Előfizetés

Radikalizálja Európát a menekültkrízis

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2017.07.22. 07:01
Idén a tavalyinál ötödével több menekült érkezett a tengeren át Olaszországba. FOTÓ: AFP/MARCUS DRINKWATER-ANADOLU
Orbán szerint nincs szükség közös európai menekültpolitikára, abból csak káosz, baj és szenvedés lesz.

Amelyik ország nem tudja megvédeni a határát, az az ország nincsen - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő úgy fogalmazott: amelyik ország Brüsszelre vár, az megérdemli a sorsát. Orbán értelmes munkamegosztást szorgalmazott az Unión belül, értékelése szerint ugyanis az áradatot nem lehet Brüsszelből megállítani és jó migránspolitikát folytatni. "Nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára és nincs szükségünk közös európai menekültügynökségre, abból csak káosz, baj és szenvedés lesz" - jelentette ki. Brüsszelben ugyanis "papírízű", nem működő javaslatokat dolgoznak ki, a leghumánusabb vezető szerepében tűnnek fel, miközben százával fulladnak a vízbe az emberek, nő a terrorveszély és az antiszemitizmus Európában.

Példaként beszélt arról, hogy Magyarország három hónapot várt az európai megoldásra a balkáni áradat idején, majd annak híján lezárta a határait, módosította a szükséges törvényeket, felépítette a kerítést, megállította az áradatot. "Ezt javaslom mindenkinek" - mondta. A visegrádi országok által az olasz kormányfőnek írt levéllel kapcsolatban úgy vélte: Olaszországnak két lehetősége van, vagy "bezárják a boltot", vagy elfogadják a segítséget. Szerinte az osztrákoknál és a németeknél "betelt a pohár", és ha lezárják a határt, a migránsok mind ott maradnak náluk. Az európai kultúra egyik legfontosabb bölcsőjeként hivatkozott Olaszországra, amely kulcsfontosságú a mediterrán térségben, ezért egy stabil és erős ország igényét fogalmazta meg. Orbán bírálta, hogy az Unió támogatja azokat az ngo-nak nevezett szervezeteket, amelyek szerinte együttműködnek az embercsempészekkel. "Az olasz sajtó tele van azokkal a bizonyítékokkal, hogy a Soros György által támogatott szervezetek hogyan működnek együtt annak érdekében, hogy Európából egy kevert népességű kontinenst hozzanak létre" - állította.

Az Unió a közös döntéshozatali mechanizmusból eredően, épp a tagállamok ellenállásába ütközve képtelen lépni - amit Orbán tehetetlenségként ró föl -, eközben azonban újabb menekülthullám gerjeszt indulatokat Európában, s úgy tűnik: a nyomás alatt Olaszország kezd besokallni. A minap az olasz kormány megakadályozta az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén az embercsempészet ellen indított, Sophia elnevezésű földközi-tengeri művelet mandátumának meghosszabbítását. A 2015-ben indított misszió hatálya július 27-én jár le, de egyes szakemberek szerint az Olaszország számára egy ideje már inkább nehézséget, mintsem segítséget jelent. 2017 első hat hónapjában mintegy 85 ezren értek partot Olaszországban, ötödével többen, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az olasz kormány már korábban az EU értésre adta, hogy arra törekszik: a többi tagország humanitárius mentőhajói ne csak az olaszországi partokra szállítsák a Földközi-tengeren kimentett embereket.

