Felzárkóztatás egyenlő szegregáció

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:10
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Nyolc éve nem készült állami megrendelésre átfogó szegregációs kutatás. Ujlaky András, a CFCF kuratóriumi elnöke szerint a szegregált intézmények felszámolására sincs kormányzati program.

- Úgy tűnik, a korábbi hírekkel ellentétben mégsem húzta le teljesen a redőnyt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). Ön a múlt héten is bíróságon képviselte a szervezetet.

- Az igaz, hogy forráshiány miatt már nem tudunk látványosan tevékenykedni, de nem zártuk be az alapítványt, korábbi tevékenységünk egy részét a Rosa Parks Alapítvány viszi tovább, ami elsősorban nem jogvédő, hanem kifejezetten segítő tevékenységet folytat. Van egy programja, a Láthatatlan Tanoda, aminek a célja, hogy lehetőséget teremtsen roma gyerekek számára az integrált, minőségi oktatásba való bekerüléshez. A jogvédelem területén pedig van még néhány folyamatban lévő perünk, amit végigviszünk.

- Mint az elmúlt keddi személyiségi jogi per...

- Igen. Ez egy szegregációs per, hiszen a szegregáció személyiségi jogi kérdés is. Nyolc éve indítottuk a mindenkori oktatási minisztérium ellen, az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján. Annak ellenére, hogy jogszabály tiltja az iskolai szegregációt, az egymást követő kormányok, minisztériumok igazából soha semmit nem tettek ellene. Azt szeretnénk elérni, hogy a bíróság kötelezze az éppen illetékes tárcát érdemi intézkedésekre.

- De hiszen a kormány azt kommunikálja, hogy fellép a szegregáció ellen.

- Nagyon nehéz követni, mi történik helyben. Nem igaz, hogy készülnek vizsgálatok, hatástanulmányok, a korábbiakkal ellentétben a jelenlegi kormány nem ad pénzt ilyenekre. Nyolc éve nem készült állami megrendelésre átfogó szegregációs kutatás. Egy helyi vizsgálat - nem tudom, honnan volt rá pénz - nemrég ugyanakkor kimutatta: a mátészalkai térségben teljessé vált a szegregáció, majdnem minden roma gyerek elkülönített osztályba jár. Szörnyű a helyzet.

- Nincs semmilyen felzárkóztató program sem, ami jó irányba mutathat?

- Mi a felzárkóztatás? Egy 1963-as, MSZMP KB határozatban jelent meg először a fogalom, amikor kötelezővé tették a roma gyerekek számára, hogy iskolába járjanak. Aki nem ment, azért jött a rendőr és elvitte. Ekkor jöttek rá a pártban, hogy sok a roma gyerek, viszont a nem roma szülők nagy része nem szeretné, hogy a gyereke cigány mellett üljön. Kitalálták a felzárkóztatást, hogy akkor rakjuk őket külön osztályba, zárkózzanak fel, és majd utána mehetnek a normál osztályokba. Az évtizedek során többször előkerült már ez a koncepció, de még soha senki nem határozta meg, pontosan kit, hogyan zárkóztassanak fel, hogyan mérik, mikor válik "felzárkózottá", mi történik utána. A felzárkóztatás történetét nem sokan ismerik, de azt szinte mindenki érzi, hogy ha felzárkóztatás van, akkor külön osztály, és így szegregáció van. A szegregált intézmények felszámolására pedig semmilyen kormányzati program nincs.

- A felzárkóztatás sehogy sem lehet sikeres?

- Nálunk több mint fél évszázada megy a felzárkóztatás, mindenféle eredmény nélkül. Én nem találtam még példát arra, hogy az apartheid valahol működött volna. Az Egyesült Államokban sem. Ott igen jól van dokumentálva, hogyan javultak az oktatási eredmények, amikor megszüntették a fekete és fehér gyerekek elkülönített oktatását. De minden más statisztika is azt mutatja, hogy a szegregált oktatásból nem kerülnek ki sikeres gyerekek.

- Azt, hogy valami nagyon nem jól működik nálunk, azt az uniós kötelezettségszegési eljárás megindítása is jelzi.

- És azok a bírósági ítéletek is, amelyek sorra marasztalják el a szegregáló iskolákat. Az állam mégis védi ezeket az intézményeket. Az Antiszegregációs Kerekasztallal sem mentünk sokra. Az elején a CFCF is tagja volt, vezetőnk, Mohácsi Erzsébet elkészített egy 17 pontos tervet, amit a kerekasztal minden tagja elfogadott, kivéve a minisztériumot. Ők - indoklás nélkül - elutasították. Mi ekkor léptünk ki, majd szépen lassan a többi szakértő is. Nincs valós politikai akarat, nem értem, miért jó a mindenkori kormányoknak, hogy fenntartják ezt a helyzetet. Minden kormánynak megvolt, megvan a maga szegregátora: a szocialisták részéről Káli Sándor, Miskolc egykori polgármestere is az elkülönített oktatás mellett állt, Gúr Nándor is tett hasonló kijelentéseket. Ehhez nem kell jobbikosnak lenni. A mai kormány legprominensebb szegregátora pedig Balog Zoltán miniszter.

