Már nem barát Washington

A német kereszténydemokraták választási brosúrája szerint Angela Merkel már nem tekinti Németország barátjának az Egyesült Államokat.

Berlin és Washington viszonya igen hűvössé vált azóta, hogy januárban Donald Trumpot választották meg elnöknek. Az ingatlanmilliárdos többször is azt közölte, hogy a német kancellár „katasztrofális hibát” követett el az „illegális menekültek” befogadásával. Az amerikai elnök nem egy ízben támadta Berlint – legutóbb egy május végén született Twitter üzenetében – amiatt, mert az ország jelentős többletet mutat fel az Egyesült Államokkal való kereskedelemben, emellett pedig „sokkal kevesebbet” fizet a NATO kasszájába, mint kellene.

Berlinben megütközést keltett Trumpnak az a döntése is, hogy kilépett a párizsi klímaegyezményből. Az amerikai elnök döntése „rendkívül sajnálatos, és akkor még nagyon visszafogottan fogalmaztam" – mondta június elején a kancellár.

Hogy mennyit változtak a német külpolitikai prioritások, jól mutatja: négy évvel ezelőtt a CDU és a CSU akkori közös választási manifesztumában még a legfontosabb Európán kívüli barátnak nevezte Washingtont. Ez a viszony „Németország nemzetközi kapcsolatainak alapköve” – hangzott az akkori dokumentum. A szeptember 24-én esedékes parlamenti választásra készülő kereszténydemokraták programjából azonban ezúttal hiányzik mind a „barát”, mind a „barátság” szó. A dokumentum egyszerűen csak az Európán kívüli „legfontosabb partnerről” tesz említést. A német-amerikai viszony aligha változik döntően a G20-ak pénteken és szombaton Hamburgban esedékes találkozóján.

A CDU választási programja tükrözi a németek Egyesült Államokról alkotott véleményét. A Pew Research Centre múlt héten közzétett felmérése szerint mindössze 35 százalékuk vélekedik pozitívan az országról, miközben Barack Obama mandátumának végén ez az arány még 57 százalék volt.

Márpedig Trumpnak lélekben fel kell készülnie arra, hogy Merkel politikailag túléli őt. Miközben 2021 januárjában alighanem már más személyt iktatnak be amerikai elnöknek, a kancellár szinte biztosan 2021 őszéig állhat a berlini kormány élén. Ezt támasztja alá a Stern magazin tegnap közzétett felmérése is, amely szerint a kancellár előtt akár négy különböző lehetőség is adódhat majd a koalíciókötésre. A legnagyobb mandátumtöbbséget a következő kormány számára azonban a nagykoalíció folytatása jelentené. A felmérésekben a kereszténydemokraták 16 százalékkal előzik meg a szociáldemokratákat, 39 százalékon állnak, az SPD 23-on. A német parlament múlt pénteki döntése, amely szerint az egyneműek is házasságot köthetnek, eddig nem érzékelhető a felmérésekben. Merkel előnye úgy is igen nagy, ha a megkérdezetteknek arra a kérdésre kell válaszolniuk, kit tartanak alkalmasabbnak a kormányzásra, a jelenlegi kancellárt, vagy Martin Schulzot az SPD elnökét. Utóbbi nevét 22 százalék említette meg, Merkelét ezzel szemben 51 százalék. A felmérések arról tanúskodnak, hogy a német politikában is beütött a nyár: alig tapasztalható elmozdulás a pártpreferenciákban.

Szerző

Kim Dzsong Un nagy dologra készül

Az észak-koreai rezsim egyik fő célja az, hogy ne lehessen az országot úgy megtámadni, mint például annak idején Szaddám Husszeint, vagy ne lehessen olyasmit végrehajtani ellene, mint amit az Egyesült Államok tett áprilisban, amikor irányított rakétákkal megtorló támadást hajtottak végre a szíriai rezsim ellen. Phenjan egyértelművé akarja tenni, hogy ha bármi támadás éri a rezsimet, Észak-Korea iszonyú pusztítást tud végezni – mutatott rá lapunknak a keddi észak-koreai erődemonstráció egyik lehetséges okára Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője.

Phenjannak jócskán sikerült ráijesztenie a világra azzal, hogy sikeres kísérletet hajtott végre interkontinentális rakétával, amelyet szerdán az Egyesült Államok is megerősített. A legfrissebb szakértői információk szerint ennek a típusnak a hatósugara akár Alaszkáig is elér. A washingtoni adminisztráció ezért kérvényezte is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa – amelynek tiltó határozatával ment ismét szembe Észak-Korea – még szerdán zárt ajtók mögött tartson sürgős tanácskozást az ügyben. Erre nem sokkal azután került sor, hogy az USA válaszlépésül az észak-korai agresszióra közös hadgyakorlatot tartott a dél-koreai hadsereggel.

Csoma Mózes szerint ennél súlyosabb katonai retorzió, így például a fegyveres megoldás aligha van az amerikai napirenden, hiszen ha más nem, Hszi Csin-ping kinai elnök áprilisi washingtoni útja során biztosan felvilágosította ennek veszélyeiről az egyébként kiszámíthatatlan amerikai elnököt, Donald Trumpot. „Ez esetben belenyúlnának egy olyan darázsfészekbe, ami mellett a közel-keleti térség válsága eltörpülne” – kommentálta Csoma, aki szerint Észak-Koreának sem ez a célja. Akármilyen meglepően hangzik, a szakértő szerint Phenjan legitimációt vár, azt, hogy az USA és a világ vezető nagyhatalmai elismerjék az országot, s ezáltal bebetonozzák a Kim család uralmát. Másfelől az észak-koreai lakosság előtt is legitimálni szeretné hatalmát. „A mindenkor észak-koreai vezetőnek – a konfuciánus értékrend szellemében – kell valami olyat tennie, ami a saját lakossága előtt is legitimálja őt. Kim Ir Szen létrehozta a rezsimet... Kim Dzsong Il ’nagy tetteként’ azt említi az észak-koreai propaganda, hogy atom és katonai nagyhatalommá tette az országot. Kim Dzsong Un-nak is kell valami „nagy dolgot” tennie. A tisztogatások is ide tartoznak, ő ’megtisztítja a vezetést az oda nem illő emberektől’. De ’nagy dolog’ lehet az is, ha képes kikényszeríteni egy olyan nemzetközi paktumot, amitől az ország egy egészen más biztonságpolitikai helyzetbe kerül.”

Elzárnák az uniós csapot

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:32
Június közepén Ankarából ellenzéki menet indult Isztambulba. Nekik is elég volt Erdoganból FOTÓ: PROFIMEDIA
Az Európai Parlament ma publikált állásfoglalása szerint Ankara előtt be kell csapni az uniós kaput, ha a török vezetés változatanul hajtja végre a súlyos aggályokat felvető alkotmányos módosításokat.

Fel kell függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ha az alkotmányos csomagot változatlanul hajtják végre – olvasható abban az európai parlamenti jelentésben, amelyet ma fogad el a képviselőtestület. Az elmúlt egy év törökországi fejleményeit értékelő állásfoglalás szerint a népszavazáson megerősített alkotmányos módosítások nem biztosítanak megfelelő fékeket és ellensúlyokat a hatalommal szemben, ily módon nem felelnek meg az uniós csatlakozás feltételeinek. A jelentés leszögezi, hogy a tavaly júliusi erőszakos puccskísérlet után bevezetett szükségállapot idején hozott aránytalan intézkedések csorbították a polgárok alapvető jogait, a sajtó és véleménynyilvánítási szabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a magántulajdon védelmét.

A képviselőtestület véleménye gyökeresen eltér Orbán Viktorétól, aki legutóbbi törökországi látogatásán azt mondta: az elnöki rendszert létrehozó alkotmánymódosítás megerősíti Törökországot, és ezzel Európa védelmét.

– Miféle stabilitásról lehet beszélni egy olyan országban, ahol 25 millióan az alkotmánymódosítás ellen foglaltak állást, és ahol milliós tiltakozó tüntetéseken nyilvánítanak véleményt Erdogan elnökről? – válaszolta a Népszavának Piri Kati holland szocialista EP-képviselő, a parlamenti jelentés szerzője. – Egy ország erejét nem a diktatúra, hanem a jogállam biztosítja. A törökországi magyar befektetőknek is az lenne az érdekük, hogy jogvita esetén pártatlan bíróságok és ne a hatalom emberei ítélkezzenek az ügyükben – tette hozzá Piri.

A képviselő szerdai strasbourgi sajtótájékoztatóján bírálta az európai intézményeket, amiért hallgatnak a sorozatos jogsértésekről, nem emelik fel a hangjukat az ellenzéki politikusok és aktivisták zaklatása, bebörtönzése miatt.

A plenáris ülés elé kerülő állásfoglalás – amelynek ajánlásait nem kötelező figyelembe venni – felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követően a Törökországnak korábban megítélt uniós forrásokat fordítsa a civil társadalom és a menekültek megsegítésére, valamint a diákok, kutatók és újságírók közötti csereprogramokra. A tagjelölt ország jelenleg évi 700 millió euró, úgynevezett előcsatlakozási támogatást kap Brüsszeltől.

A jelentés szorgalmazza a párbeszéd és az együttműködés fenntartását az EU és Törökország között, sürgeti Ankarát, hogy minél előbb tegyen eleget a vízummentesség minden követelményének. Kezdeményezi emellett, hogy az uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésére esetenként hívják meg a török tárcavezetőt.

Piri Kati nem tart attól, hogy az éles parlamenti kritika miatt Ankara esetleg felmondja a nyugat-balkáni migránsáradatot feltartóztató EU-Törökország megállapodást. A törököknek legalább akkora érdekük fűződik a fenntartásához, mint az európaiaknak – mondta kérdésünkre a jelentéstevő.

Törökország katonái után kémkedik
Ankara kémkedik azon török katonák után, akik a tavaly, július 15-én végrehajtott puccskísérletet követően menekültek külföldre – közölte a Süddeutsche Zeitung. A vezérkari főnökség arra utasította a NATO-támaszpontokon szolgálatot teljesítő török katonai attasékat, valamint tiszteket, hogy minél több információkat gyűjtsenek az „árulókról”.
Ankara egyelőre azt akarja tudni, hol laknak, benyújtottak-e már az adott országban menedékkérelmet, s kapcsolatban állnak-e nyugati kormányokkal. A puccskísérlet után Németország több tisztnek, katonának adott letelepedési engedélyt, ami feszültséget keltett Berlin és Ankara viszonyában. R. T.