Trump megválik a jegybank elnökétől?

Publikálás dátuma
2017.07.13. 07:25
Fotó: Mark Wilson/ Getty Images
Aligha okozott meglepetést, hogy Donald Trump amerikai elnök igen nagy valószínűséggel nem hosszabbítja meg Janet Yellent az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed élén, miután négyéves megbízatása a jövő év elején lejár.

Az amerikai elnök elképzelései ugyanis eltérnek az Egyesült Államok jövendő monetáris politikáját illetően. Erről a Politico című lap számolt be négy, név nélkül nyilatkozó kormányzati illetékesre hivatkozva. A források szerint Donald Trump a Fed élére Gary Cohnt állítaná, aki a múlt év vége óta a nemzeti gazdasági tanács elnöke. (Ennek a fórumnak az a feladata, hogy segítse előkészíteni az amerikai elnök gazdasági döntéseit.) A lap úgy értesült, hogy Donald Trump már csak arra vár, hogy Gary Cohn rábólintson a felkérésre. Gary Cohn kórábban a Goldman Sachs bankcsoport elnöke volt.

Getty Images

Getty Images

Janet Yellen, aki 2014 februárjában vette át a Fed-et Ben Bernanke-tól, egyébként az első nő a százéves pénzintézet élén.

A Fed döntéshozói közül többen támogatták, hogy "pár hónapon belül" kezdjék el a jegybanki mérleg 4500 milliárd dolláros kötvényállományának csökkentését - ez derült ki a Fed monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) június 13-14-i kamatdöntő ülésének nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvéből.

A nyíltpiaci bizottság 8:1 arányú szavazati többséggel - a piaci várakozásoknak megfelelően - 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatsáv széleit, az 1,00-1,25 százalékos tartományba. Hat hónapon belül háromszor is kamatot emelt a Fed, és a tervek szerint idén még egy alkalommal sor kerül erre, de azt nem tudni, hogy melyik hónapban. Ma az látszik valószínűnek, hogy valamikor 2017 végén.

A júniusi kamatdöntő tanácskozás után kiadott nyilatkozatban a Fed csak annyit közölt, hogy az idén elkezdi csökkenteni kötvényállományát, és pontos tervet vázolt fel az összegekről is. A jegyzőkönyvből a befektetők leginkább a pontos időzítést próbálják meg kiolvasni, de ebből csak annyi derült ki, hogy többen augusztus végén elindították volna a kincstárjegyek és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának leépítését, mások viszont még várnának vele.

Szerző

Csekély hatása volt a béremelésnek

Publikálás dátuma
2017.07.13. 07:23
Thinkstock illusztráció
 Annak ellenére, hogy január elsejétől csaknem 15 százalékkal nőtt a minimálbér és több mint 24 százalékkal a garantált bérminimum, nem volt érezhető változás a munkavállalók valóban kézhez kapott keresetében – olvasható a GKI minimálbér-emelés hatásait vizsgáló, legfrissebb kutatásában.

A főállású dolgozók 14 százalékát érintette a minimálbér-emelés, ugyanakkor életkor, területi elhelyezkedés és adózási szokások szerint is eltért annak a hatása, sok esetben nem kaptak számottevően többet kézhez a munkavállalók.

Azok a dolgozók, akik korábban a fizetésüknek egy részét zsebbe kapták csak 2 százalékos nettó keresetnövekedést tapasztaltak. Ezzel szemben a valóban minimálbérét dolgozók nettó bére 8,5 százalékkal emelkedett, a szakmunkás minimálbérért dolgozók bére pedig még ennél is nagyobb mértékben, 9 százalékkal nőtt.

Árulkodó azonban, hogy mindhárom mutató messze elmarad a 15-25 százalék közötti várt valós béremelkedéstől. A 30 év alatti szakmunkások nettó bére 9 százalékkal nőtt, de legjobban a tapasztalt középkorú munkások örülhettek, az ő bérük 12 százalékkal lett magasabb. Az idősebb szakmunkások kedvezőtlen tárgyalási pozíciójuk miatt mindössze 2,4 százalékos emelésben részesültek. A szakmunkások között főleg Budapesten volt szignifikáns növekedés, 15,5 százalékkal emelkedett e csoport fizetése, miközben az ország többi részében 7 és 9 százalék között nőtt a nettó kereset.

A minimálbéresek viszont nem jártak jól a fővárosban, ugyanis nem változott a fizetésük a minimálbér-emelést követően. A városiak és megyeszékhelyen lakók bére 6,5-8,1 százalékkal lett több, míg a községek minimálbéresei 11,6 százalékos valódi keresetemelkedést élvezhetnek.