Álláspont

„A korábban nyugodt és békés településeken egyszerűen az utcára nem lehetett kimenni, mert csordákban, (...) gruppokban, csoportokban vonultak az életerős fiatal férfiak.” - ezt mondta Juhász Tünde, Csongrád megyei kormánymegbízott Tusványoson még csütörtökön egy menekültügyi fórumon. Az Index tudósítása szerint Juhász beszélt arról is, hogy a jogilag jó előre kiképzett menekültek semmilyen trükktől nem riadnak vissza, a tranzitzónában például akár a gyermekbántalmazást is eljátsszák. Szerinte olykor szándékosan betegítik meg magukat: „Külön figyelni kell, hogy ne egye meg a romlott ételt, és adja elő, hogy élet és nem élet határán mozog.” Arról is kifejtette véleményét, vajon volt-e értelme annak, hogy csokoládét osztott a menekült gyerekeknek egy civil szervezet. Szerinte ez teljesen felesleges, mert a menekülteknél a családfő, „vagy nevezhetjük törzsfőnöknek”, úgy is elveszi és megeszi a csokoládét. A kormánymegbízott az államapparátus működéséről úgy vélekedett: „Ilyen gondoskodás, amit itt kap egy menekült, sehol nincs.”

Eközben az országban lévő menedékkérők áthelyezése - az Orbán által sokat vegzált egyszeri kvóta - továbbra is akadozik. Ennek az az oka, hogy Orbán és még néhány, a közös intézkedéseket elutasító uniós vezető egyszerűen megakadályozza az érdemi intézkedést. A magyar kormányfő által pénteken is vázolt összeesküvés-elméletet (miszerint Soros György évente egymillió menekültet akar Európába hozni) ugyanakkor nemcsak a tények sokasága, hanem már az Európai Bizottság és annak első alelnöke is kerek-perec cáfolta. Frans Timmermans a közvetkező nyilatkozatot juttatta el lapunkhoz: „Az állítás annyira nevetséges, hogy szinte kínos reagálni rá. De mivel egész Magyarországon elterjedt, az Európai Bizottságnak nincs más választása, mint a tények egyenes rögzítése. Brüsszel nem hajtja végre Soros úr vagy mások úgynevezett terveit.” Mint fogalmazott, az EU az elmúlt két évben éppen a határőrizet megerősítésén dolgozott, és azon, hogy és visszaküldjék azokat, akik nem jogosultak a menedékjogra. „Az illegális bevándorlás és az embercsempészet ördögi üzleti modelljének a megszüntetésén munkálkodunk, és kezeljük a migrációs nyomás kiváltó okait” – tette hozzá. Rögzítette: "Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége nem része egy olyan tervnek, amely a tagállamok azon jogának megkurtítását célozza, hogy maguk döntsenek arról, kit engednek be. Minden egyes menedékjog iránti kérelemről a tagállamok határoznak."

Az ügynökség tényleges feladata a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtásának elősegítése és működésének fejlesztése lesz, "minden egyes menedékjog iránti kérelemről való döntés továbbra is tagállami hatáskörben marad".

Változó idők
„Óvatosnak kell lenni minden olyan mozdulattal, sőt, mondattal, amelyet úgy értelmezhetnek az arabok, hogy a keresztény világ, vagyis Európa valahogyan be akar avatkozni, és katonai eszközöktől sem riadna vissza" (Orbán Viktor, 2011. március 11.)
- "A kormányfő kitért arra is, hogy a V4 kifejezte csatlakozási szándékát a német és olasz néppárti belügyminiszterek javaslatához, amely szerint Líbiában kell megállítani a bevándorlást. Arra a felvetésre, hogy a szétszabdalt észak-afrikai ország egyik kormánya nem kér az EU segítségéből, azt felelte: ott katonai akciókat kell végrehajtani." (Orbán Viktor, 2017. július 21.)

Belső-Erzsébetváros felébredt

N. Kósa Judit
Publikálás dátuma
2017.07.21. 07:04

A 20 ezernél kevesebb helyi lakosra egy keményebb hétvégén 150-200 ezer vendég zúdul. A választások előtt a politikusok még nyugalmat ígértek.  

