint egyszerűbb lett volna megvásárolni a világ nagyvárosaiban számtalan helyen jól működő rendszerek valamelyikét.

A fővárosi MSZP ügyvezető alelnöke is azt hangsúlyozta lapunknak, hogy egy évtizede húzódik az e-jegy megvalósítása Budapesten, a fejlesztés a Fidesz kormányzása és városvezetése alatt teljesen megfeneklett. Őrsi Gergely kamu-jegyrendszernek nevezte a szerinte kapkodva bevezetett félkész megoldást. „Olyan ez, mintha a silányul felújított Moszkva téren kiszáradó fákat meglocsoló embert természetkárosításért előállították volna” – folytatta a hibát jóhiszeműen bejelentő, mégis meghurcolt fiatalember ügyéről szólva. Mindkét szocialista politikus úgy látja: megengedhetetlen az arrogancia, amivel a két cég vezetői próbálták eltakarni a rosszul működő rendszer hibáit. Az MSZP szerint új BKK vezér és az elektronikus közlekedési fejlesztés megvalósítására új vállalkozó kell.

Eközben a Demokratikus Koalíció (DK) és az LMP is lemondásra szólította fel Dabóczi Kálmánt. A BKK vezér menesztése mellett Gy. Németh Erzsébet lapunknak nyilatkozva azt kérte: mindaddig, amíg nem garantálható a felhasználók adatainak teljes biztonsága, fel kell függeszteni az e-jegyvásárlási rendszer működését. A DK politikusa azt is követeli, hogy azonnal „ejtsenek minden vádat a fiatal ellen, aki nélkül azt sem tudnánk, hogy a BKK-nál veszélyben vannak az adataink”.

A magát a közösségi oldalon „etikus hackernek” nevező fiúról - annyit lehet tudni, hogy keresztneve Szilárd - közben kiderült, hogy Budapesttől 300 kilométerre él, idén érettségizett, az informatikát saját erőből tanulja. Az RTL Híradónak elmondta, hogy a T-System feljelentése nyomán a nyomozók ujjlenyomatot vettek tőle és lefotózták, vagyis rabosították, pedig ő csak segíteni akart a hiba kiküszöbölésében. Közben a Heti Válasz birtokába került maga a bejelentés (méghozzá annak nemcsak a sajtóban kiragadott részlete, hanem az egésze), melyből az is kiderül, hogy milyen praktikával sikerült kijátszani a rendszert. Sőt, állítása szerint a fiú feltörte már a MÁV és a Szerencsejáték Zrt. oldalát is, és így tett szert ingyen vonatjegyre, valamint közelebbről meg nem nevezett anyagi előnyökre. Ez természetesen nem csökkenti a mostani ügyben érintettek, különösen a BKK rendszerét kifejlesztő T-Systems felelősségét.

A közlekedési cég botrányosra sikerült e-jegyvásárlási rendszerének ügyében Tarlós István a hétvégén vizsgálatot rendelt el. Az informatikai cég vezérigazgatója szombaton késő délután elnézést is kért a problémákért és a fiú meghurcolásáért. A BKK vezetője vasárnap szánta rá magát a bocsánatkérésre, de csak a fiataltól és nem az elkövetett szakmai hibák miatt. A jószándékú bejelentés kezelése és a jegyvásárlási rendszer amatőr szintű hibái miatt ma este 19 órára egy civil mozgalom tüntetést szervez a közlekedési cég Rumbach Sebestyén utcai székháza elé.

Megkurtítanák a Garancsi-toronyot

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:05
Noha a Lágymányosi-öbölben zajlik a munka, az UNESCO még közbeszólhat. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A világszervezet arra kéri a kormányt, hogy ne engedjen világörökségi látképet romboló tornyokat a fővárosba.

