DK: szuperkórház helyett bővítés kellene

 A Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetjének vezetője szerint az új dél-budai kórházi centrum felépítése helyett inkább a XI. kerületi Szent Imre Kórházat kellett volna kibővíteni.

László Imre szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az ügyben illetékes szakmai testület a Szent Imre Kórház bővítése mellett döntött, de ezt a javaslatot a politika felülírta. A DK elnökségi tagja, aki, korábban tíz évig a Szent Imre főigazgatója volt, hangsúlyozta, hogy már 2008-ban megvolt az a bővítési terv, amelynek végrehajtását követően az intézmény regionális centrumként működhetett volna. Ez a bővítés lényegesen olcsóbb lenne, mint a "szuperkórház" felépítése, az infrastruktúra ugyanis már most rendelkezésre áll, ráadásul az intézmény környékén jó a tömegközlekedés - emelte ki.
A politikus ezzel szemben bírálta, hogy az új centrumot nehéz lesz megközelíteni, valamint arra is kitért, hogy a terület altalaja laza, ami nehézségeket okoz majd az építkezés során.

Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa kedd este közölte az MTI-vel, hogy az MNV Zrt. megvette az új dél-budai kórházi centrumnak otthont adó magáningatlanokat, az ehhez szükséges összeg 4,4 milliárd forint volt.

A Magyar Közlönyben a múlt héten jelent meg az a kormányhatározat, hogy a fővárosi és Pest megyei kórházfejlesztés első ütemében melyik kórház mennyi pénzhez jut a program idei, 40 milliárd forintos költségvetési keretéből. A leendő dél-budai "szuperkórház" tervezésére csaknem 2,3 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány.

Szerző

"Faluromboláshoz vezet a Fidesz politikája"

Az MSZP ismételten a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatát sürgeti a hortobágyi földek ügyében. Az ellenzéki párt szerint a Fidesz agrárpolitikája sehova nem vezet, csak a falvak lerombolásához.    

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese szerdán Budapesten sajtótájékoztatón felidézte, három évvel ezelőtt Kehi-vizsgálat indult a hortobágyi földeladások ügyében. A szervezet akkor megállapította, hogy nagy eltérések vannak a pályázók által beadott állatállomány és a hivatalos nyilvántartási adatok között - részletezte. Hozzátette: most azt kérte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a Kehi ismét tartson vizsgálatot, ellenőrizze az akkor feltárt szabálytalanságokat. A képviselő tudomása szerint sok helyen továbbra sincs meg a pályázatban vállalt állatállomány, és az is előfordul, hogy utaztatják az állatokat.

Szólt arról is, hogy a Hajdú-Bihar megyei Egyek községben "elég furcsa" földcsere történt, ugyanis az önkormányzat egyik földterületében egy csere révén az egyik helyi képviselő szerzett tulajdont. Elmondta, Sukorónál az ügyészség olyan következetes volt egy végre nem hajtott földcsere ügyében, ezért megkereste az egyeki ügyben a legfőbb ügyészt, aki feljelentésként kezelte levelét és elrendelte a nyomozást.

Gőgös Zoltán szólt arról is, hogy miközben 151 250 földműves van Magyarországon, mindössze 30 ezer vett állami földet.
Az a fajta agrárpolitika, amit a Fidesz művel, sehova nem vezet, csak a falvak lerombolásához - összegzett.

Arra a kérdésre, mit szólnak ahhoz, hogy a vizes világbajnokság idejére lekerülnek a Soros Györgyöt ábrázoló kormányzati plakátok, az MSZP elnökhelyettese közölte, Budapesten lesz egy világesemény és elég bután mutatna az 1930-as évek propagandája a tévéfelvételeken. Ezt el akarják kerülni, ezért veszik le a plakátokat - mondta. Úgy fogalmazott: ennél undorítóbb és aljasabb politikai kampány, mint ami most folyik Magyarországon, még nem volt az országban.

Arról, hogy a vizes világbajnokság ingyenes wifi-hálózatát használók adatai akár orosz és azeri kezekbe is kerülhetnek, ha ez így van, akkor az nagy baj. Elmondta, nem csak magyar állampolgárok, hanem külföldiek adatai is megszerezhetik a hálózat révén, az "aranybánya lehet" az orosz titkosszolgálatnak.

A budai szuperkórházzal kapcsolatos kérdésre elmondta, az nem fogja megoldani a magyar egészségügy problémáit. Minden fejlesztés lehet pozitív, a rendszer azonban hibás - tette hozzá.

