Kim Dzsong Un nagy dologra készül

Az észak-koreai rezsim egyik fő célja az, hogy ne lehessen az országot úgy megtámadni, mint például annak idején Szaddám Husszeint, vagy ne lehessen olyasmit végrehajtani ellene, mint amit az Egyesült Államok tett áprilisban, amikor irányított rakétákkal megtorló támadást hajtottak végre a szíriai rezsim ellen. Phenjan egyértelművé akarja tenni, hogy ha bármi támadás éri a rezsimet, Észak-Korea iszonyú pusztítást tud végezni – mutatott rá lapunknak a keddi észak-koreai erődemonstráció egyik lehetséges okára Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője.

Phenjannak jócskán sikerült ráijesztenie a világra azzal, hogy sikeres kísérletet hajtott végre interkontinentális rakétával, amelyet szerdán az Egyesült Államok is megerősített. A legfrissebb szakértői információk szerint ennek a típusnak a hatósugara akár Alaszkáig is elér. A washingtoni adminisztráció ezért kérvényezte is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa – amelynek tiltó határozatával ment ismét szembe Észak-Korea – még szerdán zárt ajtók mögött tartson sürgős tanácskozást az ügyben. Erre nem sokkal azután került sor, hogy az USA válaszlépésül az észak-korai agresszióra közös hadgyakorlatot tartott a dél-koreai hadsereggel.

Csoma Mózes szerint ennél súlyosabb katonai retorzió, így például a fegyveres megoldás aligha van az amerikai napirenden, hiszen ha más nem, Hszi Csin-ping kinai elnök áprilisi washingtoni útja során biztosan felvilágosította ennek veszélyeiről az egyébként kiszámíthatatlan amerikai elnököt, Donald Trumpot. „Ez esetben belenyúlnának egy olyan darázsfészekbe, ami mellett a közel-keleti térség válsága eltörpülne” – kommentálta Csoma, aki szerint Észak-Koreának sem ez a célja. Akármilyen meglepően hangzik, a szakértő szerint Phenjan legitimációt vár, azt, hogy az USA és a világ vezető nagyhatalmai elismerjék az országot, s ezáltal bebetonozzák a Kim család uralmát. Másfelől az észak-koreai lakosság előtt is legitimálni szeretné hatalmát. „A mindenkor észak-koreai vezetőnek – a konfuciánus értékrend szellemében – kell valami olyat tennie, ami a saját lakossága előtt is legitimálja őt. Kim Ir Szen létrehozta a rezsimet... Kim Dzsong Il ’nagy tetteként’ azt említi az észak-koreai propaganda, hogy atom és katonai nagyhatalommá tette az országot. Kim Dzsong Un-nak is kell valami „nagy dolgot” tennie. A tisztogatások is ide tartoznak, ő ’megtisztítja a vezetést az oda nem illő emberektől’. De ’nagy dolog’ lehet az is, ha képes kikényszeríteni egy olyan nemzetközi paktumot, amitől az ország egy egészen más biztonságpolitikai helyzetbe kerül.”

Elzárnák az uniós csapot

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:32
Június közepén Ankarából ellenzéki menet indult Isztambulba. Nekik is elég volt Erdoganból FOTÓ: PROFIMEDIA
Az Európai Parlament ma publikált állásfoglalása szerint Ankara előtt be kell csapni az uniós kaput, ha a török vezetés változatanul hajtja végre a súlyos aggályokat felvető alkotmányos módosításokat.

Fel kell függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ha az alkotmányos csomagot változatlanul hajtják végre – olvasható abban az európai parlamenti jelentésben, amelyet ma fogad el a képviselőtestület. Az elmúlt egy év törökországi fejleményeit értékelő állásfoglalás szerint a népszavazáson megerősített alkotmányos módosítások nem biztosítanak megfelelő fékeket és ellensúlyokat a hatalommal szemben, ily módon nem felelnek meg az uniós csatlakozás feltételeinek. A jelentés leszögezi, hogy a tavaly júliusi erőszakos puccskísérlet után bevezetett szükségállapot idején hozott aránytalan intézkedések csorbították a polgárok alapvető jogait, a sajtó és véleménynyilvánítási szabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a magántulajdon védelmét.

A képviselőtestület véleménye gyökeresen eltér Orbán Viktorétól, aki legutóbbi törökországi látogatásán azt mondta: az elnöki rendszert létrehozó alkotmánymódosítás megerősíti Törökországot, és ezzel Európa védelmét.

– Miféle stabilitásról lehet beszélni egy olyan országban, ahol 25 millióan az alkotmánymódosítás ellen foglaltak állást, és ahol milliós tiltakozó tüntetéseken nyilvánítanak véleményt Erdogan elnökről? – válaszolta a Népszavának Piri Kati holland szocialista EP-képviselő, a parlamenti jelentés szerzője. – Egy ország erejét nem a diktatúra, hanem a jogállam biztosítja. A törökországi magyar befektetőknek is az lenne az érdekük, hogy jogvita esetén pártatlan bíróságok és ne a hatalom emberei ítélkezzenek az ügyükben – tette hozzá Piri.

A képviselő szerdai strasbourgi sajtótájékoztatóján bírálta az európai intézményeket, amiért hallgatnak a sorozatos jogsértésekről, nem emelik fel a hangjukat az ellenzéki politikusok és aktivisták zaklatása, bebörtönzése miatt.

A plenáris ülés elé kerülő állásfoglalás – amelynek ajánlásait nem kötelező figyelembe venni – felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követően a Törökországnak korábban megítélt uniós forrásokat fordítsa a civil társadalom és a menekültek megsegítésére, valamint a diákok, kutatók és újságírók közötti csereprogramokra. A tagjelölt ország jelenleg évi 700 millió euró, úgynevezett előcsatlakozási támogatást kap Brüsszeltől.

A jelentés szorgalmazza a párbeszéd és az együttműködés fenntartását az EU és Törökország között, sürgeti Ankarát, hogy minél előbb tegyen eleget a vízummentesség minden követelményének. Kezdeményezi emellett, hogy az uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésére esetenként hívják meg a török tárcavezetőt.

Piri Kati nem tart attól, hogy az éles parlamenti kritika miatt Ankara esetleg felmondja a nyugat-balkáni migránsáradatot feltartóztató EU-Törökország megállapodást. A törököknek legalább akkora érdekük fűződik a fenntartásához, mint az európaiaknak – mondta kérdésünkre a jelentéstevő.

Törökország katonái után kémkedik
Ankara kémkedik azon török katonák után, akik a tavaly, július 15-én végrehajtott puccskísérletet követően menekültek külföldre – közölte a Süddeutsche Zeitung. A vezérkari főnökség arra utasította a NATO-támaszpontokon szolgálatot teljesítő török katonai attasékat, valamint tiszteket, hogy minél több információkat gyűjtsenek az „árulókról”.
Ankara egyelőre azt akarja tudni, hol laknak, benyújtottak-e már az adott országban menedékkérelmet, s kapcsolatban állnak-e nyugati kormányokkal. A puccskísérlet után Németország több tisztnek, katonának adott letelepedési engedélyt, ami feszültséget keltett Berlin és Ankara viszonyában. R. T.



Leszámolnak a múlttal Macedóniában

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:31
Gruevszki aligha számított arra, hogy egyszer majd börtönbüntetés fenyegeti FOTÓ: PROFIMEDIA/ANADOLU AGENCY
Börtönbe kerülhet Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök. Az útlevelét már be is vonták.

Egy sötét korszak zárul le Macedóniában. A küszöbön álló óriási változásokat jelzi, hogy egy szkopjei bíróság elrendelte Nikola Gruevszki volt miniszterelnök útlevelének bevonását, s hasonló intézkedésekkel sújtotta a konzervatív VMRO-DPMNE több politikusát is. Az ok az a két éve kirobbant botrány, amely a súlyos, mintegy két évig elhúzódó belpolitikai válság egyik kiváltó oka volt.

