Megrendezett műbalhé az öböl-menti válság

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:35

Igazolódni látszik a katari emírség álláspontja, miszerint hackertámadás áll a július eleje óta tartó öböl menti válság mögött. A The Washington Post vasárnapi száma, meg nem nevezett amerikai biztonsági forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Katar elleni diplomáciai-gazdasági-kereskedelmi blokád egyik szereplője, az Egyesült Arab Emírségek kormánya szervezte meg azt az internetes akciót, amely kirobbantotta az emírség és az ellene fellépő arab országok közötti újabb konfliktust. Azt azonban egyelőre a washingtoni források sem tudják, hogy az emírség saját embereivel hajtotta végre a támadást, vagy külföldi, fizetett hackerekkel végeztette azt el.

Július 5-én nemcsak a diplomáciai kapcsolatokat szakította meg Katarral, hanem a légi és tengeri közlekedést, áruszállítást is felfüggesztette Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Jemen, Líbia és a Maldív-szigetek. Hivatalos indoklás szerint azért, mert szerintük a dohai vezetés terroristákat támogat, aláássa a térség biztonságát és beavatkozik a belügyeikbe. A térség egyik legfőbb hírforrását, az Al-Jazeera televízió sugárzását blokkolták a bojkottot hirdető országok, amelyeknek egyik fő követelése épp a csatorna bezárása volt és maradt mindmáig.

A vihar közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a katari nemzeti hírügynökség május 24-én közölt egy hírt, ami szerint az emír, Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni sejk egyik beszédében bírálta Donald Trump amerikai elnök Irán ellenes politikáját, Katar és Izrael viszonyát „jó”-nak nevezte és a Gázát irányító terrorszervezetet, a Hamászt a palesztinok hivatalos képviselőjének nevezte. Katar kezdettől hazugságkampányról beszélt, s állította, hogy hackertámadás történt, az uralkodó szavait meghamisították, az írást pedig azonnal eltávolították. Azóta folynak a találgatások, ki és milyen céllal állt a hackertámadás mögött. Leggyakrabban Szaúd-Arábia neve merült fel, de az orosz lehetőség is felmerült.

A The Washington Post viszont most arról írt, hogy amerikai hírszerzési források úgy tudják, az abu-dzabi kormány vezető tagjai május 23-án vitatták meg a Katar elleni fellépés tervét, másnap meg is jelent a konfliktust kirobbantó írás. Az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövetsége azonnal cáfolt, Yousef al-Otaiba nagykövet jelentette be, hogy az országnak "az égvilágon semmi köze nem volt az állítólagos hackertámadáshoz". A Reuters hírügynökség megkereste a washingtoni State Departamentet, de az amerikai külügyi tárca nem kívánta kommentálni a lapértesülést. A hírügynökség azonban megjegyzi, hogy Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) segítette a katari hatóságokat az esetleges hackertámadás hátterének felderítésében.

Bár egy alig 2,2 millió lakosságú gazdag olajkirályságról van szó, a Katar elleni blokád kapcsán rendkívül veszélyes helyzet állt elő az öböl-menti térségben, amely az egész régió biztonságát és amúgy is törékeny egyensúlyát veszélyezteti. A szembenálló felek közötti közvetítést Kuvait vállalta. A válság súlyát jelzi, hogy múlt héten Rex Tillerson amerikai külügyminiszter több napon át egyeztetett a térségben, közlése szerint eredmény nélkül. Franciaország és Németország is sürgette a rendezést, bár nem foglaltak állást a viszályban, egyértelművé tették, hogy nem támogatják Katar elszigetelését. Törökország viszont állást foglalt Katar mellett, katonákat küldött az országba és közös hadgyakorlatot rendeztek. Recep Tayyip Erdogan elnök jogszerűtlennek nevezte az ország elleni embargót.

Szerző

Titkos vacsora Párizsban

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:32
Fotó: AFP/Philippe Wojazer
Utólag szivárgott ki az Élyseé-palotából, hogy előző este az államfői vacsoraasztalt két elnöki házaspár ülte körül. Nicolas Sarkozy és bűbájos neje, Carla Bruni vendégeskedett Macronéknál.

Szűkszavú volt az elnöki palota közleménye, de Párizs az Párizs, a francia sajtóról pedig közismert, hogy a politikai háttér kiderítésére nem megy a szomszédba.