Szerző

Magasra nyúló árnyak a Voldemort-ügyben

Publikálás dátuma
2017.07.12. 14:16
Mengyi Roland még az Országgyűlésben. FOTÓ: Tóth Gergő
Az ügyészség csak a fideszes Mengyi Rolandot vádolta meg a döntéshozók közül, ám a vallomásokból úgy tűnik, hogy másnak is tudnia kellett a csaláskísérletről. Mengyiék szerint az egész csak félreértés.

„Annyit mondtak, hogy álljak bele, tisztázzam magam a bíróság előtt" - mondta Mengyi Roland fideszes képviselő a Fővárosi Törvényszék folyosóján arra a kérdésünkre, hogy a Fideszben mit mondtak neki útravalóként. Mengyi ugyanis az első olyan kormánypárti képviselő, aki 2010 óta korrupciós váddal bíróság előtt találta magát. A többi hat vádlott közül hárman, így az elsőrendű E. Zsolt is azt vallotta: 2015-ben ő és társai arra kérték a képviselőt, segítsen, hogy az ő szociális szövetkezeteik megnyerhessenek egy 500 millió forintos uniós pályázatot, Mengyi pedig cserébe kenőpénzt kért és hogy „osszák vissza" neki a pályázati források jelentős részét. „A tárgyaláson majd ki fog derülni, hogy mi érdeke van E. Zsoltnak abban, hogy ezeket állítsa" - mondta nekünk Mengyi Roland. Szerinte az egész ügy csak egy „tévedés".

Az ügyészség szerint viszont nem az: a szerdán ismertetett vádirat szerint a régóta szociális szövetkezetek szervezésével foglalkozó vádlottak 2015 tavaszán keresték meg egy helyi ismerősüket, a Mengyivel jóban lévő K. Pétert, hogy az járjon közbe az érdekükben a képviselőnél. Ezután a vádlottak többször is találkoztak egy Parlamenthez közeli kávézóban Mengyivel. Mengyi - akit a vádlottak egymás között csak "Voldemort nagyúrnak" emlegettek - ajánlotta a pályázók figyelmébe a Fideszhez a cég tulajdonosa révén közeli szálakkal kötődő, szociális szövetkezetekkel kapcsolatos pályázatokkal másutt is jeleskedő Public Sector Consulting nevű céget és B. Szilvia pályázatírót. A közösen létrehozott, az ügyészség szerint erősen kamuszagú pályázati projektjavaslatukat eljuttatták az Emberi Erőforrások Minisztériumába (EMMI) Köpeczi-Bócz Tamás azóta lemondott fejlesztéspolitikai államtitkárnak, akivel Mengyi tartotta a kapcsolatot, majd 2015 októberében kiírták a pályázatot. Mengyi cserébe kétszer ötmillió forintot kért készpénzben a pályázóktól a "döntéshozók" meggyőzésére. Emellett az elnyert pályázati forrás felét kellett volna visszafolyatni a képviselőnek, ám az később vérszemet kapott és már a 90 százalékra tartott igényt. Azzal kecsegtette a pályázókat, hogy ha ebbe belemennek, akkor 2020 után már milliárdos pályázatokat is megnyerhetnek és ott már csak ötven százalékot kell visszafizetniük.

Időközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megneszelte a készülő csalást és titkos vizsgálatot indított. Bár a vádlottak kezdettől tudtak arról, hogy lehallgatják őket, azt remélték, hogy "fentről" elsimítják az ügyet így továbbra is - igaz virágnyelven -, de hosszan trécseltek egymással az ügyről. A hatósági jelzések nyomán az EMMI viszont megváltoztatta a pályázat kiírási feltételeit, így a vádlottak szövetkezetei később nem is lettek a nyertesek között, a rendőrség pedig ügyészségre adta az ügyet.

A vádlottak közül hárman a rendőrségen Mengyire és B. Szilviára vallottak, mondván: ők a kamupályázatos-visszaosztásos csalás irányítói. A Mengyi barátjaként jellemzett K. Péter a bíróság előtt visszavonta a korábban Mengyire tett terhelő vallomását, mondván: előzetes letartóztatásban „odamentek hozzá, hogy a képviselőre terhelő vallomást tegyen.

B. Szilvia továbbra is védte a képviselőt: szerinte szó sem volt semmiféle korrupcióról. A lehallgatási jegyzőkönyvekben a vádlott társai azért beszéltek „visszaosztásról” mivel „nincsenek tisztában az uniós pályázatok szabályaival” a 90-10 százalékos „visszaosztás” arra vonatkozott, hogy a majdan elnyert pályázati pénz kilencven százalékából kell a majdan nyertes szövetkezetnek szolgáltatásokat megrendelnie és tíz százalékban árut. A bíróság csütörtök reggel hallgatja meg Mengyi Rolandot az ügyben.

Frissítve: 2017.07.12. 21:01