- A politikai akarat mellett, úgy tűnik, a társadalmi akarat is hiányzik.

- Bíró András antropológus mondta húsz éve: a szegregáció melletti kiállás gyakorlatilag az egyetlen olyan téma, amiben a magyar lakosság szinte teljesen egyetért. A politikusok sokat tehetnének. Ha Balog miniszter egyszer megértené és mindenféle bírósági nyomás nélkül bezáratna egy szegregáló iskolát ahelyett, hogy az egyházakon keresztül támogatja őket, elkezdene megváltozni a közhangulat is. Amikor Lázár János még Hódmezővásárhely polgármestereként felszámolta a városban az iskolai szegregációt, egy pisszenés se volt. Meggyőzte az embereket az intézkedések helyességéről, azóta is jól működik. Sajnálom, hogy nem ez az irány a hivatalos kormányzati policy.

- Ehhez a roma szülőket is meg kell győzni. Volt már rá példa, hogy ők tiltakoztak a szegregált iskola bezárása ellen.

- A strasbourgi bíróságnak van egy határozata, amit egy ostravai ügyben hoztak, ahol azzal védekezett a cseh állam, hogy a roma szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek gyermekeik szegregált iskolában való maradásáért. A bíróság kimondta, a lista nem igazolta, hogy a szülőket megfelelően tájékoztatták arról, milyen kimenetele lesz ennek. Lehet őket úgy kérdezni, akarják-e, hogy a város másik felébe utazzon a gyerek, olyan iskolába, ami tele van gádzsó tanárokkal, diákokkal. Lehet, hogy erre valóban sokan azt mondják: nem. De lehet azt is kérdezni, szeretnék-e, hogy a gyerekük érettségizzen, továbbtanuljon. Erre már valószínűleg igennel válaszolnának.

- Az integrált oktatás, gondolom, nem úgy működik, hogy csak úgy összeeresztik a nem roma és a roma gyerekeket.

- A roma gyerekek 40-50 százaléka most is normál, integrált oktatásban vesz részt, ebben semmi különös nincs.

- Azokra gondoltam, akik korábban szegregált oktatásban részesültek, és így lemaradásaik vannak.

- Hány nem roma gyereknek van lemaradása, jár korrepetálásra? Őket nem különítik el felzárkóztató osztályokban azért, mert lemaradásaik vannak matekból, nyelvtanból. Ha sötétebb a bőre, akkor üljön csak ott. Ez tényleg elmebaj. Holott annyi működő modell, eszköz, megoldási lehetőség van. Csak akarat kellene.

Névjegy
Ujlaky András
Közgazdász, a CFCF kuratóriumi elnöke, korábban az egykori Oktatási Minisztérium Phare Irodájának volt igazgatója.

Szerző

Rendkívüli botrányba fulladt a vizes vb

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:07
A Duna Aréna építkezésén FOTÓ: Molnár Ádám
Még el sem kezdődött, de már rendkívüli közpénz-pazarlási és adatkezelési botrányba fulladt a vizes vb.

Az Index kiderítette, hogy az eddig ígért – így is többszörösen túlárazottnak tűnő – 130,6 milliárd forintos költségeihez képest a valóságban legalább bruttó 170 milliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek a sportünnep. A szervezők ugyanis elhallgatták, hogy az eddigi költségeken túl további nettó 30 milliárdot költenek el a tévés közvetítéséhez szükséges technológiai feltételek – mint a világítás – kialakítására, illetve a média és a közönség kiszolgálására is alkalmas internetes hálózat kiépítésére. A hírportál szerint ezeket a feladatokat titokban kaphatta meg több, kormányközeli vállalkozás, mivel az ügyben semmiféle közbeszerzést nem hirdettek meg.

Az is kiderült, hogy a vb-re kialakított, ingyenes Duna-parti wifihálózat szoftverét egy azerbajdzsáni hátterű cég, a WandaFi fejlesztheti ki és így hozzáférhet majd a magyar felhasználók magánjellegű adataihoz is. A használók ugyanis a Facebook és az Instagram profiljaik belépőkódjának megadásával tudnak majd belépni az ingyenes hálózatra, amely ilyenkor minden egyes alkalommal „leszívja" a felhasználó profiljának az adatait.

Elvileg a WandaFi, illetve a vele szerződött partnerei ezeket az adatokat arra használják, hogy a netezők éttermi étel- és italfogyasztási, szórakozási szokásait ismerve személyre szabott reklámokat küldjenek a felhasználóknak. Ugyanakkor az általunk megkérdezett, informatikai biztonsággal foglalkozó szakemberek szerint lényegében csak a cég önkontrollja szab határt annak, hogy milyen egyéb, a Facebookon olvasható személyes adatokra kutassanak rá, ez pedig fokozottan érvényes lehet egy azeri hátterű cégre, a Közép-ázsiai országban ugyanis többek között az adatvédelmi jog is csak papíron létezik.

