Utópikus panelálmok

Publikálás dátuma
2017.07.19. 07:05
BEMUTATÓ - A látványtervekhez nem készültek pénzügyi kalkulációk, mi több, az építészek megközelítőleges becslésekre sem vállal
A Ferencvárosban kevéssé fogékonyak Lázár János ötletére, és nem a felső emeletek elbontásával varázsolnák újjá a József Attila-lakótelepet. Ha felújítják egyáltalán valaha.

Magyarországon még nem fordult elő olyan, hogy megújítsanak egy egész lakótelepet. Ebben is úttörők vagyunk – pengette az érzelmi húrokat a rendezvény háziasszonya a József Attila-lakótelep fákkal körbevett terén. A pengetés aztán valóságos produkcióvá vált. Mikó István saját tamburakíséretében elénekelte a Villa Negrát a Hattyúdal című filmből, amit Keleti Márton tudvalevőleg ezen a környéken, az épülő lakótelepen forgatott a hatvanas évek elején.

Ferencváros nem apácazárda. Az ingatlanmutyis vádak a IX. kerületet is megrengették: a gyanú szerint fideszes csókosok feltűnően jutányos áron béreltek vagy vettek önkormányzati lakásokat. Jócskán elkélt tehát némi imázsjavítás. Az önkormányzat igyekezett figyelemfelkeltő szlogent találni a József Attila-lakótelep rekonstrukciójára kiírt pályázatának: Panelből penthouse, a lakótelep jövője – a jövő lakótelepe? A beérkezett pályaműveket közszemlére tették, a múlt hónap közepén, az eredményhirdetési ceremónia több mint száz helybélit vonzott. A lokálpatrióta minőségében felszólaló nyugdíjas sportriporter, Kopeczky Lajos kérte az egybegyűlteket, hogy – bár benne is ellenérzésekkel vegyes gondolatok kavarognak – ne azonnali elutasító kritikával fogadják a terveket, ahogyan arra rossz tulajdonságuk szerint hajlamosak a magyarok.

Korábban Lázár János miniszter dobta be az ötletet, hogy a nyáron túlságosan is átforrósodó panelépületek felső emeleteit érdemes lenne elbontani, a lakókat kertes házakba költöztetni. Kopeczky Lajost hallgatva biztosra vettük, hogy eljött a várva várt pillanat, és – a tervezőasztalon legalábbis – megvalósulni látjuk Lázár lázálmát. Pedig semmi ilyesmi nem került elő. Annyira nem, hogy bárkit kérdeztünk is a miniszter víziójáról, sikerült derültséget keltenünk. Egyedül Szűcs Balázs kerületi főépítész őrizte meg komolyságát. Óvakodott attól, hogy minősítse Lázár koncepcióját, lapunknak nyilatkozva a tényekre szorítkozott: „A felső emeletek elbontására vonatkozó elképzelés a határidőre beérkezett hét pályázat egyikében sem szerepelt”.

A hírhedt nyomornegyed, a Mária Valéria-telep helyén létesült József Attila-lakótelep építéséhez változó minőségű anyagot használtak: téglát, salakbetont, vasbetont. A metrónak köszönhetően jó a közlekedés. Megnőttek a fák, a lakótelep ma már szinte zöldövezetnek számít. Nagyjából húszezren élnek itt. A közösségi terek megújításán túl ugyanakkor a pályázók főleg a négyemeletes épületek rehabilitációjára koncentráltak. Ezekben a házakban nincs lift, a gyermekes családok számára kicsik a lakások.

"Mintha egy trendi mediterrán lakóparkban lennénk" – méltatta a főépítész a győztes pályázatot, egy pécsi társaság munkáját. A pécsiek valóban tetszetős megoldásokat dolgoztak ki a lakótelepi házak „oldalirányú hozzáépítésére”. A toldalékokban a lift elhelyezésén kívül lehetőséget kívánnak teremteni a meglévő lakások bővítésére, egy- és kétszintes új lakások kialakítására, nem is szólva a konditeremről, a grill- vagy napozóteraszról. Ahogyan a tisztelt lakóközösség óhajtja. Mindössze annyi a gond, hogy az anyagi terheket a lakóknak kellene viselniük. A látványtervekhez nem készültek pénzügyi kalkulációk, mi több, az építészek megközelítőleges becslésekre sem vállalkoztak, amikor a kivételezés költségei felől érdeklődtünk.

„Honnan lenne pénzük erre az embereknek? A házban lakó idősek a rezsit is alig tudják kifizetni” – morgolódott egy középkorú asszony, amikor megtudta, hogy a megvalósítást önköltségi alapon képzeli el az önkormányzat. A főépítész szerint azonban nem reménytelen a dolog. A József Attila-lakótelepen is magasak a négyzetméterárak. A régi belvárosi házakban zajló emelet-ráépítések mintájára elképzelhető olyan konstrukció, hogy a kivitelezést végző építési vállalkozó és a lakók is jól járnak.

Részletekről korai beszélni. Azzal, hogy az önkormányzat kihirdette a 15 millió forintos összdíjazású pályázat eredményét, még semmi nem dőlt el. A pályaművekre azért volt szükség, hogy a legnépszerűbb javaslatokra tekintettel legyenek, amikor elkészítik az új kerületi építési szabályzatot. Szeptemberig várják a lakossági észrevételeket.

Addig talán Lázár János is kitalál valami izgalmasat.

