Lopott műtárgyat ad vissza a British Museum

Egy ellopott, több tízezer fontot érő csempét segít visszajuttatni Üzbegisztánba a londoni British Museum - írja a The Guardian. A fél méter magas műtárgyat 2014-ben lopták el a Csasma Ajub mauzóleum homlokzatáról, ami 20 kilométerre található a Selyemút mentén fekvő Buharától. A lopást nem jelentették, a csempét -amely egy felirat része - azonban egy művészettörténész felfedezte egy galéria katalógusában. A galéria tulajdonosa azonnal felvette a kapcsolatot a múzeummal, akik ezen a héten adják át a műtárgyat a londoni üzbég nagykövetségnek.

Szerző

Béjart szellemében

Kilencven éve született és tíz halt meg Maurice Béjart balettművész-koreográfus. Az általa alapított Béjart Balett Lausanne július 21-én a Balett for life (Balett az életért) című táncmontázsával tiszteleg a mester előtt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, ahol először lép fel.

Szerző

Eldadogott családtörténet

Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:49

Az elnyomás és elhallgatás nemcsak a totalitárius rendszerekben, hanem a családban is jelen van. Csak bizonyos módon lehet beszélni bizonyos dolgokról, az igazság pedig hozzáférhetetlen. Bár a romániai magyar író Vida Gábor többször is elhatárolódott a posztmodern irodalomtól, bevallása szerint olyan történeteket szeret írni, amelyeknek van eleje, közepe, vége. Egy dadogás története című regénye mégis a kerek egész történet megírhatatlanságáról szól, ami helyett nem marad más, csak a barkácsolás, töredékekből.

A tragédiákkal, titkokkal és traumákkal terhelt család ugyanúgy leírhatatlan, mint a Ceausescu-rendszer korrupcióval, hiánnyal teli hétköznapjai. A magyar Erdély képe és az etnikailag sokszínű térség mindennapjai nem fedik egymást, ahogy a romantikus Erdély illúziója és a nyomor, alkoholizmus, magány sújtotta közösség tapasztalata között is különbség is van.

A szövegben valami mégis összeáll: egy felnövéstörténet. A felnőttkorba lépéssel véget érő emlékirat ez, aminek a vége nemcsak a brutális sorkatonaság megélése, hanem a rendszer omladozása is. Középpontjában egy fiú kapcsolatai vannak az írói ambíciókat értetlenül fogadó apával és a vallásos, illetve alkoholista nagyapákkal. Az elbeszélő szépen lassan rájön, hogy magyar irodalmat olvasni és magyar szakra vágyni Romániában maga ellenállás. A gyerek és a tinédzser számára a legnagyobb szorongást a dadogás okozza. Szépen párhuzamba állítható ez az írásról és az elbeszélhetőségről való gondolkodással is: ahogy a gyerek, az elbeszélő sem azt mondja, amit akar, hanem amit ki tud mondani, el tud mesélni. És nem oda érkezik a történettel, ahová indult.

Infó:

Egy dadogás története

Vida Gábor

Magvető