Az MSZP felszólította Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, hogy kezdjen azonnali vizsgálatot az ügyben. Az LMP ellenben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé vinné, hogy szerinte olyan nyilvános wifit építenek Budapesten, „ami a magánéleti adatainkat továbbíthatja" az azerbajdzsáni céghez. Mindkét párt emlékeztetett arra is, hogy korábban a kormány „nemzeti konzultációja” során az orosz titkosszolgálatokkal ismerten együttműködő Yandex nevű céghez kerülhettek a nemzeti konzultálók adatai.

Jöhet a Soros-törvény

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:06

Címes hírbe verekedte magát az izraeli sajtóban Miki Zohár Kneszet-képviselő. A jobboldali Likud párt képviselője azzal állt elő, hogy új törvényjavaslatot nyújt be, amely tovább korlátozná a nem-kormányzati jogvédő szervezetek (NGO) működését. Ezt ő Soros-törvénynek neveztetné el. Jogszabálya megtiltaná azon adományozóknak, akik Izraellel ellenséges NGO-kat támogatnak, hogy másoknak is pénzt adjanak Izraelben.

„Itt az ideje annak, hogy kiszárítsuk azon balos szervezetek forrásait, amelyek aláássák a kormányt, gyalázzák Izraelt” – idézi a képviselőt a jobboldali, Netanjahu-barát Israel Hayom. Az izraeli törvényhozás tavaly júliusban már elfogadott egy törvényt, amely előírta, hogy azok a szervezetek, amelyek adományaik több mint felét külföldi kormányoktól kapják, ezt minden lehetséges helyen kötelesek feltüntetni.

Ez a megbélyegzés fél tucatnyi jogvédő csoportot sújtott, köztük a palesztin területeken az izraeli megszállás következményeit feltáró B’celem szervezetet, vagy a Megtörni a csendet nevű egyesületet, amely az izraeli hadseregben történt jogsértéseket hozta nyilvánosságra, vagy a Békét most mozgalmat.

Nem érintette a törvény azokat, akik főként magánszemélyektől, alapítványoktól kaptak adományokat. Ezt korrigálná most a Likud-képviselő, arra hivatkozva, hogy Soros György alapítványai jelentős összegekkel támogatták a fent említett szervezeteket, s sok más izraeli zsidó és izraeli arab, valamint palesztin szervezetet.

Sorost azzal is vádolják, hogy támogatást ad olyan szervezeteknek, amelyek az ötven éve tartó megszállásra, a telepítésekre hivatkozva Izrael intézményeinek, termékeinek bojkottját követelik. Soros nála Izrael-ellenes, sőt antiszemita zsidó. Tehát nem zavarja őt Orbánék uszítása. Azt, hogy Zohar javaslatát miként lehetne megvalósítani egy olyan államban, amelynek betelepítése, építése és védelme elképzelhetetlen lett volna a nagylelkű külföldi adományozók nélkül, s ahol továbbra is nagy fontosságot tulajdonít ennek a társadalom, nos ez más kérdés.

Benjamin (Bibi) Netanjahu állandó harcot folytat a kormányzását bírálókkal – baloldaliak, pacifisták, jogvédők és társaik – szemben. A harc felerősödik, ha sűrűsödnek a korrupciós vádak. Most éppen a német tengeralattjárók vásárlása körül kutakodnak a szervek. A jobboldali Likud egy nála is szélsőségesebb telepespárttal, egy volt szovjet bevándorlókat tömörítő szintén jobboldali párttal és két ultraortodox politikai erővel alkot koalíciót. Törvényalkotó tevékenységét, de Izraelnek a világ zsidóságával való viszonyát is ezek szélsőséges erők határozzák meg. Netanjahunak – írja az izraeli sajtó – azért kell Orbán barátsága, mert benne vél támaszt lelni az EU-ban erősödő bírálatokkal szemben. Ezért semmibe veszi a Soros-elleni kampány és az ígérkező Horthy-reneszánsz nyilvánvaló antiszemita üzenetét is.

Nem Bibi az első
Az állításokkal ellentétben nem Netanjahu az első izraeli kormányfő, aki az elmúlt harminc évben Budapestre érkezik. Az MTI is arról írt korábban, hogy Netanjahu július 18-ára tervezett budapesti látogatása az elmúlt harminc év első izraeli miniszterelnöki vizitje lesz Magyarországon. 1988. szeptember 14-én itt járt Jichak Samír, aki szintén a Likud színeiben kormányzott. Az utazást magánlátogatásnak minősítették, noha a The New York Times már hetekkel korábban beharangozta. Samírt Kovács László külügyminiszter-helyettes fogadta, majd Grósz Károly kormányfő, az MSZMP főttikára négy órán keresztül tárgyalt vele. Nemsokára megnyílt Izrael képviseleti irodája Budapesten.