Lakóóóóók, ébresztőőőőő! Aki riadt valaha hajnali fél háromkor arra, hogy egy matt részeg fiatalember áll az úttest közepén, fejét hátraszegve újra és újra beleordítja a fenti mondatot az éjszakába, a körülötte álló kompánia pedig boldog röhögéssel nyugtázza, hogy a környező bérházak ablakaiból egyre több álmos arc lesi, mi zajlik odalent, az tudja, mit élnek át minden éjjel a „pesti bulinegyednek” nevezett Belső-Erzsébetváros lakói. Ahogy az is, aki rendszeresen kerülget a lakóhelyén reggelente hányást, hétvégén bélsárt, a játszótéren pedig törött pezsgősüveget.

A Belső-Erzsébetváros a kétezres évek közepéig Pest egyik közepesen leromlott és feltűnően unalmas negyede volt. Az 1944-es gettó területén már a harmincas években egy vadonatúj, Újlipótváros-szerű negyed kialakítását tervezték, a hetvenes években pedig a kiemelkedő minőségű, de drága volta miatt továbbvihetetlen lakótömb-rehabilitációról vált nevezetessé. Hunvald György polgármestersége idején aztán felélesztették a bontási tervet, és mire a műemlékvédelem felébredt és leállította a pusztítást, sőt sor került a világörökséggé nyilvánításra is, már visszafordíthatatlan folyamatok indultak el. Ezek következménye ma a több tucat műemléki státuszú, de üresen és magánbefektetők tulajdonában romló XIX. századi lakóház, amelyek „jobb híján” hasznosításából szökkent szárba a túlzás nélkül világszenzációnak számító Szimpla nyomán a helyi romkocsma-kultúra.

A lakosok a vigalmi negyed lassú térnyeréséből kezdetben csak annyit érzékeltek, hogy egyre több vendéglátóhely nyílik, és időnként nótaszó, mind gyakrabban angol nyelvű kurjongatás veri fel az éjszaka csendjét. Radikális változást az a 2013-ban meghozott önkormányzati rendelet hozott, amely minden előzetes egyeztetés nélkül kettévágta a kerületet: eltörölte azt a korábbi szabályt, amelynek értelmében az üzlethelyiségeknek otthont adó ház tulajdonosi közössége korlátozhatta egy vendéglátóhely nyitva tartását, ugyanakkor Belső-Erzsébetvárosra nézve eltörölte a 22 órától 6 óráig érvényes „csendrendeletet”.

Közmeghallgatás, népszavazás, demonstráció

A bulinegyedben élők gondját rendszerint azzal intézik el, hogy ha nem tetszik, költözzenek el. Amiben van ráció, hiszen a negyedben kétségkívül felmentek az ingatlanárak az utóbbi egy-két évben, de az is tény, hogy sokan ragaszkodnak az évtizedek alatt megszokott, elhelyezkedése vagy épp kulturális kötődései miatt választott lakóhelyükhöz.

Ennek tudható be, hogy körülbelül fél évvel ezelőtt néhányan – zömmel családos fiatalok – szervezkedni kezdtek a negyed „visszafoglalása”, a záróra újbóli rendeletbe iktatása érdekében. Több száz aláírással közmeghallgatást kezdeményeztek, amelyet azonban Vattamány Zsolt kormánypárti polgármester azzal utasított el, hogy várják ki a rendes őszi időpontot. Ezt követően a kerületi rendőrkapitánnyal szerveztek találkozót, de dr. Kiss Szabolcsot a BRFK az utolsó pillanatban eltiltotta a részvételtől - az összegyűlt több száz ember azonban így is megtartotta a „panasznapot”. Ezzel párhuzamosan egyénenként az ombudsmanhoz fordultak, vizsgálatot kérve arról, nem sérül-e az az alapvető joguk, hogy éjszakánként kipihenhessék magukat.

Új színfoltot hozott az ellenállásba, amikor Hunvald György egykori polgármester, a kerületi MSZP elnöke a napokban bejelentette: aláírásokat gyűjtenek egy helyi népszavazás érdekében, hogy így biztosítsák a lakosok pihenéshez, egészséges környezethez való jogát. Mivel a 42 ezer kerületi lakos 15 százaléka kezdeményezhet referendumot, ezért 6500 aláírást kell összegyűjteni.

Jövő csütörtökön, június 27-én este 11 órától az Élhető Erzsébetváros tagjai „forgalom- és zajlassító” demonstrációt tartanak az Akácfa utca és a Wesselényi utca kereszteződésétől indulva.

Nagyjából 400 – állandóan változó - vendéglátóhely működik ma a „bulinegyedben”. Jó részük zenés szórakozóhely, ami önmagában is konfliktusforrás, arról nem is beszélve, hogy ha valahol 2000 ember mulatozik egyszerre, mint mondjuk az Instanttal frissen egyesült Akácfa utcai Fogasházban, az ab ovo nem lehet csendes. Erre a parlament még rátett egy lapáttal az átgondolatlanul szigorú dohányzás elleni törvénnyel: mivel a vendéglátóhelyeken tilos rágyújtani, a vendégek a bejáratok előtt „élnek”, ami egy kocsmákkal szegélyezett útszakaszon több ezer éjszakai beszélgetőt jelent.

Érthető, hogy a romkocsmákra és sima ivókra, a kávéházakra, éttermekre, kerthelyiségekre és a balatoni strandbüfé helyi megfelelőire, a „street food courtokra” komplett iparágak telepedtek rá röpke négy év alatt. Legelébb is a szállásadóké. Party hostelek, turistaszállások és az Airbnb-hálózaton keresztül kiadott lakások egész tömege várja az ideérkező külföldieket. Mivel ezek jó része a társasházakba tokozódott be, állandósultak a konfliktusok az odahaza az „itt bármit megtehetsz” szlogennel csalogatott fiatalok és az éjszakai álmuk mellett a liftjüket és folyosóikat féltő lakók között. Különösen, hogy 8 szoba / 16 ágy alatt a működtető nem köteles portaszolgálatot biztosítani.

Erős mondatok

„Elmondom mivel hitegetett bennünket az előző választás előtti viharos közmeghallgatáson ugyanez a bagázs: bagolyszolgálat, csitító táblák mindenütt (ezek kb. annyit értek, mint halottnak a csók), rendszeres takarítás, új takarítógépek beszerzése…”

„Szeretnék egy átmenőforgalom mentes (hurok rendszer) Belső-Erzsébetvárost sok süllyedő oszloppal, sétáló Király és Kazinczy utcát, lakossági parkolókat (mondjuk minden 4. más színnel csak a lakosságnak, egységes utcafronti arculatot a homlokzatokon, szűnjenek meg a dobogós teraszok, nyilvános wc-t, nappal nyitott átjáró udvarokat, posztos rendőrt, ahova csak lehet, posztos takarítást, társasházak magánszállásadóinak pontos online adózását és a vendégek regisztrációját.”

„A gyerekem itt nem bírván (pontosan kellett dolgoznia, nem mehetett támolyogva be, hogy fordítva tegyen mindent) - bérelt a Dózsánál egy garzont egy ideig. Nem volt panasza. Ott is van mindenféle, de korábban van kuss.”

„Felénk (Dohány) az angol stagpartysok mintha kevesebben lennének. Mostanában a spanyol lánybandák vonulnak.”

Aztán jöttek az olcsó alkohol vámszedői: ha valaki beírja a google-ba, hogy „pub crawl”, ma már széles kínálatot talál olyanokból, akik 5-10 euróért az év minden estéjén korlátlan ivással kecsegtető éjszakai kocsmatúrát ajánlanak. Aminek az a járulékos következménye, hogy nyáridőn ötven-száz ittas tizenévesből álló menetek vándorolnak egész éjjel fel és alá a negyed – a nyilvános illemhelyeket például fájón nélkülöző – utcáin. Nyomukban tócsák, eldobott poharak, papírtálcák, megrongált autók, felborogatott kukák.