Vita nélkül fogadta el a napokban az UNESCO Világörökségi Bizottsága a határozatát, melyben aggályát fejezi ki a Fővárosi Közgyűlés decemberi döntése miatt. Akkor ugyanis a városatyák úgy változtatták a városrendezési szabályozást, hogy lehetővé tették: 120 méteres toronyház épüljön a XI. kerületben a Lágymányosi-öbölnél. A sokak szerint szakmailag megalapozatlan módosításáról a bizottság most hivatalosan is kimondta, hogy kedvezőtlenül hat a Budapest világörökségi városképére és arra kéri Magyarországot: fontolja meg, "hogyan tudna a világörökség védelme előnyt élvezni ezelőtt a szabályozás előtt". Azaz: módosítsa a döntést.

Korábban már többször felmerült, hogy a kormányközeli vállalkozóként ismert Garancsi István cége, a Property Market Zrt. által tervbe vett toronyház igencsak belelógna a kulturális világörökségként védett Duna-parti panorámába. Az eddigi fővárosi épületekhez képest négyszer magasabbra tervezett torony ugyanis kilátszana a Gellért hegy mögül, és a pesti oldalról nézve rontaná a Duna-part látképét. A világörökségi aggályok és a pesti dunai látkép megóvása miatt a főváros városfejlesztési bizottsága tavaly novemberben még el is utasította a 120 méteres épületóriás ötletét, amelynek tervét az UNESCO előírásai szerint egyeztetni kellett volna a Világörökség Központtal, ám ez nem történt meg.

Mégsem hatottak a szakmai érvek: decemberben a Fővárosi Közgyűlés a saját szakállára megszavazta, hogy a Lágymányosi-öbölben az addigi 65 méterről 120 méterre emeljék a beépíthető magasságot, lehetővé téve Garancsiéknak a bombaüzletet. A számos üzleti és lakóépületet felsorakoztató, lakótelep-méretű, harmincezer fős lakó-, iroda- és szórakoztató célú ingatlanfejlesztés alapkő-letétele júniusban meg is történt. A későbbi luxusingatlanokba a cég már toborozza is a bérlőket és a vevőket, utóbbiaktól nem ritkán egymillió forintos négyzetméteres árat is kérve.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

Az Világörökségi Bizottság most arra kérte Magyarországot, hogy olyan, jövőre nézve is irányadó döntést hozzon, aminek alapján máskor nem bólinthatnak rá ilyen eltúlzott beruházásra a kulturális világörökségi szempontok figyelembe vétele nélkül. Továbbá a világszervezet arra is felszólította Magyarországot, hogy 2017 végéig semmilyen hasonló nagyberuházásra ne adjon engedélyt. Addigra fejezi ugyanis be a munkáját a szintén az UNESCO égisze alatt működő műemlékvédelmi világszervezet (ICOMOS) tanácsadói csapata Magyarországon, akik felülvizsgálják az összes tervezett, vagy előkészített fővárosi nagyberuházást, az UNESCO pedig azt kéri, hogy a kormányzat vegye figyelembe az ő véleményüket. A Lágymányosi-öbölhöz tervezett beruházás miatt pedig a világszervezet azt is javasolja, hogy a magyar fél egy külön, ICOMOS és világörökségi szakértőkből álló küldöttséget is hívjon meg Magyarországra, akik górcső alá veszik a beruházást.

Szakmai vélemények szerint a magyar ügyben az UNESCO most megelőző lépést tett: amennyiben ugyanis a Garancsi-torony a világörökségi központ ellenkezése ellenére is megépülne, úgy az zöld fényt jelentene a többi, rajtra készen álló felhőkarcoló beruházásnak. Korompay Katalin, a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) főépítésze szerint a mostani határozat lehet egy udvarias levél is, ám ha a magyar fél továbbra sem veszi figyelembe a világörökségi központ szakértőinek a javaslatait, úgy könnyen tekinthető a "veszélyeztetettségi listára" való felkerülés előtti figyelmeztetésnek is. A szakértő szerint tanulságos, hogy a Magyarországot megdorgáló határozat megszületésével egyidőben Bécs történelmi belvárosát ugyanez a bizottság a veszélyeztetett világörökségi listára tette föl. A magyar esethez hasonlóan a Bécsben hotelt építő nagyberuházók is az UNESCO ajánlásai ellenére túl magasra húznák fel szállodájukat. Szintén hasonlóság, hogy az építkezés Bécsben sem közvetlenül a világörökségi területen lenne, hanem azon kívül, ám a kulturális örökségvédelmi szervezet szerint a hotel lerontotta volna a terület látképét.

