Előfizetés

Szakmai érettségi - Tilos volt buktatni?

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.07.19. 23:44
A 35 szakmai ágazati tárgy átlaga középszinten 3,34 volt. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Utasításba adták a szakképző intézmények vizsgabizottságainak, hogy a lehető legkevesebb gyereket buktassák meg az új szakmai ágazati érettségiken – értesült lapunk több különböző forrásból. Az erről szóló híreket Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) ügyvezető elnöke is megerősítette. – Én is hallottam erről, olyan kollégáktól, akik érettségiztettek. Ez lényegében közbeszéd tárgyává vált a szakképző iskolákban – mondta, hozzátéve: noha a buktatás megszüntetésével általában egyet lehet érteni, a szakképző centrumokban és a fenntartó Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) minden bizonnyal nem pedagógiai szempontok mérlegelésével született erről döntés. – Egyértelmű, nem merték vállalni a botrányt, ami akkor robbant volna ki, ha sokan megbuknak az új típusú érettségiken – fogalmazott Trencsényi.

Mint arról többször írtunk, a szakmai érettségi tárgyak pontos követelményrendszerét csak tavaly december végén, négy hónappal a vizsgák előtt hozták nyilvánosságra – holott a jogszabályok szerint a konkrét követelményeket legalább két évvel korábban meg kellett volna tudniuk a diákoknak. Több szakmai szervezet tiltakozott az eljárás miatt, amit az oktatási jogok biztosa is aggályosnak talált. Úgy tűnik, a problémát – és az elégtelen érdemjegyek esetleges megugrásának lehetőségét – az NGM-ben is érzékelték, azt azonban tagadják, hogy bármire utasították volna a vizsgabizottságokat.

"Visszautasítjuk a teljesen alaptalan vádakat. Ugyanakkor az ágazati szakmai érettségi szabályos és méltányos lebonyolításának szükségességére külön körlevélben hívtuk fel az intézményvezetők figyelmét, így kiemelten arra is, hogy minden jogszerű segítséget adjanak meg a vizsgák során a diákoknak" – közölték a tárcánál. Tájékoztatásuk szerint a vizsgázóknak egy százaléka nem tett sikeres vizsgát.

Az eredmények – amelyekről a Magyar Nemzet közölt először adatokat – így sem túl fényesek. A lap szerint a 35 szakmai ágazati tárgy átlaga középszinten 3,34-es osztályzatot tett ki, ám kilenc tárgy esetében a diákok teljesítménye a hármas szintet sem érte el. A legrosszabb eredmény élelmiszeripari ismeretekből született, itt az átlag 2,74 lett. Viszont átlagon felül teljesítettek például a pedagógiai ismeretek területén (4,13), a legjobb eredmény (4,5) hang-, film- és színháztechnikából született – igaz, ebből csak 111-en vizsgáztak.

A szakmai érettségik átlaga ugyanakkor nem sokkal marad el az összesített érettségi átlagtól, ami (mind a szakmai, mind a közismereti tárgyak eredményeit figyelembe véve) 3,66-ra sikerült – ugyanannyira, mint tavaly. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint "nem lesújtóak" a szakmai ágazati érettségi eredmények. Tóth József – aki a Pedagógusok Sztrájkbizottságának is tagja – úgy látja, nincs kiugró eltérés a korábbi átlageredményekhez képest. – Mint gyakorló tanár mondom, ez teljesen reális állapot. Megfelelő értékelések és változtatások persze szükségesek, a nem releváns szakmai tartalmakat ki kell gyomlálni – fogalmazott. Azt az MKSZSZ elnöke is elismerte, hogy a bukási arány minimális volt, ám azt nem erősítette meg, hogy ezt központi nyomásra sikerült volna elérni.

Rosszabb eredményekre számított Szenes György is. Az MPT Szakképzési Kollégiumának vezetője szerint ugyanakkor az, hogy nem történt "tragédia", jórészt a tanárok és a diákok áldozatos munkájának köszönhető.

