Trump harcban a médiával

Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:32
Az elnök egy támadást sem hagy szó nélkül FOTÓ: GETTY IMAGES
Donald Trump nem hagy fel médiaháborújával. CNN-ellenes videójával egyenesen a sajtóval szembeni erőszakra hívott fel.

Recep Tayyip Erdoganhoz hasonlította a The Washington Post az amerikai elnököt, aki újabb mélységekbe süllyedt vasárnap posztolt, a "hazug" CNN-nek címzett Twitter-üzenetével. Mint rámutattak, Erdogan, akárcsak Trump „a nemzet ellenségeinek” állítja be bírálóit. A lap emlékeztetett, hogy a török államfő a tavaly puccs után több mint száz újságírót zárt börtönbe vagy kényszerített emigrációba.

Meglehet, az amerikai elnök viccesnek találta, de a média nagyon is komolyan vette a CNN hírtelevíziót támadó üzenetet. A videofelvétel régóta ismert volt, Trump maga látható a 28 másodperces, 2007-ben készült felvételen, ahogy ököllel leterít egy embert, a World Wrestling Entertainment igazgatóját, Vince McMahont. A „milliárdosok csatájaként” emlegetett jelenetet átalakították, a földre került ember arca helyén CNN-logó látható. A CBS News úgy tudja, néhány nappal korábban a Reddit-re tette fel valaki a módosított videót, „Trump szembeszáll a hamis médiával” címmel, s ezt osztotta meg az elnök. Trump a New Jersey állambeli Bedminsterben, saját golfklubjában töltötte a hétvégét, nem válaszolt kérdésekre a nagy vihart kavart videóval kapcsolatosan.

A CNN válaszüzenetében hangsúlyozta: „Szomorú nap, amikor az Egyesült Államok elnöke erőszakra buzdít a médiával szemben.” Rámutattak, hogy néhány napja a helyettes fehér házi szóvivő, Sarah Huckabee Sanders nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az elnök soha nem tett ilyesmit.

Már csak azért sem hagyhatták szó nélkül Trump Tweetjét, hiszen már volt példa erőszakos fellépésre. Tavaly Trump kampánysajtósa, Corey Lewandowski "hárított el" durván egy újságírónőt. Montana államban nemrég történt hasonló incidens, egy republikánus képviselőjelölt, Greg Gianforte földre lökte a brit The Guardian újságíróját, s a szemüvegét is összetörte. „Menjen innen a pokolba!” – kiabálta a jelölt, akit ennek ellenére megválasztottak.

A „Reporter's Committee for Freedom of the Press” nonprofit szervezet vezetője, Bruce Brown elítélte Trump videóját, amelyet úgy értékelt, hogy „az újságírók elleni fizikai erőszakkal fenyeget”. Trump üzenete „nem méltó az elnöki poszthoz” – hangsúlyozta Brown. Carl Bernstein, a Watergate-ügyet leleplező egyik újságíró szerint "Trump üzenete a sajtószabadság elleni támadás." Bernstein azt mondta, "az elnök nem akarja, hogy a sajtó a munkáját végezze, ölebeket akar".

A kormányzati megszólalók hétvégén igyekeztek csökkenteni az elnöki poszt jelentőségét. „Senki ne tekintse ezt fenyegetésnek. Az elnököt annyi támadás éri, hogy jogosan teszi, ha válaszol azokra” – mondta Tom Bossert, belbiztonsági ügyekben illetékes fehér házi tanácsadó az ABC tévécsatornának.

Trump előző támadásának visszhangja sem ült el. Célpontja az MSNBC reggeli műsorának két vezetője, Mika Brzezinski és Joe Scarborough volt. Az elnök kifogásolta a műsorban elhangzott bírálatokat, s durván nekiment a nemrégiben elhunyt Zbigniew Brzezinski lányának, kőostobának nevezte, s állítólagos arcfelvarrását is szóvá tette. A szexista támadás felháborodást keltett, demokrata és republikánus politikusok egyaránt elítélték. Trump korábban Carly Fiorina elnökaspiránst, és Megyn Kelly műsorvezetőt is elfogadhatatlan stílusban támadta. A közösségi médiát ugyanakkor felvirágoztatja Trump: a SocialFlow platform adatai szerint az elnök Twitter-bejegyzését több mint 40 millióan töltötték le.

Helyezzék vád alá Trumpot
Az Egyesült Államok számos városában tartottak tiltakozó megmozdulásokat a hétvégén, ahol Donald Trump alkotmányos vád alá helyezését követelték. New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban, Austinban, New Orleans-ban, Seattle-ben, Philadelphiában, de számos kisebb településen is felvonultak.
Összesen 45 városban szerveztek Trump-ellenes meneteket a július 4-i nemzeti ünnep előtt. „Alkalmatlan, beteges, törvénysértő! Impeachmentet most!” „Helyezzék vád alá az önimádó elnököt!” „Trumpnak és Pence-nek mennie kell!” „Tegyük ismét büszkévé Amerikát!” és hasonló táblákkal vonultak fel a tiltakozók. Néhány helyen ellentüntetők is összegyűltek.

Szerző
Témák
CNN Donald Trump

Csatáznak a Siratófal miatt

Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:31
Mégsem imádkozhatnak együtt a nők és a férfiak a Siratófalnál FOTÓ: GETTY IMAGES/CHRIS MCGRATH
Rendkívül feszültté vált a viszony az izraeli kormány és egyes zsidó szervezetek között a kabinet egy legutóbbi döntése miatt.

Megszakíthatja a kapcsolatokat a Zsidó Ügynökség (Szochnut) az izraeli kormánnyal – terjedt el nemrégiben a hír. Kiderült: Netanjahu kabinetje vasárnap visszavonult azokból a megállapodásokból, amelyeket a szervezet közvetítésével és részvételével értek el a Siratófal felügyeletének megosztásáról és a zsidó vallásba való betérésekről. A Szochnut vezetői a kormánydöntés miatti felháborodásukban lemondtak egy múlt hétfői közös ebédet, amelyet Benjamin (Bibi) Netanjahu részvételével fogyasztottak volna el a jeruzsálemi parlamenti épületben. Az Egyesült Államokban számos nem-ortodox vallási szervezet és egyéb zsidó közösség jelentette be: átértékelik kapcsolatukat az izraeli politikai vezetéssel. Izrael Állam kikiáltásának pillanatáig a Szochnut volt maga a zsidó államiság a Szentföldön. Ezért is annyira bizarr az egész történet.

2016 januárjában megállapodtak, hogy lesz egy része a Siratófal előtti tágas területnek, ahol férfiak, nők közösen imádkozhatnak, a területet pedig a reform-, a konzervatív- és az ortodox irányzat közös felügyelete alá helyezik. Az izraeli legfelsőbb bíróság tavaly úgy döntött, hogy nem csak az izraeli országos (ortodox) rabbihivatal által jóváhagyott betérések érvényesek. Az izraeli, úgynevezett magán rabbinikus bíróságok, a külföldön megtörtént betérések is jogot adnak az izraeli bevándorlásra. Ezt most egy gyorsan beadandó törvénnyel akarja megtorpedózni a kormány. Ebben betérítési monopóliumot ad az ultraortodoxoknak és visszamenőleg érvénytelenít betéréseket. (A nacionalisták a vendégmunkások állítólagos tömeges betérése miatt támogatták ezt a javaslatot.) A lépés sok százezer olyan bevándorlót érint, aki a volt Szovjetunióból érkezett. Aki nem tudta bizonyítani az anyai ágon zsidó eredetét, betérés nélkül nem lett zsidó nemzetiségű, nem köthetett zsidó házasságot. Érvényes ez olyan bevándorlókra is, akik Magyarországon tértek be.

A vita Izrael demokratikus jellegéről, nyitottságáról, a jogállamról szól. Az ultraortodox koalíciós pártok kényszerítették ki. Netanjahu csak általuk tud hatalmon maradni. A telepítések, a megszállások, az arab közösségek visszaszorítása ügyében a nacionalista telepespárti partnere Naftali Bennett igényeit elégíti ki. Mindez – mondják izraeli barátaim – többnyire nem érdeklik a szekuláris többséget. Igaz, egyre kényelmetlenebben érzik magukat az ultraortodox nyomulás miatt, ami életüket is megnehezíti. A judaizmus liberálisabb ágazatai nem foglalkoztatják őket, sőt sokan elfogadják, hogy a megengedőbb csoportosulások a beolvadáshoz vezetnek. Az sokakat zavar, hogy az ultraortodoxok a rabbik által uralt állammá alakítanák Izraelt, nem pedig a zsidó nép államává. Azt látják, hogy ez a bezárkózó irányzat elidegeníti a diaszpórát is. Mind több amerikai zsidó fiatal ért egyet a megszállás elítélésével, nem tudnak azonosulni a palesztinok hátrányos megkülönböztetésével. Ellenezik a tervezett törvényt is, amely megfosztaná az arab nyelvet, (az állampolgárok húsz százalékának anyanyelve) hivatalos állami nyelv státuszától.