A 20 ezernél kevesebb helyi lakosra egy húzósabb hétvégén 150-200 ezer vendég zúdul rá. Ehhez képest beszédes adat, hogy a 2017-es rendészeti statisztika szerint az első félévben a „közterületesek” 1548 helyszíni bírságot és 1130 szóbeli figyelmeztetést osztottak ki. Bár a rendészet munkatársai (pár tucat ember) járőröznek a kerületben, azt dr. Somogyi Csaba igazgató is elismeri, hogy „a beszélő, zajongó tömeggel nem tudnak mit kezdeni”.

A vállalkozók és a lakosság között persze örök vita, hogy kinek a befizetései szolgálják inkább a közjót. Megbízható adatok híján lehetetlen igazságot tenni az ügyben, hogy például a lakosság súlyadója – amelyért a bejegyzett autók számánál kevesebb közterületi parkolóhely vehető igénybe – vagy a vállalkozók iparűzési adója segíti-e inkább a kerületet. Két beszédes tényt azonban érdemes felidézni. Az egyik , hogy a NAV nemrégiben lebonyolított, előre bejelentett vizsgálata idején egy hét alatt 35 ezerrel több nyugtát bocsátottak ki és 62 millió forinttal több bevételről adtak számot a szórakozóhelyek. A másik, hogy a világörökségi területen vendégenként és naponta 20 forintjával beszedett felügyeleti díjból tavaly – a 15 milliós előirányzathoz képest – 10,9 milliós bevétele volt az önkormányzatnak. Ugyanitt takarításra állítólag 63,9 millió forintot költöttek.

Nem az ő bulijuk

Nemcsak a lakók tapasztalata, hanem Dorogi Gabriella, az FKF Nonprofit Zrt. szóvivője által megerősített tény: a bulinegyed számos frekventált pontján hét végén nincs takarítás.

Előfordulhat, hogy a negyedhez tartozó nagy forgalmú közterületeket hét végén nem takarítják?

- A területileg illetékes szolgáltatási csoportok, ahonnan a kézi útgondozók vonulnak ki az adott kerületben, hétvégente nem végeznek munkát, kivéve a VIII. kerületi csoportot, amely szombati munkarendjébe illesztve takarítja a Blaha Lujza teret. Operatív köztisztasági egységünk a VII. kerületben a Dob, a Klauzál és az Akácfa utcában nem végez hétvégi takarítást.

A többi, hasonlóan látogatott fővárosi közterületet milyen gyakorisággal takarítanak?

- Az Erzsébet körúton napi három alkalommal, a Rákóczi úton kétszer, az első (délelőttös) és a harmadik (éjszakai) műszakban, a Blaha Lujza téren napi három műszakban, műszakonként többször is, a Széll Kálmán téren mindhárom műszakban kiürítik a hulladékgyűjtőinket, továbbá szükség szerint rendbe teszik ezek környékét is.

Ki a megrendelő, ki dönt a munkálatok gyakoriságáról?

- Társaságunk köztisztasági feladatait a Budapest Főváros Önkormányzatával megkötött Közterület-tisztántartási Közszolgáltatási szerződés alapján végzi, amelyet minden évben több megajánlott takarítási alternatíva közül fogadnak el.

B. Z



EU-ellenes szövetséget építenek

Publikálás dátuma
2017.07.20. 07:01

Budapesten ostorozta az Európai Uniót Benjámin Netanjahu. Az izraeli kormányfő szövetségeseket keresni jött Magyarországra, a visegrádi négyek (V4) országaiban, főként a tömörülést éppen elnöklő Orbán Viktorban pedig cinkosra is talált.

Míg a nyilvánosság előtt a kedves arcát mutatta, addig őrültségnek nevezte az Európai Unió politikáját a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeivel folytatott zártkörű tárgyalásán Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő. Hogy mindez kitudódhatott, annak köszönhető, hogy a mikrofonja hangsávját egy ideig hallani lehetett a kint várakozó tudósítók tolmácsgépein is. Az izraeli Háárec tudósítása alapján Netanjahu meglehetős feszültséggel beszélt arról: az EU köti politikai feltételekhez köt más együttműködési formákat, így például a technológiák cseréjét Izraellel. Szerinte az EU politikája azért is őrültség, mert nem szolgálja Európa érdekeit sem.