Magyar gimisek az élen
Zsinórban érnek el kimagasló eredményeket magyar diákok a nemzetközi versenyeken. Kedden a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium csapata nyerte el a washingtoni robotépítő olimpia fődíját. A Rotterdamban megrendezett Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián budapesti Radnóti Miklós Gimnázium diákja hozta el a három aranyérem egyikét. Nem sokkal előtte a Nemzetközi Ifjúsági Fizikatornán is aranyérmet szerzett a gimnazistákból álló magyar válogatott.
A csapatok tagjai mind "elitgimnáziumok" tanulói; még a versenyek terén is láthatóvá válik a szakadék a gimnáziumi képzés és a szakképzés között. A különbség az érettségi eredményekben is meglátszik: például matematikából a gimisek 63 százalékot teljesítettek, szakgimnáziumban ez már csak 44 százalék, szakközépiskolában 36 százalék.

Heisler keményen kiosztotta Orbánt és Netanjahut

Publikálás dátuma
2017.07.19. 22:48
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, valamint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és felesége, Sára Netan
Mi egy olyan országban akarunk büszke, magyar zsidók lenni, ahol senkinek az arcmásán nem éktelenkedhetnek „büdös zsidó” felíratok - jelentette ki Heisler András, a Mazsihisz elnöke Benjamin Netanjahu izraeli és Orbán Viktor magyar kormányfők jelenlétében.

Barátságos köszöntés és az esemény történelmi jelentőségének kiemelése után Hesiler András a diplomáciában szokatlanul kemény hangú, szigorú beszédet mondott Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu társaságában. A Mazsihisz elnöke kiemelte: Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége mindig segítette és a jövőben is segíteni fogja Magyarország és Izrael barátságát.

"Jók a magyar-izraeli kapcsolatok. De közben mindig vannak a közösségünk életét zavaró jelenségek, melyekről őszintén szeretnék szólni. Mert Magyarország felemás módon nézett szembe a holokauszt folyamatával, az akkori hatóságok, a kormány és a kormányzó felelősségével, mint ahogy 72 évvel a II. világháború után sem zárult még le maradéktalanul a zsidó kárpótlás, s megoldatlan az egyházakat ért jogsérelmek orvoslása is, ami segíthetne visszaállítani hazánkban az egyházak független működését."

Heisler arra is kitért: "napjainkban Magyarországon el lehetett indítani egy olyan totális propagandakampányt, amelynek nyelvi és képi eszköztára bennünk, zsidókban rossz emlékeket keltett. Lehet vitatni a kampány szándékait, de számomra egy dolog miatt vált biztosan elfogadhatatlanná: a zsidók Magyarországon elkezdtek félni. S ez olyan jelenség, ami mellett felelős zsidó vezető nem mehet el szótlanul. De felelős kormányfő sem. Annak örülünk, ha magyar állampolgárokként a magyar kormány meg kíván védeni bennünket, de a leghatásosabb védelmet a gyűlöletmentes magyar társadalomban látjuk. Arra kérem Magyarország miniszterelnökét, segítse Magyarországot olyan közösséggé tenni, ahol az erőt egymás értékeinek tisztelete jelenti."

A Mazsihisz elnöke világosság tette: "mi egy olyan országban akarunk büszke, magyar zsidók lenni, ahol senkinek az arcmásán nem éktelenkedhetnek „büdös zsidó” felíratok. A magyarországi zsidók többsége a jövőben is itt akar élni, itt a Kárpátok ölelésében, de félelem nélkül."

Heisler ezután kemény hangnemben szólt Benjamin Netanjahuhoz is: "fájdalmasan érinti közösségünket, amikor Izraelben a diaszpórai zsidóság vallási elismerését szűkíteni akarják. Közösségünk túlélte a holokausztot, a vallásellenes kommunista rendszer alatt is hű maradt gyökereihez, és mi ne számítanánk eléggé zsidónak?" - tette fel a kérdést a Mazsihisz elnöke, aki azt is előhozta: "Az izraeli Külügyminisztérium értékelése a magyar plakátkampányról pedig hideg zuhanyként érte közösségünket. A nagykövet úr kiállását követően ez a nyilatkozat fájdalmakat okozott, sokan úgy érezték cserbenhagytak bennünket. S mi most nem a múltról, hanem közösségünk jövőjéről beszélünk. A jövőbe vetett hit reményéről, a két ország kapcsolatait mindenkor katalizáló zsidó közösség megbecsüléséről."