Netanjahu a vallást, sok más politikai kérdéshez hasonlóan, instrumentálisan kezeli. Ha hatalmának fennmaradása az ultraortodox pártoktól függ, akkor nekik tesz engedményeket. Ha az újabb telepépítés a koalíció fennmaradásának a feltétele, akkor ennek a pártnak az igényeit elégíti ki, s így teszi lehetetlenné a megállapodást a békéről. A Siratófal és a betérések körüli vita hullámai elérnek Amerikába. Zavarhatják Donald Trump elnököt is, aki még hajt arra, hogy kikényszerítse a megbékélést a térségben. A történet folytatódik.

Nemileg szeparált imádkozás
Az izraeli hadsereg éppen ötven éve foglalta el Jeruzsálem óvárosát. A Siratófal, a Heródes idején átépített Templomból egyedül fennmaradt nyugati fal, az ortodoxia uralma alatt állt. A nők és férfiak kizárólag külön imádkozhattak. A vallásos zsidóság jó részét kitevő reform és konzervatív irányzat azonban nem választja el a nemeket, a nők szerepet kapnak az istentiszteletben, olvashatják a Tóra-tekercset és rabbi funkciót is betölthetnek. Az ultraortodoxok ezt mindeddig válogatott agresszióval akadályozták meg.

Meg akarták ölni Macront

Publikálás dátuma
2017.07.03. 18:26
FOTÓ: Getty Images, Michele Tantussi
 Őrizetbe vett a francia rendőrség egy szélsőjobboldali  férfit, aki a nemzeti ünnepen, július 14-én a hagyományos katonai díszszemlén meg akarta ölni Emmanuel Macron államfőt - erősítették meg hétfőn rendőrségi források az RMC rádió értesülését.

A 23 éves férfit június 28-án állították elő Párizs egyik elővárosában, Argenteuil-ben, s szombaton terrorizmus gyanújával indult ellene eljárás.

A kihallgatáson magát nacionalistának valló férfinak több célpontja is volt, az államfőn kívül "muzulmánokra, zsidókra, feketékre és homoszexuálisokra" akart támadni. A rendőrségnek akkor tűnt fel, amikor videójátékokat népszerűsítő internetes oldalakon próbált meg fegyvert beszerezni. Több internetező is bejelentést tett ellene azon a hatósági platformon, ahol jelezni lehet interneten terjesztett törvénytelen tartalmakat vagy gyanús viselkedéseket.

A rendőrök három konyhakést találtak a gyanúsított gépkocsijában, s a számítógépe átvizsgálása során pedig kiderült, hogy interneten keresett potenciális célpontokat.

A férfinak már volt dolga a rendőrséggel: 2016-ban három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték rasszista gyűlöletkeltés és terrorizmus dicsőítése miatt, miután a 2011-ben Norvégiában 77 embert meggyilkolt neonáci meggyőződésű Anders Behring Breivik tetteit méltatta.

A gyanúsított profilja és terve a hatóságok szerint emlékeztet Maxime Brunerie merényletkísérletére, aki 2002. július 14-én a katonai díszszemle elején Jacques Chirac akkori államfő gépkocsiját vette célba a párizsi Champs-Elysées sugárúton. A szintén szélsőjobboldali mozgalmakkal szimpatizáló, akkor 25 éves támadó egy gitártokba rejtett 22 mm-es karabélyból adott le nem célzott lövést, amitől senki nem sérült meg. A férfit 2004-ben tíz év szabadságvesztésre ítélték, a perében azt mondta, hogy "valami történelmi dolgot" akart végrehajtani, 2009 augusztusban szabadult.

Szerző