Előfizetés

Meghalt Schubert Éva

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2017.07.11. 19:21

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Schubert Éva  Kossuth-díjas színész, érdemes művész, Budapest díszpolgára. 

Legtöbben a televíziós sorozatokból ismerték őt, vagy a hatvanas, hetvenes évek jelentős filmjeiből. Sokat forgatott, sokat volt képernyőn. Jól állt neki a kamera, természetesen tudott előtte létezni. Saját, összetéveszthetetlen hangja volt, értendő ezt orgánumra és hangvételre is. De a legfőbb erénye rendkívül sokoldalúsága volt, ugyanolyan magabiztossággal játszott a Szomszédokban, az Abigélben, mint például a Játékszínben Zsolt Béla Erzsébetvárosában. Imádott játszani, bent lenni a színházban. A magánéletben is művészeket választott társául. Nem is tehetett volna másként, hiszen az egész életét művészek között töltötte. Sok helyen megfordult a József Attila Színháztól, a Vígszínházon át a Vidám Színpadig.

Később a Játékszínben, Sopronban és a Karinthy Színházban is játszott. Mindenhol tényező tudott válni. Több nyelven is beszélt, a kilencvenes években németül is játszott. Drámában, vígjátékban, kabarékban egyaránt jeleskedett. Rendezett és tanított is. Okos, intelligens, szókimondó színésznő volt, ez sokszor megnehezítette az életét. Ha a véleményére volt valaki kíváncsi, nem finomkodott. Betegségéről is, amely az utóbbi időben mozgásában is korlátozta nyíltan beszélt. Nagy szívfájdalma volt, hogy a legutolsó években már nem léphetett színpadra. A legfontosabb a legéltetőbb közegét veszítette el. De talán az fájt neki a legjobban, hogy nem lett a Nemzet Színésze. Ha a közönségen múlik, már rég ebbe a körbe tartozott volna. Sokak kedvence, egy nagyon is egyedi színházi jelenség távozott. 

Golgota-per - Döntött a Kúria

Publikálás dátuma
2017.07.11. 17:38

Hatályon kívül helyezte a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét a Kúria, amely döntésében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A kulturális javak védetté nyilvánítása iránti eljárásban hivatkozott visszaviteli kötelezettség intézményét a közjog szabályozza, így az nem azonos a letéti szerződéshez kapcsolódó visszaadási kötelezettséggel - hangsúlyozta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Kúria.

A kommüniké felidézi: Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre, aki az Amerikai Egyesült Államok állampolgára.

A felperes és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, melyek nem vezettek eredményre. Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indokolásban a hatóság kiemelte, hogy visszaviteli kötelezettség a mű tekintetében nem állapítható meg.

A Pákh Imre fellebbezése alapján eljárt hatóság másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, kifejtve: az alkotás a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan és meghatározó műve, melyre vonatkozóan visszaviteli kötelezettség - mint a védetté nyilvánítást kizáró ok - nem áll fenn.

A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Hangsúlyozta, az eljárás során a felperes a visszaviteli kötelezettségre irányadó, értékelhető tartalmú iratot nem csatolt, a letéti szerződések ezt igazoló adatot nem tartalmaznak; Pákh Imre tulajdonjogának korlátozása a közérdek védelméhez képest nem aránytalan.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította. Az indokolásban a Kúria rámutatott: a Golgota az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben nem állt általános védelem alatt. Az egyedi védetté nyilvánításnak akadálya a visszaviteli kötelezettség fennállása, mely fogalmat az irányadó jogszabály nem definiálja.

A Kúria álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból. A jogviszony elbírálására a kulturális örökségvédelmi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. A letéti szerződéshez kapcsolódóan a Ptk.-ban meghatározott visszaadási kötelezettség nem azonos a visszaviteli kötelezettséggel, a két jogintézmény teljesen eltérő alapokon áll - szögezi le a Kúria határozata.

Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban, hogy a visszaviteli kötelezettség tekintetében melyik időpontban hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alkalmazandók. A Kúria szerint azonban ebben a körben elsődlegesen a festmény Magyarországra hozatalának időpontjában hatályos jogszabályokat kell vizsgálni. 

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében nem döntött a keresetben megjelölt több jogszabálysértésről, így a keresetet nem merítette ki. Az új eljárásra ezért a felülvizsgálati bíróság előírta, hogy egyrészt az elsőfokú bíróság köteles a keresetet teljes körűen kimeríteni. Másfelől a visszaviteli kötelezettség fennállása tekintetében a bíróság elsődlegesen köteles az 1991 novemberében hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján állást foglalni a visszaviteli kötelezettségnek a kép behozatalakori időpontjában való meglétéről.

Amennyiben ekkor a visszaviteli kötelezettség fennállt, úgy szükségtelen a későbbi időpontokra vonatkozó vizsgálat. Ellenkező esetben a Golgota felperes általi megszerzésekor, valamint szükség esetén a hatósági eljárás időpontjában hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok értékelését is el kell végeznie a bíróságnak - áll a Kúria határozatában.

Fatemplom Fesztivál az Őrségben

Publikálás dátuma
2017.07.11. 07:50

Július 14-16. között az Őrségben, Magyarföldön rendezik meg a helyi lakos, Rátóti Zoltán színművész által indított fesztivált. Az idén fellép a Kaláka együttes, a Hungarian FolkEmbassy, a Csík Zenekar, Lajkó Félix (képünkön), Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Sebestyén Márta, Andrejszki Judit és a Magyar Honvédség Légierő Zenekara.