Álhír az esetleges világbajnoki bojkottról

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:53
Fotó: AFP/Jack Guez

Cáfolta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) azt a sajtóértesülést, amely szerint hat arab ország a Perzsa-öböl menti válság miatt azzal fenyegetőzik, bojkottálja a 2022-es világbajnokságot, ha Katartól nem veszik el a rendezési jogot. A megbízható, hiteles forrásnak számító svájci The Local című portál Gianni Infantinóra, a FIFA elnökére hivatkozva azt írta, hogy Szaúd-Arábia, Jemen, Mauritius, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom közösen levelet írtak, amelyben a FIFA-kódex 85. cikkelyére hivatkozva kérték, hogy ne Katar adjon otthont a tornának.

„Az országok figyelmeztették a FIFA-t, hogy a szurkolók és a játékosok biztonságát veszély fenyegeti egy olyan országban, amely a terrorizmus fellegvára” – mondta állítólag Infantino, aki hozzátette, az országok kilátásba helyezték, hogy bojkottálják a vb-t, ha a kérésüket nem teljesítik.

A FIFA szerint ez nem más, mint egy arab forrás álhíre.

„A FIFA folyamatos kapcsolatban áll két katari bizottsággal a 2022-es világbajnokság miatt” – mondta a nemzetközi szövetség képviselője, hozzátéve, hogy Infantino semmilyen levelet nem kapott ilyen ügyben, ezért nem is mondhatta a neki tulajdonított mondatokat. Az esettel kapcsolatban a The Local is kiadott egy közleményt, amelyben azt taglalja, hogy Infantino nyilatkozata egy olyan arab oldal fantazmagóriája volt, amelynek dizájnja megtévesztően hasonlít a svájci portáléra.

„Nincs semmi nyoma vagy bizonyítéka annak, hogy valaki megpróbált volna hozzáférni a tartalomkezelő rendszerünkhöz. A szóban forgó cikk egy hamis oldalon jelent meg, azt a látszatot keltve, hogy a The Local saját oldala adta ki” - olvasható a portál közleményében.

Június elején nyolc ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. Arra hivatkoztak, hogy Doha terroristákat támogat, és beavatkozik a belügyeikbe. Közülük több állam további intézkedésként megszakította a tengeri és a légi közlekedést is Katarral, egyúttal kiutasították a Perzsa-öböl nyugati felén fekvő állam diplomatáit és állampolgárait is.

A FIFA 2010 decemberében ítélte az öt év múlva esedékes világbajnokság rendezési jogát Katarnak.

Szerző

Hajnal Tamás kedden térhet haza

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:51
Fotó: Molnár Ádám

Kedden elhagyhatja a kórházat Hajnal Tamás. A ferencvárosiak válogatott labdarúgója a vasárnapi Puskás Akadémia elleni 1-1-es döntetlennel zárult találkozón a hajrában egy ütközést követően elveszítette az eszméletét. Hordágyon, nyakmerevítővel vitték le a pályáról, és azonnal kórházba szállították. Thomas Doll, a ferencvárosiak vezetőedzője a találkozó után azt mondta, valószínűleg agyrázkódást szenvedett a középpályás. A szakember feltételezését tegnap a klub hivatalos honlapján megerősítette Pánics Gergely, az FTC egészségügyi stábjának vezetője is. Elmondta, a futballista agyrázkódást szenvedett, jobban van, nincs maradandó sérülése.

„Hajnal Tamás szerencsére jobban van, eszméleténél van, nincsenek komolyabb panaszai - tájékoztatott a csapatorvos. - A remények szerint kedden elhagyhatja a kórházat, és megkezdheti a visszatéréshez szükséges rehabilitációs munkát. Tamás agyrázkódást szenvedett, ezért most két hétig nem sportolhat, de azt követően fokozatos terhelés mellett visszatérhet.”

„A körülményekhez képest egész jól vagyok - hangsúlyozta a futballista. - Picit fáj a fejem, van egy enyhe szédülés, de összességében egész jól vagyok. A történtekből szinte semmire sem emlékszem. Sajnos ott filmszakadás van, ebbe pedig nagyon ijesztő utólag belegondolni, hogy az embernek kiesnek pillanatok. Az első emlékem az, hogy hordágyon vagyok, és mondtam az orvosnak, hogy vissza akarok menni a pályára. Természetesen erre mondták, hogy szó sem lehet róla, mert elvesztettem az eszméletemet. A vizsgálatok során kiderült, hogy nincsen semmi nagyobb jellegű probléma, megfigyelés céljából kell még bent maradnom.”

Hajnal elárulta, már visszanézte a történteket: „Nagy becsapódás történt, a jobb halántékom környékén van egy folt, biztos ott ért az ütés.”