Milliárdos kézilabdacsarnokot is épít
Összesen nettó 1,19 milliárd forintból épülhet meg a Vasas új kézilabdacsarnoka, melyből 1,17 milliárd a kivitelezés, 27,4 millió forint pedig a tervezés költségét teszi ki - írta az mfor.hu egy közbeszerzési dokumentum alapján. A tervek szerint a csarnokhoz kapcsolódó főépület egyik szintjén egy orvosi és rehabilitációs központ is helyet kap majd. A beruházásra 13 hónapja van a Market Építő Zrt-nek., vagyis Garancsi István cégének.

Korompay Katalin szerint Budapest látképének különleges esztétikai és történeti értéke van, amit egy-két ilyen toronyházzal le lehet rontani. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy amikor 1987-ben a főváros a világörökségi listára került, a UNESCO már akkor figyelmeztetett: ez a státusz igen sérülékeny. Ráadásul már így is több, a dunai látkép léptékét zavaró beruházás – a mai Sofitelnek helyet adó Fórum szálló, illetve a ma Intercontinental Atrium Hyatt felépítése – történt. A szakember úgy gondolja: a magyar fővárosban a világörökségi terület szélein is tartani kellene az eddig megszokott, maximum 30 méteres épületmagasságot, 60 méternél magasabb épület pedig máshol sem lenne indokolt. A modern városkép kialakítását pedig máshogy is meg lehet oldani, például városrehabilitációval, ami eddig azonban csak a kilencedik kerületben valósult meg.

Az ügyben az illetékes Miniszterelnökség megkeresésünkre csupán arra emlékeztetett, hogy a szóban forgó beruházás nem közvetlenül a világörökségi területen fekszik, az elmarasztaló határozatról pedig "értesítik az illetékes építési hatóságot." Kerestük a fejlesztőcéget is, ők szombatra ígértek választ, ám az lapzártánkig sem érkezett meg.

Nem volt egyértelmű a politikai akarat
A veszélyeztetettségi világörökségi listára kerülést komoly szégyennek, presztízsveszteségnek élik meg az érintett országok, önkormányzatok. Eddig ez Magyarországon is így volt, a Párizsból kiküldött világörökségi szakértők érvei miatt nem sikerült keresztülvinni például az így is a Rózsadombról a budai Duna-part fölé terpeszkedő betontömb SZOT-üdülő magasítását, vagy akár a budai rakpart kiszélesítését. Ugyanakkor sokszor az érintett önkormányzatok annyira mégsem bánják a veszélyeztetettségi listára való felkerülést, mivel így hatékonyabban tudják felvenni a harcot a tőkeerős, hatalmas jogi csapatot működtető ingatlanos lobbival szemben. Erre a sajátos erőjátékra enged következtetni, hogy míg a magyar fél - esetünkben a Miniszterelnökség - nem is jelezte a beruházást az örökségvédelmi központnak, addig szakmai forrásokból úgy tudni: tavaly novemberben éppenséggel a több tárca szakmai képviselőit tömörítő magyar Világörökségi Szakbizottság vette bele az UNESCO szakosított szervéhez küldött jelentésébe a Lágymányosi-öböl mellé tervezett felhőkarcoló ügyét. Akkor ugyanis a fővárosi városfejlesztési bizottság elutasítása nyomán még úgy tűnhetett, hogy a politika meghátrálóban van a szakmai érvek mögött, és ezt "biztosította volna be", hogy az UNESCO is értesül arról, mi készül a budapesti világörökségi belváros közelében.