Orbán Viktor egy ponton nevetve szakította félbe, mondván, az EU még a saját tagjainak is feltételeket szab, nem hogy más országoknak. Netanjahu erre azt mondta, Európának el kell döntenie, hogy élni és virágozni akar-e, vagy elenyészni és eltűnni. Szerinte a tét Európa biztonsága és gazdasági jövője, és mindkettő azt indokolja, hogy másképp viszonyuljanak Izraelhez. „Mi az európai kultúra részei vagyunk. Európa Izraelnél ér véget. Izraeltől keletre már nincs Európa” – fejtegette. Ennek megfelelően a visegrádi miniszterelnököket arra kérte, hogy „térítsék jobb belátásra” a többi uniós tagország vezetőit annak érdekében, hogy az előítéletek mérséklése nyomán javítsák kapcsolatukat Izraellel. Szerinte ma az egész közel-keleti térségben egyedül Izrael törődik Európa érdekeivel, így az unió végső soron saját biztonsági érdekeit ássa alá, ha Izraelt támadja.

Mindezek után állt a nyilvánosság elé Orbán kollégáival, s jelentette be: Netanjahu javaslatára közös, terrorizmus elleni munkacsoport jön létre a visegrádi négyek (V4) országaival. A magyar kormányfő azt is közölte: az izraeli miniszterelnök meghívta a V4 kormányfőit Izraelbe, s ezt ők örömmel el is fogadták. Egyúttal azt is sürgette, hogy Izrael és az EU kapcsolatát az ésszerűség jellemezze, s bírálat helyett az együttműködés előtt nyissák ki a kaput. Hangsúlyozta: a visegrádi országok javasolni fogják az uniónak, hogy értékelje azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Izrael tesz a térség stabilitása érdekében, mindaz ugyanis európai érdek is, hisz véd az újabb és "újabb migránsinvázió" ellen. Mint mondta, "Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten", ahol a keresztények biztonságban vannak, sőt közösségeik nemcsak túlélnek, hanem növekednek is itt. Izrael az európai és a nyugati értékek bástyája a régióban - állította.

Ezután Netanjahu közölte, nagy megtiszteltetés, hogy első izraeli miniszterelnökként vehetett részt a V4 csúcstalálkozóján, ez nagy lehetőséget is jelent. Robert Fico szlovák, Bohuslav Sobotka cseh és Beata Szydlo lengyek kormányfők is hasonlóan udvarias hangnemben beszéltek a találkozóról, noha olyan mélységekig nem jutottak, mint a házigazda Orbán.

Annyi biztos, az Izraellel való jó gazdasági és politikai kapcsolat mind a négy visegrádi ország érdeke. "Közép-Európában hemzsegnek az autóipari összeszerelő üzemek, Izrael pedig az ehhez használt technológia értékesítésében érdekelt" – mondta egy izraeli kormányzati forrás a Reutersnek, Netanjahu barátkozási szándékát elemezve. Az izraeli kormányfő legfőbb célja egy közép-európai bázis kiépítése lehet. Lengyelországot ugyanis júniusban választották meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó résztvevőjének a következő két évre, az Unión belüli V4-es támogatás pedig az az izraeli kormányfő számára a palesztinoknak nyújtott EU-s politikai kritikák tompításában lehet kifizetődő.

Jobboldali párkeresés

Netanjahut nemigen érdeklik a külföldön élő zsidók, csak kormányszintre emelt, nyílt antiszemitizmus ne legyen.

Szavahihető szemtanúk szerint Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki első hivatalos útján járt Magyarországon, elmosolyodott, amikor Budapest utcáin konvojával végigszáguldva számos Soros Györgyöt gyalázó plakáttal találkozott. Mégsem a magyar származású üzletember iránti közös ellenszenv volt az a lelki kapocs, amely a Szentföldről érkezett miniszterelnököt magyar kollégájával, Orbán Viktorral összekötötte. Ha közös pontot akarunk közöttük találni, akkor az talán - az egyébként különbözőképpen értelmezett - jobboldaliságuk és nacionalizmusuk - bár a történelem tanulsága szerint a különböző országok nacionalistái csak ideig-óráig tudnak egymásra találni, hiszen alapfilozófiájukat éppen a más népektől (kultúráktól, vallásoktól) való elzárkózás határozza meg. Jól illusztrálta ezt az ellentmondást Orbán Viktornak a Benjamin Netanjahuval tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, sajnálatosan kevés figyelmet felkeltett kijelentése: "Magyarország nem akar kevert népességet, nem akarja megváltoztatni az etnikai összetételét."

Az izraeli kormányfő erre nem reagált, mert országa külpolitikájának (a miniszterelnök jelenleg egyben a külügyminiszter is) egyre erősödő alapelve, hogy semmiképpen sem minősítik a közel-keleti térségen kívüli országok belpolitikáját. Még az ország fő ellenségének tekintett Iránt sem, amelynek elsősorban agresszív katonai szándékait bírálják, ugyanakkor nehezen nyelik le, hogy a perzsa államban élő kis számú zsidóság a saját kormányának legfőbb támogatói közé tartozik. Izraelben - szemben Magyarországgal - működik a demokratikus intézményrendszer és az igazságszolgáltatás, beleértve a korrupció elleni határozott fellépést is. Korrupciós vádakkal ítélték 6 éves börtönbűntetésre Ehud Olmert volt miniszterelnököt, szexuális erőszakért az iráni bevándorolt Mose Kacav egykori köztársasági elnököt, de börtönbe kellett vonulnia korrupcióért és csalásért Yona Metzger volt országos főrabbinak is. Ebből is kitetszik, hogy a jelenlegi magyar és izraeli kormányt nem a demokratikus hagyományok közös ápolása, a gazdasági és egyéb bűncselekmények azonos kezelése köti össze.

Ugyanakkor mind Orbán Viktor, mind Benjamin Netanjahu vonzódik az antidemokratikus országokhoz, elsősorban Vlagyimir Putyin Oroszországához, illetve Recep Tayyin Erdogan Törökországához, ami nyilvánvalóan közös pont. Izrael tisztában van Oroszország növekvő közel-keleti befolyásával: bár céljaik különbözőek a térségben, ugyanakkor ismerik egymás félelmeit és stratégiáit, ami megkönnyíti a két ország közötti jó viszony fenntartását. Iránnal Magyarország sajátos kapcsolatot ápol. Ha hinni lehet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, akkor valamiféle atomipari együttműködés is formálódik a két ország között, de nincs kizárva, hogy az egész csak egy blöff. Izrael ezzel szemben kifejezetten ellenségesen viszonyul a perzsa államhoz.

Izrael európai külpolitikájának alapelve, hogy bilaterális szinten kontinensünk összes államával jó viszonyt ápolnak. Azonban az Európai Unió intézményei minden kérdést összekapcsolnak a palesztin-izraeli békefolyamattal, ami megnehezíti a két fél együttműködését. Az úgynevezett Horizon 2020 terv értelmében szorosabbá kellene fűzni az Európai Unió és Izrael kapcsolatát, bevonva a közel-keleti országot a támogatási rendszerbe, rögzítve, hogy a brüsszeli pénzeket Izrael nem adhatja tovább a megszállt palesztin területeknek. Benjamin Netanjahunak voltak ugyan illúziói, hogy Orbán Viktor képes legalább valamennyit tágítani számukra Brüsszel kapuin, de hamar be kellett látnia, hogy Magyarország befolyása a közösségre - önhibájából - nem mérhető. Ugyanakkor Izrael számíthat hazánkra abban, hogy az ellenük foganatosított uniós szankciók vagy a Palesztin Hatóság nemzetközi szervezetekben való helyfoglalásio próbálkozásai nem élvezik a magyar kormány támogatását. Azt viszont Orbán Viktornak kellett elfogadnia, hogy Benjamin Netanjahut csak az Izraelben élő zsidók sorsa izgatja, más országokban csak az állami szintre emelt, nem burkolt antiszemitizmus ellen emelik fel szavukat.

