Terjeszkedik a kínai hadsereg

Megkezdték a munkát Kína első külföldön létesített katonai támaszpontján. A pekingi média közlése szerint hajókat, valamint katonákat küldtek az Afrika szarvánál lévő bázisra, Dzsibutiba. Nem közöltek részleteket arról, a kínai hadsereg hány tagja állomásozik majd az apró kelet-afrikai államban. Kína két évvel ezelőtt jelentette be, hogy külföldi országban és létesít katonai bázist. Akkor azt közölték, a cél az, hogy hatékonyabban lépjenek fel a térségben a kalózok ellen, részt vehessenek az ENSZ misszióiban, valamint támogassák az afrikai segélymissziókat is.

A 900 ezres Dzsibutiban Kínán kívül más államok is katonai bázist tartanak fenn, köztük az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Japán, Olaszország és Spanyolország. Szaúd-Arábia pedig már építi ki támaszpontját.

Szerző

Nem engednek Katar ügyében

Továbbra is nyomás alatt tartja Katart a négy arab szövetséges, Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom, valamint az Arab Emírségek. Az állami médiumokban felolvasott közlemény szerint fenntartják a kis állammal szemben hozott intézkedéseiket és továbbra is figyelemmel kísérik azt, mennyire veszi komolyan Doha a terror elleni harcot.

Előzőleg az Egyesült Államok és Katar terrorellenes megállapodást kötöttek egymással és kifejtették, hatékonyabban lépnek majd fel azért, hogy a különféle terrorcsoportoktól elzárják a pénzforrásokat.

Az említett négy ország mintegy hónapja függesztették fel a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat Katarral, s blokád alá helyezték az országot arra hivatkozva, hogy a terrort támogatja, s kapcsolatokat tart fenn a szaúdiak térségbeli ellenfelével, Iránnal. Kérdéses, hogy Katarnak amerikaiakkal megkötött megállapodása nyomán változik-e a helyzet.

Szerző
Témák
blokád Katar

Gülen vállalná kiadatását

Publikálás dátuma
2017.07.12. 11:16
Tüntetők is követelik Gülen kiadatását. FOTÓ: Getty Images, : Erhan Ortac

Az Egyesült Államokbeli Pennsylvaniában élő Fethullah Gülen elfogadná, ha kiadnák hazájának, Törökországnak. A konzervatív prédikátor, akit Recep Tayyip Erdogan elnök a július 15-én végrehajtott puccskísérlet agytrösztjének tart, a Reuters hírügynökségnek elmondta: „Ha az Egyesült Államok úgy látja jónak, ki kell adni engem, akkor mennék is". Tagadta ugyanakkor az ankarai kormánynak azt a vádját, amely szerint Kanadába készül menekülni, hogy így kerülje el a kiadatást. „Ezek az állítások egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak" - hangoztatta.

Ankara már tavaly kérvényezte Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól. Amerikai kormányzati illetékesek azonban már többször hangoztatták, hogy a török kormány nem támasztotta alá kellő bizonyítékkal Gülen bűnrészességét a tavalyi puccsban. A prédikátor az interjúban ismételten visszautasította a vádakat. „Sosem támogattam semmiféle puccsot" – szögezte le. Hozzátette, minden Erdogan eltávolítására tett kísérletnek demokratikus folyamatok között kell megtörténnie, békés tüntetések, vagy választás révén. Gülen élesen bírálta, hogy Erdogan teljhatalomra tett szert, a diktátorokhoz hasonlította. Úgy vélte, az amerikai, illetve az európai kormányoknak elkötelezettebben kellene síkra szállniuk, hogy Törökországban ismét érvényesüljenek a szabadságjogok.

Törökországban a puccskísérlet óta több mint 150 ezer embert tartóztattak le, s 150 ezer embert függesztettek fel, vagy bocsátottak el állásából.

Szerző