A minimálbér-emelés főleg a kisvállalatokat érintette, ugyanis a nagyvállalatok minimálbér felett foglalkoztatják a munkavállalókat. A cégek 14-19 százaléka azonban talált megoldást a költségnövekedés mérséklésére - csökkentették a munkaórákat vagy más pozícióba helyezték a dolgozókat.

A GKI tanulmányából kiderül, hogy csak csekély hatása volt a 15 százalékot meghaladó béremelésnek, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért alacsonyabb a vásárlóerő és a fogyasztás növekedése, mint arra korábban számítani lehetett.

Szerző

Lefelé araszolnak a dinnyeárak

Publikálás dátuma
2017.07.13. 07:21
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Ismét olcsóbbá vált a görögdinnye. Az egyik nagy üzletlánc, a Tesco már a múlt héten akciót hirdetett, és kilónként 99 forintért kínálta a népszerű nyári gyümölcsöt. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a magyar termelők "megalázásával" vádolta meg a bolthálózatot, és közölte, hogy hatósági vizsgálatot kezdeményez. Csakhogy mától újabb láncok adják kilónként 100 forint alatt a görögdinnyét, mégpedig a Penny Market 89, az ALDI 95, a Lidl pedig szintén 99 forintért.

A NAK ugyanakkor tegnap közleményben reagált a folytatódó dinnye árzuhanásra. Egyebek mellett azt írták, hogy csak azoknál az áruházláncoknál áll a múlt héten meghirdetett dinnye fogyasztásösztönző kampány mellé, amelyek most, a szezon elején nem csökkentették vagy csökkentik kilogrammonként 100 forint alá a fogyasztói árat.

A Blokkk.com szakportál idézte Pócs Jánost, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselőjét, - fideszes országgyűlési képviselőt - aki korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodottan közölte, számításai szerint a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint, így bruttó 145-150 forintos fogyasztói ár lenne a reális. Az agrárkamara szerint viszont nagyjából 100 forint kilónként a termelő önköltsége. A Népszavának nyilatkozó dinnyetermelő ezzel szemmel arról számolt be, hogy a földtakarásos, öntözött technológia esetében az önköltség kilónként csak 60-70 forint, a szabadföldi, hagyományos termelési módszerrel pedig átlagosan mindössze 35 forint.

A Népszava nem reprezentatív felmérése szerint a Lehel piacon szinte minden standon 198 forintba került tegnap egy kiló dinnye. Az egyik újlipóvárosi zöldség-gyümölcs kiskereskedő is 195 forintért árult míg a Spar üzletében tegnap még került 179 forintba került a magyar görögdinnye, de mára már 119 forintért árulják. Az óriási árkülönbségeknek több oka is lehet. A piacokon többnyire a budapesti nagybani piacon szerzik be az árut. Ott azonban jóval 100 forint fölött adják el a felvásárlók a kereskedőknek. Így mire a piacok standjaira, a zöldségesek pultjaira kerül a görögdinnye, alaposan fölkúszik az ára. A nagy élelmiszerláncok viszont általában saját beszállítóiktól ennél kedvezőbb áron veszik át a gyümölcsöt.

Abban azért minden szereplő egyetértett, hogy az a terméklánc egyetlen szereplőjének sem érdeke, hogy a termelők tönkremenjenek, hiszen az áruhiányt idézne elő, és növelné az importfüggőséget. Az is igaz, hogy a többi agrártermékhez hasonlóan a jelentős európai görögdinnye termelőországokban (Olaszország és Spanyolország) is jó termés volt. Ez lenyomta az árakat. Ráadásul idén a magyar termelők számára kiváló volt az időjárás, ám éppen a sok napsütés, és a magas hőmérséklet szinte egyszerre érlelte, érleli be a görögdinnye ültetvényeken a gyümölcsöt, ez pedig további árcsökkentő hatással jár.

Idén egyébként kisebb területen palántázták a kedvelt gyümölcsöt a gazdák, mint tavaly. Összesen 5 ezer hektár termőföldről 200-210 ezer tonnára számítanak. Ebből mintegy 170-175 ezer tonna a haza fogyasztás, a többi megy exportra, főleg német nyelvterületre.

A lapunknak nyilatkozó egyik termelő szerint középtávon csak az maradhat talpon, aki áttér az öntözésre, ami nagyobb biztonságot nyújt a dinnyetermesztésben is. Ehhez mindenképpen szükség lenne valamilyen támogatásra, mert egy hektár korszerű, csepegtető öntözőhálózat kiépítése elérheti az egy millió forintot is.

Szerző