Előfizetés

Mécs Károly: mélységesen gyászolom Schubert Évát

Schubert Évának csodálatos, alkotó élete volt, tanítványai rajongtak érte és közönsége, pályatársai is nagyon szerették - mondta Mécs Károly, hangsúlyozva, hogy a színésznő halálával "nagy embert vesztettünk el".

"Mélységesen gyászolom Évát, és nagyon fog hiányozni emberileg és művészileg is" - fogalmazott Mécs Károly, hozzátéve, hogy nagyon közeli barátok voltak, még pár nappal ezelőtt is együtt voltak. Mint kiemelte, Schubert Éva olyan drámai színésznő volt, akitől a humor sem állt távol. Rendkívül jó megjelenésű és hihetetlenül okos volt, több nyelven, franciául, németül, latinul beszélt és fordított is. Magyar és német színpadon is játszott.

Felidézte, hogy együtt is színpadra léptek a szekszárdi német színházban Brecht Koldusoperájában, közös önálló estjük volt Schubert Évával és férjével, Verebes Károllyal együtt Molnár Ferenc írásaiból. "Millió emlékem van róluk" - mondta, hozzáfűzve, hogy a közös fellépések mellett magánemberként is összejártak. Szép esték voltak, Feleki Kamillal, Kautzky Jóskával, igazi szalon volt Schubert Évánál - hangsúlyozta Mécs Károly.

A színésznő könyvet is megjelentetett, tanított a zeneművészeti főiskolán színészmesterséget, növendékei hihetetlenül ragaszkodnak hozzá. "Egészen kiváló intellektus volt, darabokat fordított, franciáról magyarra. Az egész élete alkotás, egy alkotáshalmaz" - fogalmazott Mécs Károly, hozzátéve: nem volt publikus, hogy a színésznő milyen sokrétű munkát végez.

Schubert Éva a zenéhez is értett. Remekül zongorázott, még betegen is játszott. "A muzsika a mindene volt, az életét elkísérte, hogy klasszikus zenét hallgatott, járatos volt mind a zeneirodalomban, mind az alkotóművészetben" - mondta Mécs Károly. Kiemelte, hogy Schubert Évát mindenütt nagyon szerette a közönség és a pályatársak is. "Végtelenül kedves, és rendkívül szolgálatkész, aranyos ember volt... olyan színfolt a magyar színművészetben, amely ritka" - hangsúlyozta.

A színésznő drámai erejét méltatva szerepei közül kiemelte Roberto Athayde Margarida asszony című monodrámájának címszerepét és Orbánné szerepét Örkény István Macskajáték című művében. Mint mondta, betegségét nagyon megszenvedte, de zokszó nélkül, önuralommal viselte. Lánya szeretettel, törődéssel vette körül, mindent megtett, hogy könnyebb legyen édesanyja életének utolsó szakasza, amikor már betegséggel küzdött. E hosszú idő alatt szellemi erejének végig teljes birtokában volt, hősiesen és póz nélkül tűrte a kínszenvedéseket. Amikor egy ilyen nagyszerű ember távozik, mindig nagy űrt hagy maga után - hangsúlyozta Mécs Károly a kedden elhunyt Schubert Évára emlékezve.

Kapcsolódó
Meghalt Schubert Éva

Meghalt Schubert Éva

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2017.07.11. 19:21

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva  Kossuth-díjas színész, érdemes művész, Budapest díszpolgára. 

Legtöbben a televíziós sorozatokból ismerték őt, vagy a hatvanas, hetvenes évek jelentős filmjeiből. Sokat forgatott, sokat volt képernyőn. Jól állt neki a kamera, természetesen tudott előtte létezni. Saját, összetéveszthetetlen hangja volt, értendő ezt orgánumra és hangvételre is. De a legfőbb erénye rendkívül sokoldalúsága volt, ugyanolyan magabiztossággal játszott a Szomszédokban, az Abigélben, mint például a Játékszínben Zsolt Béla Erzsébetvárosában. Imádott játszani, bent lenni a színházban. A magánéletben is művészeket választott társául. Nem is tehetett volna másként, hiszen az egész életét művészek között töltötte. Sok helyen megfordult a József Attila Színháztól, a Vígszínházon át a Vidám Színpadig.