Az 1958-as de Gaulle-i alkotmány óta köztudott, hogy az elnöki posztra minden államférfi kétszer jelöltetheti magát. Kezdetben kétszer hét évre, ami később kétszer ötre rövidült. Csak két elnöknek sikerült kitöltenie a két terminust. Francois Mitterrand-nak, aki profi politikus, de nem egészen meggyőződéses szocialista lévén, sikeresen lezárta tizennégy esztendejét, és Jacques Chiracnak, aki Georges Pompidou egykori tanítványaként ugyancsak vérbeli politikus, neki azonban csupán az első hét és a második kurta öt év jutott. De kivétel nélkül minden jelölt a két periódus ígéretével indult, így indul Macron is. Az új államfő azzal a szándékkal hívta meg Sarkozyéket, hogy ezzel a békülékeny elnök hírét keltheti magáról, nem a gyűlölködőt, így növelheti későbbi újjáválasztási esélyeit. Baloldalról, hála szimatának és úgy látszik veleszületett érzékeinek, elhárult szinte minden veszély. A Szocialista Párt romokban hever, amiben része van Hollande kétbalkezességének is (funkci volt, meglehetősen fantáziátlan), a láthatáron egyelőre nincs olyan egyéniség, aki 2022-ben vetélytárs lehetne. Hollande még el se búcsúzott az elnöki palotától, máris tünedezni kezdtek pártja egységének a maradványai.

A jobboldali térfélen minden másképpen alakult. Kezdve azzal, hogy a sokszor átkeresztelt jobboldali párt, a Republikánusok hagyományainak megfelelően következetesen csak konzervatív maradt. Nemesen követve a tradíciókat, természetesnek tartotta, hogy a rendszer egyik sarkköve, ebből a pozíciójából nem engedhet, tapodtat se léphet vissza. Sarkozy elődeihez képest nem volt túlságosan népszerű, ezért is vesztett, a második öt évet nem kapta meg, viszont a pártban volt annyi erő, (legalábbis azt remélték), Macron diadala ellenére lesz annyi vonzása, hogy a törvényhozásnak döntően meghatározó tényezője marad. Nem sikerült, a bukott államfő kiszemelt utóda, Francois Fillon még szerencsétlenebb lett, ott álltak szinte pártvezér nélkül. De mert Sarkozy teremtette meg és keresztelte át a Republikánosok nevű mozgalmat, így az minden viszontagsága ellenére változatlanul őt tekinti vezetőjének, legalábbis egyelőre.

A vacsorameghívás azt a látszatot kelthette, hogy Macron becsüli és nagyra tartja hajdani elődjét, amit külön is megerősít, hogy tudatosan terjesztik a hírt, a jelenlegi államfő győzelme óta rendszeresen keresi Sarkozyt, tanácsait, véleményét kéri. Macronnak ezen túl is igen fejlett a stratégiai érzéke, politikai szimata, látszatra a kisujját se kell mozdítania. Azzal a ténnyel, hogy első kormányának az élére Edouard Philippe-et, a Republikánusok egyik fő emberét nevezte ki miniszterelnökké, e jobboldali pártban ugyanúgy elindította a bomlási folyamatot, ahogyan Hollande szocialistáit padlóra küldte.

Számítása már kezdettől beválni látszik. Az utóbbi napokban a Republikánusok többsége, legalább is az önmagukat „hűségeseknek” kikiáltó szélsőségesei, minden áron konzerválni igyekeznek eddig őrzött pozícióikat, vezető ellenzéki erőként lázadni kezdtek a Macron-kormányzat ellen. Főként az bosszantja őket, hogy sok pártcimborájuk karriervágyból összeszűrte a levet az új államfő híveivel, akiktől emiatt szabadulni igyekeznek. Elkezdték a belső bomlasztást, nyakra-főre hozzák a kizárási határozatokat azokkal az elvbarátaikkal szemben, akik szerintük „behódoltak” a centrista kormánypártnak, a parlamentben megszavazzák előterjesztéseit. A zendülők egyelőre taktikából csupán, de óvatoskodnak. Igaz, szinte futószalagon hozzák meg kizárási döntéseiket, de legalábbis eddig az írásos, tehát valamennyire hivatalosaknak tekinthető verdikteket csupán azoknak kézbesítették, akik a Philippe-kabinetben miniszteri tárcákat vállaltak. Beleértve magát a kormányfőt is, de a merevek maguk között, kendőzetlenül máris „árulóknak, hitehagyottaknak” mondják őket. A taktikázgatásuk okai formaiak. A kitagadásokat egyelőre a szűkkörű politikai bizottság szentesíti, a megerősítés az őszre összehívott pártkongresszus joga lesz. A késleltetéseknek az a hátterük, hogy tartanak tőle, tovább gyarapodhat a Macronhoz pártolók tábora, a merevség az ellenkező hatást erősítheti.

