Trump ma érkezik Lengyelországba

Publikálás dátuma
2017.07.05. 07:34
FOTÓ: GETTY IMAGES
Amerika felvirágzásának előmozdítása, az ország érdekeinek védelme, Amerika vezető szerepének gyakorlása – H.R. McMaster, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója így foglalta össze fehér házi tájékoztatóján az elnök második külföldi utazásának fő céljait.

Trump ma indul Varsóba, majd onnan érkezik Hamburgba, a G-20-as csoport idei csúcstalálkozójára. Meg nem erősített hírek szerint mégiscsak útba ejti Nagy-Britanniát (a hivatalos vizitet törölték, így skóciai golfklubját keresné fel), s végül Emmanuel Macron meghívására Párizsban lesz július 14-én, a francia nemzeti ünnepen.

A konzervatív lengyel kormány nagy sikerként könyvelheti el, hogy az új amerikai elnök Közép- és Kelet-Európából elsőként Lengyelországot keresi fel. Trump odahaza nem népszerű, de Varsóban bizonyára ünneplők fogadják, de ha mégsem, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) párt vidékről buszoztat fel embereket integetni. Trump tárgyal Andrzej Duda lengyel államfővel, s az amerikai elnök részt vesz a Három tenger országcsoport tanácskozásán, ahol 12 közép-európai, balti, illetve nyugat-balkáni állam vezetőivel is találkozik. Külön megbeszélést tart Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnökkel, a Trimarium csoport társelnökével. Trump beszédet mond a Krasinski téren, a Varsói felkelés emlékművénél.

Az új amerikai elnök és a lengyel vezetés másként tekint Oroszországra, de Varsó számára a legfontosabb, hogy Trump Varsóban megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO fő biztonsági garanciája, a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye mellett. Az amerikai elnökben a lengyelek partnerre találnak az Európai Unió egységét aligha erősítő, felmelegített Trimárium-kezdeményezéshez. Washingont üzleti érdekek is vezérlik, Lengyelország amerikai harci gépek beszerzését fontolgatja, s méltatják majd a nemrég létesült lengyel LNG-terminált: a térségbe irányuló amerikai cseppfolyósított földgázszállítmányok révén piacot teremt, s egyben Közép-Kelet-Európa energiafüggőségét csökkentheti az Egyesült Államok.

Szerző

Készenlétben az osztrák katonák

Publikálás dátuma
2017.07.05. 07:33
Ehhez hasonló páncélosok várakoznak Tirolban
Ausztria kész katonákat és páncélozott járműveket vezényelni a Brenner-hágóhoz, ha ilyen ütemben növekedik az Olaszországból érkező menekültek száma. 

Ezt egy a Kronen Zeitungban kedden publikált interjúban nyilatkozta Hans Peter Doskozil osztrák belügyminiszter. Hozzátette: négy Pandur páncélozott harcjárművet már Tirolba vezényeltek, s 750 katona vár készültségben a parancsra. A védelmi tárca vezetője szerint muszáj lesz őket kivezényelni az osztrák-olasz határra, ha nem csökken a Földközi-tengeren át érkező menekültek száma. Az interjú hamar visszhangot váltott ki a régióban, Ausztria olaszországi nagykövetét, Rene Pollitzert be is kérették az olasz külügyminisztériumba.

A régióban egyre súlyosabb a migrációs nyomás, erre panaszkodott vasárnap Marco Minniti olasz belügyminiszter is, aki azt mondta, 20 százalékkal többen menekültek lélekvesztőkön Olaszországba, mint tavaly ilyenkor. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tájékoztatása szerint az idei év első felében közel 85 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba, Európába pedig összesen 101 ezren. Ez utóbbi szám elmarad a tavalyitól, akkor mintegy 231 ezer menekült érkezett Európába az év első felében.

Minniti ezért a hétvégén arra kérte az európai országokat, hogy enyhítsenek az Olaszországra nehezedő nyomáson, s fogadjanak mentőhajókat. A belügyminiszter szerint igazságtalan, hogy Olaszország fogadja egyebek között a nemzetközi segélyszervezetek, és az Európai Unió Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségének (Frontex) hajóit is. Minniti annak a lehetőségét is felvetette, hogy nem engedik be Olaszországba a segélyszervezetek hajóit, ám ennek katasztrofális következményei lennének, tekintve, hogy idén is több mint 2 ezren vesztették életüket, vagy tűntek el az út során.