Később a Játékszínben, Sopronban és a Karinthy Színházban is játszott. Mindenhol tényező tudott válni. Több nyelven is beszélt, a kilencvenes években németül is játszott. Drámában, vígjátékban, kabarékban egyaránt jeleskedett. Rendezett és tanított is. Okos, intelligens, szókimondó színésznő volt, ez sokszor megnehezítette az életét. Ha a véleményére volt valaki kíváncsi, nem finomkodott. Betegségéről is, amely az utóbbi időben mozgásában is korlátozta nyíltan beszélt. Nagy szívfájdalma volt, hogy a legutolsó években már nem léphetett színpadra. A legfontosabb a legéltetőbb közegét veszítette el. De talán az fájt neki a legjobban, hogy nem lett a Nemzet Színésze. Ha a közönségen múlik, már rég ebbe a körbe tartozott volna. Sokak kedvence, egy nagyon is egyedi színházi jelenség távozott. 

Golgota-per - Döntött a Kúria

Publikálás dátuma
2017.07.11. 17:38

Hatályon kívül helyezte a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét a Kúria, amely döntésében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A kulturális javak védetté nyilvánítása iránti eljárásban hivatkozott visszaviteli kötelezettség intézményét a közjog szabályozza, így az nem azonos a letéti szerződéshez kapcsolódó visszaadási kötelezettséggel - hangsúlyozta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Kúria.

A kommüniké felidézi: Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre, aki az Amerikai Egyesült Államok állampolgára.

A felperes és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, melyek nem vezettek eredményre. Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indokolásban a hatóság kiemelte, hogy visszaviteli kötelezettség a mű tekintetében nem állapítható meg.

A Pákh Imre fellebbezése alapján eljárt hatóság másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, kifejtve: az alkotás a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan és meghatározó műve, melyre vonatkozóan visszaviteli kötelezettség - mint a védetté nyilvánítást kizáró ok - nem áll fenn.

A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Hangsúlyozta, az eljárás során a felperes a visszaviteli kötelezettségre irányadó, értékelhető tartalmú iratot nem csatolt, a letéti szerződések ezt igazoló adatot nem tartalmaznak; Pákh Imre tulajdonjogának korlátozása a közérdek védelméhez képest nem aránytalan.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította. Az indokolásban a Kúria rámutatott: a Golgota az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben nem állt általános védelem alatt. Az egyedi védetté nyilvánításnak akadálya a visszaviteli kötelezettség fennállása, mely fogalmat az irányadó jogszabály nem definiálja.

A Kúria álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból. A jogviszony elbírálására a kulturális örökségvédelmi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. A letéti szerződéshez kapcsolódóan a Ptk.-ban meghatározott visszaadási kötelezettség nem azonos a visszaviteli kötelezettséggel, a két jogintézmény teljesen eltérő alapokon áll - szögezi le a Kúria határozata.

Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban, hogy a visszaviteli kötelezettség tekintetében melyik időpontban hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alkalmazandók. A Kúria szerint azonban ebben a körben elsődlegesen a festmény Magyarországra hozatalának időpontjában hatályos jogszabályokat kell vizsgálni. 

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében nem döntött a keresetben megjelölt több jogszabálysértésről, így a keresetet nem merítette ki. Az új eljárásra ezért a felülvizsgálati bíróság előírta, hogy egyrészt az elsőfokú bíróság köteles a keresetet teljes körűen kimeríteni. Másfelől a visszaviteli kötelezettség fennállása tekintetében a bíróság elsődlegesen köteles az 1991 novemberében hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján állást foglalni a visszaviteli kötelezettségnek a kép behozatalakori időpontjában való meglétéről.

Amennyiben ekkor a visszaviteli kötelezettség fennállt, úgy szükségtelen a későbbi időpontokra vonatkozó vizsgálat. Ellenkező esetben a Golgota felperes általi megszerzésekor, valamint szükség esetén a hatósági eljárás időpontjában hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok értékelését is el kell végeznie a bíróságnak - áll a Kúria határozatában.