Heisler végül mindkét jelen lévő miniszterelnökhöz szólva úgy fogalmazott: "mi büszke zsidókként kívánunk élni, mi felelős magyar állampolgároknak valljuk magunkat, ezért nem hagyhatjuk szó nélkül, ha napi politikai érdekek értékeinket megpróbálják felülírni." Sőt, Orbánnak azzal is odaszúrt: "Úgy érezzük, a magyar kormányfő által igényelt „kis segítséget” közösségünk amikor csak lehet megadta és a jövőben is meg kívánja adni".

Azt is mondta: "Meggyőződésünk, hogy Magyarországnak és Izrael Államának is elemi érdeke, hogy a magyar diaszpóra zsidóságát ne ossza meg, ne idegenítse el magától és megadjon minden segítséget ahhoz, hogy közösségeinket építve megélhessük és tovább vihessük őseink magyar és zsidó tradícióit. A hidakat országaink között tovább kell építeni! S ha a hídon akadályokat találunk: közös felelősségünk Miniszterelnök Urak, hogy azokat egymásra figyelve, párbeszéddel, higgadt elemzéssel, a valódi okok őszinte feltárásával, s ne a problémák erővel történő lesöprésével szüntessük meg."

Orbán: "tudjuk, kik vagyunk" és büszkék vagyunk arra, akik vagyunk
Izrael és Közép-Európa, Izrael és Magyarország olyan jövőt képzel el, amelyben fontos dolgok kötik össze őket, így a hazájuk és a nemzetük iránti szeretet - mondta a miniszterelnök a a Dohány utcai zsinagógában.
Összeköt az identitásunk magabiztossága, az, hogy "tudjuk, kik vagyunk" és büszkék vagyunk arra, akik vagyunk - fogalmazott.  Ha akarjuk, nem mese, hogy meg tudjuk állítani az európai antiszemitizmus erősödését, és az intolerancia tömeges Európába szállítását – mondta – ha akarjuk, nem mese, hogy az EU-t meggyőzzük arról, hogy ismerje el és tisztelje Izrael azon áldozatait, amivel Európát is védelmezi, nem csak önmagát – tette hozzá. 
Ma Magyarországon a zsidó élet a reneszánszát éli, és azt kívánják, hogy a magyar zsidóság alkotó energiái szabadon kibontakozzanak - mondta a zsinagóga Goldmark-termében tartott beszédében Orbán Viktor.
Netanjahu: fel kell lépni a rejtett antiszemitizmus ellen
Izrael miniszterelnöke beszédében megtisztelőnek nevezte, hogy találkozhatott a visegrádi országok képviselőivel. Hangsúlyozta: jövőre Jeruzsálemben kerül sor hasonló találkozóra, hiszen Izrael felvállalja megfelelő helyét az országok között.
Hozzátette, természetesen vannak antiszemita megmozdulások, létezik olyan rejtett antiszemitizmus, ami a zsidó nép újjáéledését akarja megakadályozni. Fontos, hogy ez ellen kiálljanak a különböző országok. Köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak, amiért fellép ezzel szemben.
Az izraeli miniszterelnök a zsidó népet egy olyan különleges fához hasonlította, amelynek gyökerei mélyre nyúlnak, ám az ágait egészen az égig növeszti. "Ez egy fontos kombináció, amely oly sok más országgal köt össze bennünket" - mondta. Szerinte a mai találkozó tanúbizonysága annak, hogy Magyarország és Izrael között erős a barátság.



Netanjahu: Izrael és Magyarország tanulhat egymástól

Publikálás dátuma
2017.07.19. 21:14
MTI Fotó: Mohai Balázs
Minden politikai akadály elhárult a magyar-izraeli gazdasági együttműködés útjából - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a magyar-izraeli üzleti fórumon tartott záróbeszédében.

Kiemelte: azért találkoztak, hogy a két ország és nemzet történetében új fejezetet nyissanak, a megbeszéléseik a jövőről szóltak.

Az izraeli-magyar gazdasági kapcsolatokról elmondta: Izrael a harmadik legfontosabb befektető Magyarországon, 2014 végén 11 milliárd dollár volt az izraeli befektetések értéke, az összes magyarországi külföldi tőkebefektetés 12 százaléka. Összesen 172 izraeli vállalat 4570 dolgozónak ad munkát Magyarországon, Izrael fontos része a magyar gazdaságnak - húzta alá.
A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2016-ban 525 millió dollár volt, ami 2010-hez képest 12 százalékos növekedés.
Közölte, hogy az Eximbank 600 millió dolláros hitelkeretet nyitott a két ország vállalatainak közös projektjei számára.

