Előfizetés

Trump védelmi garanciát ígért

Publikálás dátuma
2017.07.07. 07:39
Trump óvatosan bírálta Oroszországot. FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Donald Trump megerősítette Washington elkötelezettségét az 5. cikkely mellett. Az amerikai elnököt Varsóban ünnepelték, a G20-csúcson tüntetők várták.

Ovációval fogadta a lengyel konzervatív kormány által szervezett, mintegy ötezres hallgatóság Donald Trump beszédét a varsói felkelés emlékművénél, a Krasinski-téren. Az amerikai elnök tartotta magát az előre megírt szöveghez. hosszan méltatta a lengyelek helytállását a történelem nehéz óráiban. „A lengyel nép Európa lelke, bár sokat szenvedett a múlt században, a lengyel nemzetet nem lehetett kitörölni a történelemből, és sohasem veszítette el büszkeségét” - mondta Trump.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei között a kötelékek erősebbek, mint valaha. Ellentétben első európai látogatásával, amikor a brüsszeli NATO-tanácskozáson szándékosan nem ejtett szót a Washingtoni Szerződés kollektív védelmet garantáló 5. cikkelyéről, ezúttal kiállt a közös védelem mellett, megnyugtatva a közép- és kelet-európai uniós szövetséges államokat. „Az Egyesült Államok nem csupán szavakkal, hanem tettekkel is bizonyította, hogy szilárdan kiállunk az 5. cikkely mellett” - mondta. Trump a beszédben sürgette Oroszországot, hogy hagyjon fel destabilizáló tevékenységével Ukrajnában és másutt, s felhívta Moszkvát, hogy Szíria és Irán támogatása helyett „csatlakozzon a felelős államok közösségéhez a közös ellenségek elleni fellépésben”.

Az amerikai elnök szerda este érkezett a lengyel fővárosba, ahol nem fogadták ugyan tüntetők, de a német és a lengyel Greenpeace által vetített felirat jelezte, nem mindenki lelkesedik a 45. elnök látogatásáért. A felirat arra utalt, hogy Trump bejelentette az Egyesült Államok kivonulását a párizsi klímaegyezményből: „Trump nem, Párizs igen!” Trumpot felesége, Melania mellett lánya, Ivanka és a veje, Jared Kushner is elkísérte európai útjára. Beszédében az amerikai elnök a lengyel konzervatív kormányfőt, Beata Szydlót, illetve a Szolidaritás egykori vezetőjét, Lech Walesát is üdvözölte. Sikeresnek minősítette a Három tenger kezdeményezés csúcstalálkozója keretében folytatott tárgyalásokat. Trump megkoszorúzta a varsói felkelés emlékművét, de a lengyel zsidó szervezetek nehezményezték, hogy a varsói gettó hőseinek emlékművénél csak a lánya koszorúzott.

Találkozó Putyinnal
Hamburgban ma kezdődik és szombaton fejeződik be a G20-csúcstalálkozója. A legfejlettebb és a feltörekvő államok tanácskozását a 2008-as pénzügyi válság óta rendezik meg évente. A G20 idei házigazdája, Angela Merkel német kancellár a válságok sújtotta, megosztott világban a globális együttműködés erősítésére helyezi a hangsúlyt, a terrorizmus, a klímaváltozás és a protekcionizmus elleni fellépés kérdéseit nevezte meg előzetesen a Huszak előtt álló fő kihívásoknak. Hamburgban hasonló helyzet állhat elő, mint a G7-csoport idei, taorminai csúcstalálkozóján, Donald Trump amerikai elnök hiúsíthatja meg az egyetértést számos kérdésben. A Huszak tanácskozását megelőzően Angela Merkel és Hszi Csin-ping kínai elnök berlini találkozóján a globális felmelegedéssel szembeni küzdelem mellett állt ki, Abe Sinzo japán kormányfő a szabadkereskedelmi megállapodások fontosságára helyezte a hangsúlyt. A legnagyobb várakozás ugyanakkor a csúcs margóján tervezett Trump-Putyin megbeszélést előzi meg. Az amerikai és az orosz elnöknek Trump beiktatása óta ez lesz az első személyes találkozója, eddig még csak telefonon beszéltek. Washingtonban republikánus honatyák sürgették Trumpot, hogy vonja kérdőre az orosz elnököt az amerikai elnökválasztásba történt beavatkozás miatt, ennek azonban csekély a valószínűsége. A tárgyalásokon a terrorizmus elleni közös fellépés, a szíriai válság rendezése valószínűleg napirendre kerül.

Trump csütörtökön reggel kétoldalú tárgyalást folytatott vendéglátójával, Andrzej Duda köztársasági elnökkel, majd közös sajtóértekezletet tartottak. Kérdésre válaszolva Trump elismerte, hogy Oroszország beavatkozhatott a 2016-os amerikai elnökválasztásba, kétségbe vonta ugyanakkor az amerikai hírszerző ügynökségek egybehangzó értékelését, amikor kijelentette, bárki más is elkövethette a hackertámadásokat.

Lengyelország hosszú távú szerződést kötne Washingtonnal az amerikai cseppfolyós földgáz szállítására, jelentette be Duda elnök, Varsóban ugyanakkor meglepetést keltett, hogy az amerikai elnök arra utalt, hogy az Egyesült Államok emelheti a gáz árát. Trump beszédében említést tett az előző esti lengyel bejelentésről, miszerint Lengyelország 30 milliárd złoty (7,6 milliárd dollár) értékben Patriot rakétaütegeket vásárol az Egyesült Államoktól. Az amerikai elnök Varsóban is felvetette, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamai még mindig nem teljesítik NATO-kötelezettségüket, s csak néhány ország – közéjük tartozik Lengyelország - költi GDP-je legalább 2 százalékát katonai kiadásokra.

Tüntetések Hamburgban
Hamburgban rendkívüli biztonsági intézkedéseket hoztak a G20-csúcs előtt. Több biztonsági zónát állítottak fel, a tanácskozásnak otthont adó konferenciaközpont közelében lakókat csak személyi igazolványuk felmutatásával engedik be. Számos üzlet napokra bezárt, ahogy a környékbeli iskolák is. A második legnagyobb német városban már a hétvége óta tüntetnek, összecsapások robbantak ki már vasárnap, amikor a rendőrség lebontotta a tiltakozók sátortáborát a városi parkban. A globalizációellenes erők nagy megmozdulást hirdettek meg „Üdvözlet a pokolban!” jelszóval. Becsléseik szerint legalább 4-5 ezren lehetnek, akik erőszakos cselekményeket követhetnek el. Mintegy 20 ezer rendőr lesz készültségben a csúcs idején.



Három tenger tervek

Közös üzleti fórum létrehozásáról fogadtak el nyilatkozatot a Három Tenger Kezdeményezés elnevezésű államfői csúcstalálkozó résztvevői - közölte Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Varsóban, a csúcs után. A 12 kelet-közép-európai EU-tagállam tanácskozásán részt vett Donald Trump amerikai elnök. Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte, Csehország és Ausztria nem államfői szinten vett részt. Jövőre Bukarestben tartják meg a regionális összefogás következő csúcstalálkozóját.  

Marihuána: a fiatalok harmada legalizálná

Publikálás dátuma
2017.07.07. 07:16
Nincs olyan társadalmi csoport, amiben többségben lennének a teljes legalizációt támogatók. FOTÓ: SHUTTERSTOCK
A 18-29 éves korosztályból minden harmadik személy támogatná a marihuána legális, szabályos keretek között történő árusítását. A társadalom többsége azonban elutasító.

A teljes felnőtt népesség 18 százaléka, vagyis mintegy másfél millió ember ért egyet a marihuána (kannabisz) legalizálásának ötletével - derült ki a Nézőpont Intézet Blikk megbízásából készült reprezentatív közvélemény-kutatásából. Legalább hatmillióan (a teljes felnőtt népesség 73 százaléka) viszont ellenzi az elképzelést.

Jelenleg nincs olyan társadalmi csoport, amiben többségben lennének a teljes legalizációt támogatók. A legtöbben (39 százalék) az önmagukat a felső osztályba sorolók állnak mellette, őket követik a 18-29 évesek (34 százalék), illetve a budapestiek (28 százalék). A megkérdezettek 11 százaléka válaszolt úgy, hogy már kipróbálta a marihuánát, ám még ennek a csoportnak is csak durván a fele (57 százalék) támogatná a legalizálást.

A kannabisz legalizálásáról már nemzetközi szinten is évek óta folyik a vita. Hazánkban legtöbbször a marihuána orvosi alkalmazásának kérdései, lehetőségei merülnek fel, ám még az orvosok véleménye is megosztott. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja, hogy a marihuána fogyasztás bizonyos betegségekben szenvedő embereknél jelentős, jótékony hatásokkal is járhat. A kannabisz több gyógyhatású anyagot is tartalmaz, a két leggyakrabban emlegetett a kannabidiol (CBD), amelynek nincs tudatmódosító hatása, valamint a bódultságot okozó, idehaza tiltott tetrahidrokannabinol (THC).

Az elmúlt években több közép- és kelet-európai országban is változtak a marihuána gyógyászati célú használatának szabályai, például Csehországban bizonyos tünetek esetén az orvosok felírhatnak kannabiszt a betegeiknek, de a kannabisz alapú készítmények gyógyászati célból Horvátországban is elérhetővé váltak. De engedélyezett Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovéniában is.

Megijedt a Fidesz Schilling Árpádtól

Publikálás dátuma
2017.07.07. 07:06
Schilling Árpád elhíresült online tiltakozása.
Orbán Viktor és pártja erőszakos provokációkat készít elő, ezért kezdték el hajtogatni saját forgatókönyvüket, hogy ősszel történni fog valami az országban – közölte az MSZP, miután Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán utcai zavargásokat vizionált a választások előtti időszakra. 

A szocialisták szerint mindez kísértetiesen hasonlít az 1998 előtti időszakhoz, amikor "titokzatos robbantások történtek", majd a Fidesz győzelme után ezek a merényletek megszűntek. Később pedig a mindenki által csak "bombagyárosként" ismert Dietmar Clodo bevallotta: többször is találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel - írták. Az MSZP arra kéri a rendőröket, hogy ne engedjenek a fideszes politikai nyomásnak. Ha ugyanis a hatóságok asszisztálnának a politikai bűnözők provokációihoz, az saját embereik és hivatásuk megalázása lenne - tették hozzá.

„Az őszi zavargásokat, törvénytelen és akár erőszakos akciókat nem a Fidesz, hanem a Soros-hálózat tagjai hajtogatják. A Soros-hálózat tagjai nyíltan üzengetik, hogy törvénytelen, az erőszakosság határát súroló akciókra készülnek ősszel” - reagált gyorsan a kormánypárt. Orbán Viktorék szerint a Soros-szervezetek emberei - például Gulyás Márton, Schilling Árpád és Vágó Gábor - szerintük naponta ezzel fenyegetőznek - állította a kormánypárt, mindezt ugyanakkor tényekkel nem támasztották alá.