Szerző

Megvan az EBESZ új főtitkára

Publikálás dátuma
2017.07.18. 18:17
Thomas Greminger - AFP fotó
Thomas Greminger lett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) új főtitkára, miután az ötnapos vétóidőszak alatt egy kifogás sem érkezett a svájci diplomata jelölése ellen - közölte a szervezet osztrák elnöksége.

A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) igazgatója, Ingibjörg Sólrún Gísladóttir, Izland korábbi külügyminisztere lett, a kisebbségi főbiztosi feladatokat az eddigi EBESZ-főtitkár, Lamberto Zannier látja el, a médiaszabadság-képviselő posztját pedig Harlem Désir, a francia külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára tölti majd be. 

Az 56 éves, végzettségére nézve történész, közgazdász és politológus Thomas Greminger 2014-ben a svájci elnökségi év alatt vezette az állandó tanács üléseit a bécsi Hofburgban, és elismerést szerzett az ukrajnai konfliktus kirobbanása után végzett válságkezelési tevékenységével. Az ő irányítása idején döntött az EBESZ 2014 márciusában arról, hogy történetének legnagyobb misszióját, ezerfős megfigyelőcsoportot küld Ukrajnába.

Sebastian Kurz, az EBESZ soros elnökségét jelenleg betöltő Ausztria külügyminisztere üdvözölte a döntést, és arról beszélt, hogy Greminger az ukrajnai válság kezdetén támogatását és hozzáértését bizonyította tárgyalópartnerként és közvetítő félként egyaránt.

Lamberto Zannier hat éven keresztül volt az 57 tagállamból álló szervezet főtitkára, hivatali ideje július elsejével járt le, azóta senki nem töltötte be a posztot. Korábban úgy nyilatkozott, a szervezeten belüli megosztottság jele, hogy utód nélkül hagyja el hivatalát.

Az EBESZ történetében most először maradt néhány napra főtitkár nélkül. A szervezet többi vezető pozíciójának utódlásáról már február óta zajlottak a tárgyalások - egészen a múlt hétig eredménytelenül. A szervezet ekkor tartotta ugyanis az informális külügyminiszteri találkozóját, amelyen Sebastian Kurz bejelentette a lehetséges jelölteket, akiket az EBESZ állandó tanácsa is előterjesztett.

Szerző

A "harag napját" hirdették meg a detektoros beléptetőkapuk miatt

A "harag napját" hirdette meg szerdára Mahmúd Abbász palesztin elnök Ciszjordániát kormányzó, mérsékeltnek tekintett Fatah mozgalma tiltakozásul a jeruzsálemi al-Aksza mecsethez vezető kapuknál felállított detektoros beléptetés és az emiatt kitört zavargások sebesültjei miatt - jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli honlap kedden.

Mahmúd Abbász felhívásához csatlakozott a Fatahnál radikálisabb iszlamista irányzatot képviselő Hamász és az Iszlám Dzsihád mozgalom is, melyek Ciszjordániában és a Gázai övezetben is tüntetésekre szólították szerdára híveiket.  A Fatah vezetői "terrorista eljárásnak", valamint Izrael kelet-jeruzsálemiek elleni heves és szervezett támadásának nevezték az új beléptetőkapukat és biztonsági intézkedéseket. 

A Fatah arra is buzdította a palesztinokat, hogy menjenek tömegesen tiltakozni az izraeli útellenőrző pontokhoz, és a pénteki ünnepi imát is köztereken tartsák meg az al-Aksza mecset helyett.  Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti is élesen bírálta a detektoros kapukat, és a belépés megtagadására szólította fel a muzulmán hívőket, mert az új eszközök szerinte megváltoztatják az eddigi helyzetet, a status quót.

A status quo értelmében az al-Aksza mecsetnél csakis a muszlimoké a vallási felügyelet, és a nem muzulmánoknak tilos vallásuk gyakorlása, kizárólag turistaként látogathatják meg ezt a muzulmán szent helyet. A két napja tartó tiltakozó hullámot a Jeruzsálem óvárosában bevezetett új biztonsági intézkedések okozták, ugyanis Izrael a pénteki merényletet követően újra megnyitott Mecsetek teréhez fémdetektoros kapukat, és a mecsetek környékére térfigyelő kamerákat telepített.

A változtatások miatt kitört hétfő éjjeli zavargásokban a Nemzetközi Vörös Félhold Társaság (IFRC) jelentése szerint a tömegoszlató fegyverek bevetése nyomán tizenöt demonstrálót, köztük a Palesztin Nemzeti Kezdeményezés párt elnökét, Musztafa Bargutit gumilövedékek sebesítették meg.  A feszültség növekedésére utal, hogy kedden a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin területen, egy Hebron melletti kereszteződésben egy palesztin autójával izraeli katonák közé hajtott, s két katonát könnyebben megsebesített. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint a merénylőt a biztonságiak a helyszínen lelőtték.

A Mecsetek tere, izraeli nevén a Templomhegy ad otthont az iszlám harmadik legszentebb helyének, az al-Aksza mecsetnek, de a zsidó vallás számára is kiemelkedően fontos, mert az ókorban ezen a téren állt a legszentebb hely, a jeruzsálemi Szentély.  A kényes egyensúly fenntartását a status quo, a korábbi állapot megőrzésével igyekeznek biztosítani. Minden változtatás súlyos politikai feszültséget okozhat nem csak a palesztinok körében, hanem az egész iszlám világban.

Szerző