Orbán Viktor felidézte: az elmúlt években Magyarország rendkívüli megújuláson ment keresztül, a cél a gazdaság megerősítése, befektetőbarát környezet kialakítása, munkaalapú gazdaság létrehozása, és a magyar külpolitika megváltoztatása volt. A kormány bevezette az egykulcsos társasági adót, és egykulcsos szja-t, létrehozták Európa legrugalmasabb munka törvénykönyvét, átszervezték a felsőoktatást, és jelenleg próbálnak áttérni a német típusú duális szakképzési rendszerre.

A 2018-as költségvetést már elfogadták, ebből látható, hogy Magyarország stabil ország, ez a gazdaság számára is fontos üzenet - hangsúlyozta. Magyarország felkerült a járműipari kutatás-fejlesztés, és tesztelés világtérképére - tette hozzá.
Meglátása szerint a világgazdaságban új korszak kezdődött, amiben a siker legfontosabb feltétele, hogy az új technológiákat minél gyorsabban bevezessék a gazdaságba. Orbán Viktor ezt nevezte Izrael és a magyar gazdaság közötti érintkezés legfontosabb pontjának, mivel ebben Izrael kiváló, és Magyarországnak még hosszú utat kell megtennie ehhez. Az új korszakban már nem csak vállalatok, hanem országok is versenyeznek egymással, a kérdés, hogy ki tudja meggyőzni az új technológiát fejlesztő cégeket a beruházások létrehozásáról. Magyarország megértette ezt, de Izrael számai világosan mutatják, hogy nemcsak értik, hanem csinálják is ezt - mondta.

Orbán Viktor kiemelte: Magyarországnak és Közép-Európának jó esélye van, hogy a modern világgazdasági versenyben sikeresek legyen.

Kitért arra, hogy a négy közép-európai ország jelenleg Európa legbiztonságosabb és legdinamikusabban fejlődő régiója, a biztonság a jövőben az egyik legfontosabb gazdasági tényező lesz. A miniszterelnök arra bíztatta az izraeli befektetőket, hogy a jövő jó üzlete lesz befektetni ezekben az országokban.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hangsúlyozta: Izrael és Magyarország kormánya minden segítséget megad ahhoz, hogy a két ország cégei sikeresen együttműködjenek. Ismertette: megállapodtak egy közös technológiai fejlesztési munkacsoport létrehozásában, Magyarország és a V4 államok részvételével. Hozzátette, Izrael és Magyarország tanulhat egymástól, és felajánlotta, hogy az informatika területén a V4-ek államaiból és Magyarországról érkező informatikusokat fogadnak ösztöndíjasként, hogy a legfejlettebb kibertechnológiát elsajátítsák Izraelben.

Kijelentette, hogy Magyarország iránt természetes az izraeli vonzódás.

Véleménye szerint egy ország gazdasági fejlődésében a technológiai fejlődés csak a második legfontosabb tényező, az első helyen a szabad piacgazdaság áll. Az államnak, a kormányzatnak lehetővé kell tennie, hogy a szabad piac felé mozduljon el a gazdaság, ebben a környezetben az emberek, a cégek maguk találják meg a gyors fejlődés lehetőségét. Magyarország és Izrael ebben az irányban tevékenykedik, ez segít a két ország cégeinek sikeres együttműködésében - mondta. Izrael és Magyarország tanulhat egymástól, példaként említette, hogy Magyarország a munkaerő mobilitásában Izrael előtt jár.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy napjaink gazdasági fejlődésében az informatika és kibertechnológia különösen fontos, és az államnak szerepet kell játszani a kibertechnológia biztonságának megteremtésében, fenntartásában. Ez nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt szerepet kap - mondta.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében összesen több mint száz magyar és izraeli cég vett részt a magyar-izraeli üzleti fórumon. A két ország közötti együttműködés a megújuló energia, mezőgazdaság, gépipar, építőipar és a különböző IT-megoldások területén lehet eredményes elsősorban.