Szerző

Több bért! - Elszántak az önkormányzati dolgozók

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:03
Kitartanak - Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a Belügyminisztérium épülete előtt ismertette követeléseiket - Népszava fotó/Tóth Ge
Folyt.köv. Több mint ötezer helyhatósági köztisztviselő sztrájkolt két órát tegnap. Ha nem kapnak az állami tisztviselőkhöz hasonló bért, készek egésznapos munkabeszüntetésre is.

Hétfő reggel 9 óra. Feketébe öltözött asszonyok kapaszkodtak egymásba a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal lépcsőjén, rajtuk kívül senki nem mozgott az épület környékén. Sztrájkoltak a hivatalnokok, 10 óráig csak a gyászolókat fogadták az anyakönyvvezetők, és ehhez hasonló halaszthatatlan ügyekkel foglalkoztak az íróasztaloknál. A munkabeszüntetést szervező Görbe László a Népszavának kiemelte, a 72 ezer embert kiszolgáló hivatalban a dolgozók elfogadhatatlannak tartják, hogy kilenc éve nem kaptak központi béremelést, azt érzik, a kormány nem veszi őket emberszámba. Helyi vezetőik ugyan éltek az érdekvédők által tavaly kiharcolt lehetőséggel és a kerület adóbevételeinek terhére az államilag garantált 36 850 forintos köztisztviselői illetményalapot ötödével megtoldották, de a központi költségvetésből várják az összeg 60 ezer forintra emelését. Görbe a múlt pénteken délutánra váratlanul összehívott belügyi egyeztetést nem tartja győzelemnek, mert ott semmilyen eredmény nem született.

Szakszervezeti titkártársával, a XIII. kerületi polgármesteri hivatalban dolgozó Pajor Józseffel egybehangzóan fogalmaztak úgy: a bérrendezés nem politikai hovatartozás kérdése. A fideszes vezetésű Kertvárosban a dolgozók 62 százaléka csatlakozott a felhíváshoz, míg a baloldali Angyalföldön 85 százalék. Mivel a vezetők eleve nem sztrájkolhatnak, itt ők ültek be az ügyfélszolgálatra a beosztottak helyett. Eközben a XVI. kerületi hivatal lépcsőjén még fél tíz után is csak egy középkorú férfi baktatott felfelé a papírjaival. Azt mondta, nem nézett honlapot, nem vette észre a hirdetményt a bejáratnál, így elsőre nem is értette, miért mondom neki, hogy kicsit még várnia kell az ügyintézésre. – Láttam a tv-ben, hogy a köztisztviselők jobb bérekért harcolnak, de ezt nem hoztam össze a közterület-foglalási engedélyem elintézésével – vallotta be, és mosolyogva visszaült a kocsijába. Dühnek semmi nyoma.

A sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) nem adta ki az akcióhoz csatlakozott önkormányzatok listáját, mert védi a dolgozókat, de lapunk körtelefonokkal szerzett tapasztalatai szerint épp a béremelésre saját forrás híján leginkább rászoruló kistelepüléseken sztrájkoltak a legkevesebben, mert a néhány fős munkahelyeken nehéz tagokat szervezni a szakszervezeteknek. A tiltakozással azonban itt is egyetértenek az alkalmazottak, a jegyzők és legtöbb helyen a polgármesterek is. A munkabeszüntetés megszervezésére alkalmas nagyobb hivatalokban a dolgozók elszántak. A Népszava kérdésére egybehangzóan állították: ha a kormány nem teljesíti a bérkövetelést, készek továbblépni, és ha az MKKSZ megszervezi, akár egésznapos sztrájkot is vállalnak.

Kompromisszumos javaslat is van

Több mint száz önkormányzatnál, több mint ötezer köztisztviselő sztrájkolt tegnap reggel – jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a munkabeszüntetés után a Belügyminisztérium épülete előtt. Boros Péterné megismételte, ha nem tudják elérni az illetményalap 60 ezer forintra emelését, kompromisszumos megoldásként javasolják a három év alatt megvalósítható 50 százalékos béremelést a kormánnyal két hét múlva folytatódó tárgyaláson.

Az ellenzéki pártok a kormány hozzáállását bírálták. Az MSZP a feketegazdaság kifehérítéséből teremtené elő az önkormányzati tisztviselők magasabb bérének fedezetét, az LMP 50 százalékkal emelné az illetményalapot. A Jobbik szerint a kormány időhúzása távozásra kényszeríti a hivatalokban dolgozó szakembereket, a DK szégyennek tartja, hogy a Fidesz kormányzása óta "a magyarok lettek a legtöbbet dolgozó és legkevesebbet kereső emberek Európában”. A nagyobbik kormánypárt hallgatott, a KDNP viszont továbbra is azt mondta, a dolgozóknak a településekkel kell megállapodni a bérekről, ez nem kormányzati hatáskör.