Netanjahu közel sem lehet biztos abban, hogy egy következő választáson ismét kormányt alakíthat. Választási rendszerük miatt csak többpárti koalíció képzelhető el, megannyi érdekcsoport összegyúrásával. Két éve Benjámin Netanjahu jobbközép Likud pártja 30 mandátumot szerzett a 120 tagú Knesszetben, legnagyobb ellenfele, a balközép Cionista Tábor 24-et. Egyre erősödik a szociáldemokrata Munkapárt is, amely most választott Avi Gabaj nyolcgyermekes közgazdász személyében új elnököt. Nincs kizárva, hogy legközelebb már ő lesz Orbán Viktor tárgyalópartnere, ha erre a baloldali politikus hajlandó lesz az eszmecserére.

Bonta Miklós

"Már nem oszt, nem szoroz"

Ami most kihallatszott Orbán és Netanjahu retorikájából, az csak alátámasztotta, amit eddig is tudtunk: ezek a vezetők nem nagyon elkötelezettek az EU, valamint az európai közös értékrend mellett - értékel Szent-Iványi István volt nagykövet, a Liberálisok szakpolitikusa.

- Meglepte, hogy Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu együtt ostorozták az EU-t?

- Miért lepett volna meg? Önmagában Netanjahu eddigi mozgásából lehetett tudni, hogy a fő célja az európai turnéval a szövetségépítés. Izrael eddigi fő szövetségese Nagy-Britannia volt Európában, a britek kilépésével igen nehéz helyzetbe kerül az uniós érdekérvényesítésben. Franciaország és Németország ugyanis meglehetősen kritikus, nem is elsősorban Netanjahu antidemokratikus villongásai, mint inkább a béketárgyalások elhalása miatt. Ami most kihallatszott Orbán és Netanjahu retorikájából, az csak alátámasztotta, amit eddig is tudtunk: ezek a vezetők nem nagyon elkötelezettek az EU, valamint az európai közös értékrend mellett.

- Orbán hatékony lehet az értékalapú politikát tagadó szövetségépítésben?

- Az elmúlt fél év éppen hogy cáfolni látszik Orbán két évvel ezelőtti, Nyugat-Európát ostorozó, s az illiberális demokráciákat éltető szavait és elképzeléseit. Angela Merkel és Emmanuel Macron éppen ellentétes irányba, a közös Európa alapvető értékein alapuló, erősödő összefogás irányába viszi ugyanis el az európai közösséget. Az, hogy Orbán kit fogad, s milyen antidemokratikus vezetőket látogat, már nem oszt, nem szoroz Magyarország roppant mélyre süllyedt megítélésében.

- Ezen az sem változtat, ha erős tömbbé tudja tenni a V4-et?

- A V4 éppen szétesőben van, a szlovákok és a csehek tulajdonképpen minden közös ügyből kifelé kacsingatnak, s Lengyelországgal is leginkább az antidemokratikus folyamatokban mutatkozott egység. Valójában a négy visegrádi ország elsősorban a menekültválságban mutatott véleményazonosságot - ezzel ért egyet Netanjahu is -, a többi csak Orbán Viktor hiperaktív mozgása és erőlködése azért, hogy Európa és a világ felé azt mutassa, éppen ő köti össze a V4-es országok szövetségét. Enélkül ugyanis a magyar kormányfő még csak minimumtényezőként sem lenne képes fellépni. A döntő az lesz, hogy ősszel Merkel újra felhatalmazást kap-e Németországban. Ha igen, akkor Európa egészen más irányba indul, mint azt Orbán vizionálta, s a magyar kormányfő menthetetlenül marginalizálódik az EU-ban.

B.I.M.