Előfizetés

Civilek, lex CEU, nyilatkozatháború

Publikálás dátuma
2017.07.14. 07:06
Korábbi tüntetés a lex CEU ellen FOTÓ: Vajda József
Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi az MSZP annak érdekében, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt. 

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke és európai parlamenti képviselője szerint a magyar Országgyűlésnek és a kormánynak a következő egy hónapban tökéletes választ kell adnia arra, miképpen módosítja a felsőoktatási törvényt, hogy az összhangban legyen az európai alapszerződéssel és joggal, máskülönben az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Ha Magyarországnak mégis bírságot kell fizetnie, azért csak Orbán Viktor kormányfő a felelős - tette hozzá.

A Fidesz közleményben reagált: szerintük a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban hazug dezinformációs kampány folyik, amihez Brüsszel és a szocialisták is asszisztálnak. Úgy vélik, a módosítás által érintett külföldi egyetemek és országok mind együttműködőek a magyar kormánnyal, kivéve a "Soros-egyetemet", vagyis a CEU-t. Lázár János kancelláriaminiszter ugyancsak tegnap jelentette be: Szijjártó Péter külügyminiszter ma megállapodást ír alá Maryland állammal arról, hogy tovább folytathatja működését Magyarországon a McDaniel Egyetem. A CEU-val kapcsolatban mindössze annyit közölt, folytatódnak a tárgyalások New York állammal.

Lázár a civil törvény ügyében indult kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban is szűkszavúan nyilatkozott, csupán annyit mondott, egyelőre az Európai Bizottságon a sor. Sokkal bőbeszédűbb volt Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nagyobb legyen az átláthatóság "a külföldről pénzelt aktivistacsoportok" - amelyek nagy részét szerinte Soros György finanszírozza - ügyében, így a kabinet áll a kötelezettségszegési eljárás elébe.

Ujhelyi István szerint Orbán Viktor szándékosan provokálja az európai döntéshozó intézményeket, és megpróbálja úgy beállítani az összes ilyen jogi vitát, mintha Soros megbízására Brüsszel támadná a magyar kormányt.

Az Amnesty-t csak bíróság kötelezheti

A civiltörvény célja, hogy megbélyegezze és démonizálja a civileket. A Bizottság mai üzenete egyértelműen jelzi, hogy ez nem elfogadható az EU-ban, és biztosak vagyunk benne, hogy ezzel a bíróságok is egyet fognak érteni - mondta az Amnesty International (AI) brüsszeli irodájának vezetője. Iverna McGowan hangsúlyozta: az AI egészen addig nem tesz eleget a törvény előírásainak, ameddig arra bíróság nem kötelezi.

McGowan szerint, miután a törvény durván sérti az uniós szabályokat és az egyesüléshez való jogot, Magyarországnak hatályon kívül kell helyeznie még mielőtt további károkat okoz a civil szervezetekben, és az általuk nyújtott fontos szolgáltatásokban is. A külföldről támogatott szervezetek számára ennek a bejelentésére nyitva álló határidő szerdán járt le. Az AI Magyarország tagjai egyhangúan úgy döntöttek, hogy az egyesület nem tesz eleget a törvény előírásainak és az Alkotmánybírósághoz fordul.

Soros megy, de új plakáttámadás jön

Z. Á.
Publikálás dátuma
2017.07.14. 07:00
Fotó: Molnár Ádám
 Bár a Soros-ellenes utcai plakátkampány véget ér, az úszó vb-t követően újabb negatív kampányba kezdhet a kormány.

Amennyiben döntés születik egy kormányzati tájékoztató kampány elindításáról, arról az eddigi gyakorlatnak megfelelően tájékoztatni fogjuk a sajtót - ennyit válaszolt lapunknak a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK), miután a Magyar Nemzet azt írta: a Fidesz rövidesen újabb negatív kampányba kezd.

Egy héttel azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még azt közölte „a kontrollálatlan, többi között antiszemita indulatok” elszabadulásától tartó zsidó szervezettel, a Mazsihisszel, szó sem lehet a Soros-féle kampány leállításáról, a KTK szerdán jelentette be, mégiscsak leszedik az üzletembert támadó plakátokat. Azt állították, eleve így tervezték a kampány kifuttatását, „ennek megfelelően a nemzeti konzultáció utókampányának második szakasza az eredeti tervek szerint, július 15-én zárul”. Arra lehet számítani, hogy a repülőtérre vezető út, az autópályák mellől, a pályaudvarok környékéről már ma eltűnhetnek a plakátok. Ennek elsődleges oka, hogy a pártvezetés – ahogy arról szerdán az ATV.hu kormányzati forrásokra hivatkozva is beszámolt – nem szeretné, ha a vizes világbajnokság miatt a nemzetközi figyelem fókusza a kormány negatív kampányára terelődne.

Fogynak a Soros-arcok a Róbert Károly körúton - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Fogynak a Soros-arcok a Róbert Károly körúton - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Orbán azt akarja, hogy a Magyarországgal foglalkozó hírek a következő hetekben kizárólag a sportsikerekről és a szervezők munkájáról szóljanak. Nem igazán jött be a kormányfő stratégiája, hiszen az elmúlt napokban számos külföldi orgánum és politikus számolt be a hazánkban zajló folyamatokról. A hét végén például Michael Roth, Németország Európa-ügyekért felelős államminisztere járt Budapesten, ő azt mondta: „nincsenek szavak a Soros György-ellenes állami plakátkampányra.” Az érintett is megszólalt a BBC-nek: Soros György szerint a kampány antiszemita. Az üzletember egyébként eddig kerülte a nyílt konfrontációt a magyar kormánnyal, most viszont külön köszönetet mondott azoknak, akik a kabinet ellen tiltakozva letépkedték az őt ábrázoló plakátokat. Ráadásul hiába Orbánék „mosakodása” a nyugat-európai médiát különösen foglalkoztatja az a kérdés, hogy a zsidó származású Soros elleni hangulatkeltés rájátszik-e az antiszemita indulatokra.

Nem adott volna díszpolgári címet Tarlós István főpolgármester Soros Györgynek 2002-ben, de a cím visszavonása szerinte indulatspirált indíthat be - tudatta csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatal. Kedden az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szólította fel a Fővárosi Közgyűlést Soros György díszpolgári címének visszavonására. Másnap a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt is közleményben állt ki az üzletember mellett, s azt írták: Soros György jogosan kapta az elismerést, s kiérdemelte azt.

A kormány szerint "nem kell megrémülni egy kötelezettségszegési eljárástól"

Kovács Zoltán szóvivő az állami tévében azt is mondta, hogy markánsan kirajzolódnak a magyar kormány elleni koncepciózus eljárás alapjait adó témák, politikai összefüggések. 

A kötelezettségszegési eljárás egy jogi procedúra, amelyet akkor indítanak egy tagállam ellen, ha nézetkülönbségek vannak. Ilyenkor a tagállamnak meg kell védenie saját álláspontját - jelentette ki a szóvivő, hozzátéve: a magyar kormány, ha kell, a bíróságig is elmegy.