2015 elején a nemrégiben miniszterelnökké választott szociáldemokrata Zoran Zaev, akkori ellenzéki vezető tárta nyilvánosság elé a bizonyítékokat arról, hogy a kormányzat lehallgatott mintegy 20 ezer embert, közéleti személyiségeket, politikusokat, újságírókat. Az akkori, Gruevszki által fémjelzett vezetés a tőle megszokott arroganciával söpörte le az asztalról a dokumentumokat, mióta azonban a szociáldemokraták az albán kisebbséggel koalícióra léptek, alaposan megváltozott a politikai széljárás, s elszámoltathatják a korábbi vezetőket a múlt bűneiért.

A 2006-ban a miniszterelnöki székbe került Gruevszki hatalma sokáig megingathatatlannak látszott, egy sor demokráciaellenes intézkedést hozott, korlátozta a sajtószabadságot, a hozzá közeli vállalkozókkal nyeretett meg közbeszerzéseket, s megkísérelt leszámolni az ellenzékkel. Egyik politikai példaképének Orbán Viktort tartotta. Többször is járt Budapesten a magyar kormányfő vendégeként, legutóbb június 9-én. Gruevszki a nacionalista populizmusra épített hazájában, s érdekes egybeesés, hogy pártja szintén Soros Györgyöt kiáltotta ki Macedónia egyik legfőbb ellenségének.

Gruevszki azért veszthette el hatalmát, mert az ország a polgárháború szélére sodródott, s az Európai Unió és az Egyesült Államok politikai kompromisszumra kényszerítette, melynek nyomán tavaly decemberben előrehozott választást rendeztek. Bár Zaev már januárban kellő aláírást mutatott fel a kormányalakításhoz, Gruevszki szövetségese, Gjorge Ivanov elnök megakadályozta a szociáldemokrata politikus kinevezését. Csak újabb nemzetközi nyomásra alakulhatott meg az új kabinet.

Gruevszki hamarosan a vádlottak padjára kerülhet, miután a rendkívüli ügyészség a napokban öt ügyben emelt vádat vele szemben. Egyebek mellett hivatali visszaéléssel, 2013-ban elkövetett választási csalással, luxuslimuzinok törvénytelen beszerzésével, s egy ellenzéki polgármesterrel szembeni támadás megszervezésével vádolják. Ha minden ügyben bűnösnek találják, akár 27 éves börtönbüntetés várhat rá. Emellett a volt kormányfőt és jobboldali pártjának tíz illetékesét illegális pártfinanszírozás miatt is perbe foghatják. Ez ügyben ugyan eleddig nem emeltek vádat, de folytatják a nyomozást. Az ügyészség összesen 94 személy ellen emelt vádat. Gruevszki szerint „hazaárulók” indítottak támadást vele és pártjával szemben. Ez is azt jelzi: a volt kormányfő mennyire a nacionalizmusra épít. Miután a szociáldemokraták megállapodást kötöttek az albán pártokkal a közös kormányzásról, a VMRO-DPMNE hisztérikus kampányt indított az „albán befolyás” ellen.

Az új kabinet láthatóan teljesen le akar számolni a múlttal. A szociáldemokraták bejelentették, hogy felülvizsgálják a drága, vitatott beruházásokat. A konzervatívok bő tíz évig tartó kormányzása alatt egy sor megalomániáról árulkodó objektumot emeltek az úgynevezett „Skopje 2014” program keretében. 72 millió eurós tendert írtak ki az új szkopjei orvosi központra, ezt azonban újratárgyalnák. Az előző, konzervatívok által dominált ideiglenes kormány május közepén, két héttel azelőtt döntött a költséges beruházásról, hogy megalakult volna Zaev kormánya.