Szerző

Észak-Korea a világot fenyegeti

Phenjan tegnap bejelentette, hogy sikeres kísérletet hajtott végre hosszú hatótávolságú rakétával. Ez különösen az Egyesült Államoknak rossz hír.

Észak-Korea kedden büszkén jelentette be, hogy az ország vezetője, Kim Dzsong Un „felügyelete mellett” sikeres kísérletet hajtottak végre interkontinentális rakétával. Első ízben lőtt ki Phenjan hosszú hatótávolságú rakétát. A bejelentés ugyanakkor nem a tervek szerint zajlott, mert először azt közölte a sztálinista rezsim, hogy közepes hatótávolságú rakétát teszteltek, a kijelentést csak a reggeli órákban módosították.

A sikeres kísérlet egyértelmű jele annak, hogy viharos gyorsasággal fejlődik Észak-Korea ballisztikus rakétaprogramja. Hiába a nemzetközi szankciók, vagy Kína egyre erőteljesebb dörgedelmei, Kim Dzsong Un, a kis vezér ügyet sem vet a nemzetközi felháborodásra. A rakétakísérlet a lehető legrosszabb hír az Egyesült Államok számára. Amerikai szakértők szerint a lövedék akár 6600 kilométeres távolság megtételére is képes lehet, hosszú hatótávolságú rakétának, azaz ICBM-nek az számít, amely legalább 5500 kilométeres utat tesz meg.

A tegnapi, Hvaszong-14-esnek nevezett lövedék 933 kilométert tett meg, de amint arra japán illetékesek rámutattak, a 2800 kilométeres magasságot is elérte (Észak-Korea pontosan 2802 kilométerről tett említést), ami arra utal, hogy a phenjani állítások helytállóak. Mindez azt is jelenti, hogy az ország lövedékei már képesek elérni az Egyesült Államokat, egészen pontosan Alaszkát. Jeffrey Lewis, a Kelet-Ázsiai Leszerelési Program nevű intézet igazgatója is emlékeztet arra, hogy ez volt az eddigi leghosszabb hatótávolságú rakéta, amellyel Phenjan valaha is kísérletezett. A szakértő nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a lövedékkel akár Miami partjait is elérhetnék.

Bár Phenjan nukleáris töltetet még nem képes miniatürizálni, s rakétára szerelni, a jelek szerint ez csak idő kérdése. Ha ez is megtörténne, azzal Washington rémálma valósulna meg. Alighanem a kilövés időzítése sem véletlen: éppen az amerikaiak nemzeti ünnepén hajtották végre, ezzel is üzenve az ország polgárainak: ne érezzék biztonságban magát. A kilövés pillanatairól az észak-koreai KCTV is felvételeket mutatott be.

Donald Trump mindenesetre nem sokkal a kilövés után, tőle megszokott módon a Twitteren reagált a történtekre: „Nincs ennek a fickónak jobb dolga annál”, mint hogy rakétákkal kísérletezzen? – utalt Kim Dzsong Unra. Dél-Korea a kilövés után összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, Japán pedig hevesen tiltakozott Phenjan lépése ellen, mert a lövedék a Japán-tengerbe, az ország úgynevezett kizárólagos gazdasági zónájába csapódott be. Tokió emlékeztetett arra, hogy Phenjan ezzel ismételten megszegte az ENSZ határozatait. Abe Sinzo japán miniszterelnök újságírók előtt elmondta: az újabb rakétakísérlet azt bizonyítja, hogy tovább nőtt a fenyegetés a térségben. Nyilvánvaló, hogy ez az új fejlemény is témája lesz a G20-ak hétvégi, hamburgi tanácskozásának.

A Biztonsági Tanács legutóbb június elején terjesztette ki büntetőintézkedéseit az észak-koreai rezsimmel szemben. A BT egyebek mellett tiltja számára a ballisztikus rakétakísérletek végrehajtását.

Bár Kim Ir Szen és fia, Kim Dzsong Il alatt is az az alapelv uralkodott, hogy első a hadsereg, s minden a katonaságnak van alárendelve, Kim Dzsong Un minden korábbinál jelentősebb összegeket költ a fegyverkezésre, amit a nukleáris-, illetve rakétaprogram felgyorsítása is egyértelműen jelez. Phenjan saját állítása szerint 2006 óta öt kísérleti nukleáris föld alatti atomrobbantást hajtott végre, ebből kettőt az elmúlt évben. Az Egyesült Államok egyébként 28 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában.