Előfizetés

Verőlegények nyomultak be a parlamentbe - Maszkkal takarták az arcukat

Egy verőlegényekből álló csapat támadta meg a venezuelai parlamentet az ország függetlenségi napján. Szemtanúk szerint az elkövetők a szocialista elnök, Nicolas Maduro támogatói voltak. A támadásban legalább 3 parlamenti képviselő megsérült - tudósít az Euronews. 

A parlament éppen rendkívüli ülésen emlékezett arra, hogy az ország 1811-ben függetlenedett Spanyolországtól. Először robbanásokat lehetett hallani, melyeket valószínűleg tűzijáték-rakéták okoztak, utána törtek be a férfiak az ülésterembe. A támadók egy része maszkkal takarta el az arcát.

Az ország elnöke ugyan szocialista párti, a parlamentben azonban számos ellenzéki párt képviselői vannak többségben. Az országban folyó zavargások következtében eddig legalább 90 ember meghalt, a hatóságok 4658 gyanúsított ellen nyomoznak az emberölések ügyében.

Katalónia nem költhet a népszavazásra

A spanyol alkotmánybíróság máris lépett, hogy megakadályozza az október 1-re tervezett katalán függetlenségi népszavazást. Megvonták azt az összeget, amelyet a katalán tartományi önkormányzat a referendum lebonyolítására szánt volna. A madridi kormány támadta meg a katalán költségvetést, megkérdőjelezve azon tételek alkotmányosságát, amelyeket Barcelona választási, illetve népszavazási célokra állított be a büdzsébe. 

Az alkotmánybíróság a választásra, valamint a népi konzultációra szánt – 6,2 millió euró – összegű tételekről kimondta, hogy alkotmányellenesek, amennyiben a függetlenségi népszavazás megszervezésére akarják felhasználni azokat. Más szavazások lebonyolítására azonban igénybe veheti az összegeket a katalán autonómia.

Madrid és Barcelona között ismét elmérgesedett a helyzet, miután a katalán kormányzat kilátásba helyezte, hogy ősszel kötelező erejű népszavazást ír ki az elszakadásról. A népszavazási törvényt kedden mutatták be a katalán törvényhozásban, de várhatóan csak augusztus végén fogadják el, éppen azért, hogy a spanyol központi kormánynak egyelőre ne legyen lehetősége a közbelépésre. Carles Puigdemont, a Generalitat vezetője már korábban ismertette a kérdést: „Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?” A katalán kormányzat kilátásba helyezte, hogy ha az igenek győznek a referendumon, 48 órán belül kikiáltják az autonóm tartomány függetlenségét. A népszavazáson nem állapítanak meg minimális részvételt, érvényességi küszöböt.

A hét elején Puigdemont menesztette egyik miniszterét, Jordi Baiget ugyanis egy interjúban azt mondta: „A spanyol állam olyan erős, hogy valószínűleg nem leszünk képesek megtartani a népszavazást.” A katalán vezetésen belül viták robbantak ki, többen is azon a véleményen voltak, hogy a helyi kormányzat miniszterének leváltása nem segíti a függetlenség ügyét, mindenkinek joga van a saját véleményéhez.

Mariano Rajoy spanyol kormányfő szerdai beszédében máris elutasította a katalánok újabb népszavazási kezdeményezését. Arra kérte a józan, mérsékelt katalánokat, hogy őrizzék meg a jövőbe vetett hitüket, mivel „a tekintélyelvű lázálmok soha nem győzik le demokratikus államunk komolyságát és harmóniáját”, fogalmazott a miniszterelnök.

A La Vanguardia barcelonai lapban a hétvégén közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 42,5 százaléka támogatta a függetlenséget, 37,6 százalék ellenezte, ugyanakkor csupán 54 százalék nyilatkozott úgy, hogy részt akar venni az egyoldalúan kiírt népszavazáson, s csak 12 százalék bízik abban, hogy a referendum valóban elvezet Katalónia elszakadásához. Mintegy 62 százalék ennek ellenére úgy véli, hogy a spanyol kormánynak engedélyeznie kellene, hogy a katalánok megrendezzék a függetlenségi népszavazást.

Támogatja a többség Trump tilalmát

Tíz amerikai közül hat támogatja Donald Trump hat muszlim többségű állam ellen bevezetett ideiglenes beutazási tilalmát.

Egy tegnap közzétett Politico-Morning Consult felmérés szerint a megkérdezettek 37 százaléka erősen helyeselte az Irán, Jemen, Líbia Szíria Szomália és Szudán polgáraival szemben elrendelt korlátozást, 23 százalék „valamelyest” helyeselte a tilalmat. A felmérés során majd 2 ezer bejegyzett választó véleményét kérték ki, a felmérés hibahatára plusz-mínusz 2 százalék.
Trump első elnöki rendelete még hét országra vonatkozott, a bíróságok azonban leállították bevezetését. A módosított utazási tilalmat is befagyasztották az alsóbb szintű bíróságok, de az amerikai legfelsőbb bíróság végül részlegesen engedélyezte bevezetését. A hat ország polgárait 90 napra, a menekülteket – a világ összes országából – 120 napra tiltják ki. Ez idő alatt szigorúbb vízumfeltételeket, a beutazókat alaposabban ellenőrző rendszert dolgoznak ki. Nem kizárt, hogy Trump véglegesíteni akarja a tilalmat, amelyet a terrorizmus veszélyével indokolt. A legfelsőbb bíróság októberben visszatér a beutazási tilalom ügyére.