Az államfőnek eközben úgyszólván nincs semmi dolga, nem kell siettetnie a kölcsönös egyetértés látszatát. A rendszeresség kedvéért elegendő időnként ismét meghívni Sarkozyékat, néha viszonozni a látogatást, a politikai elegancia is így óhajtja. Hollande pedig? Az egyensúly mímelése kedvéért napirenden van az ő későbbi meghívása is, de az időpont a naptárban még nincs bejegyezve. Egyébként is, Julie Gayet filmszínésznő még nem a felesége, az Élysée-től búcsúzva csak hozzáköltözött, a kapcsolatuk élettársi, ezt a négyes összejövetelt nem sürgeti az idő. Már csak azért sem, mert Szocialista Párt szinte már nincs is, nem tényező, ellentétben a még buzgón ficánkoló Republikánusokkal.

Szerző

Újabb erdőtüzek pusztítanak a horvátországi Dalmáciában

Újabb erdőtüzek pusztítanak a horvátországi Dalmáciában: a legsúlyosabb a helyzet Split-Dalmát megyében, ahol több falut is körbevett a tűz, lakóházak, olajfaültetvények, mezőgazdasági gépek váltak a lángok martalékává és egy óvoda is leégett, több helyi lakost és turistát is evakuáltak. A tűz tovább terjedt és estére elérte Split város határát.

A horvát közszolgálati televízió (HRT) jelentése szerint egész Dalmáciában húsz helyszínen oltják már hajnal óta a tüzet a tűzoltók és a hadsereg. Nincs olyan helyszín a horvát tengerparton, ahonnét ne lehetne látni a füstöt és a lángokat, amelyek volt ahol 50 méter magasra is felcsaptak - közölte a csatorna helyszínen tartózkodó tudósítója. 

Több településen nincs víz és áram. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a tűzoltók az erős széllökések miatt nem tudták feltartóztatni a lángokat, amelyek így továbbterjedtek, a bóra (bura) szél miatt pedig nem tudtak felszállni repülőgépek sem délutánig. Az erdőtüzeket csak levegőből lehet eloltani. A tűzben néhány tűzoltó is megsérült, egy 65 éves férfit pedig holtan találtak egy házban, amelyet elért a tűz, de nem tudták megállapítani, hogy a füst vagy az ijedtség okozta a halálát.

Jelenleg több mint négyszáz tűzoltó, 100 tűzoltóautó, öt repülőgép és több helikopter is segít a tűz feltartóztatásában, és több száz katonát vezényeltek a helyszínre. Az ország belsejéből - többek között Zágrábból is - tűzoltók siettek a tengerpartra kollégáik segítségére. A tűz este elérte Split határát, Kamen települést. A városi közegészségügyi intézet arra kértek a lakosokat, hogy a sűrű füst és por miatt, csukják be az ablakokat és az ajtókat, valamint kapcsolják be a klímaberendezést.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő a közszolgálati televízió esti híradójában arról beszélt, amennyiben szükséges lesz rá, nemzetközi segítséget kérnek. "Segítséget kérünk más európai országoktól, mint ahogy mi gyakran segítünk, amikor arra szüksége van másoknak" - mondta. Horvátország erdeiben - főleg a tengermelléken - a kánikulai meleg és a csapadékmentes időjárás miatt minden évben fokozott tűzveszély alakulhat ki. A legtöbb erdőtüzet emberi figyelmetlenség, villámcsapás vagy a vasúti közlekedésben keletkezett szikra okozza.

A legtöbb erdőtüzet 2007-ben regisztrálták az országban: az év június 1-je és augusztus 8-a között 750 erdőtűzhöz vezényeltek ki tűzoltókat és katonákat, ebből 177 esetben Split-Dalmát megyében. Augusztus 30-án a Kornati-szigeteken kitört tűzben 12 tűzoltó vesztette életét, arra a napra a kormány gyászt rendelt el az egész ország területére.

Szerző