Az egyesült Európa búcsúja Helmut Kohltól

Publikálás dátuma
2017.07.03. 07:30
FOTÓ: GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A kontinens legnagyobb vezetőjeként is emlegetett Helmut Kohltól olyan európai gyászszertartáson vettek búcsút szombaton a strasbourgi Európai Parlamentben, amelyre még nem volt példa a modern Európa történetében. A német újraegyesítés, és az európai integráció atyja előtt számos jelenlegi és egykori vezető rótta le tiszteletét, s a ceremónia így Kohl emlékéhez méltóan egységes kiállás volt az unió, s a közös európai értékek mellett.

„Az egyesült Európa jövőjét firtató kérdésekre egy hangos ’igen’ a válasz. Igen az unióra, igen a szabadságra és igen az emberi jogokra” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke. Szavait nehéz lenne nem Magyarországnak és Lengyelországnak címzett üzenetként felfogni akkor, amikor az EU soha nem látott válsággal néz szemben, s a széthúzás a blokkon belül nagyobb, mint valaha. Tusk még hozzátette: ideje, hogy az európai vezetők megvizsgálják a lelkiismeretüket Varsóban, Budapesten, Párizsban és Berlinben egyaránt – emlékeztet a The Guardian.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke „igazi európainak”, a második világháború utáni időszak „óriásának” nevezte Kohlt, s hangsúlyozta, hogy a gyászszertartés nem „nem német, hanem európai – tehát német is”.

Angela Merkel német kancellár az uniós zászlóval letakart koporsó mellett állva hangsúlyozta, most az európai vezetőkön van a sor, hogy fenntartsák Kohl – egykori mentora – örökségét. Az gyászszertartás a jelenlévők szerint ugyan megrendítő, de ugyanakkor felemelő is volt mindazok számára, akik hisznek a Kohl által fémjelzett európai ideában.

A gyászszertartás tele volt szimbólumokkal, ahogy a helyszínválasztás is. Azon túl ugyanis, hogy Strasbourgban van az Európai Parlament székhelye, az elzászi régiót Franciaország és Németország is magának szerette volna a múltban. Strasbourg ma már az uniónak is köszönhetően a megbékélés szimbóluma.

A szertartás üzenetét azonban mintha nem mindenkinek sikerült volna megértenie. Orbán Viktor a búcsúztató után a magyar állami médiának nyilatkozva elmondta: a nemzeteknek meg kell kapniuk a megbecsülést és az elismerést, mindent, ami „megilleti” őket. A kormányfő hozzátette, hogy ezek az alapigazságok ma nem mutatkoznak meg teljes valójukban és fényükben”.

„Ha lesznek olyan vezetők, akik ki tudják mondani az egyszerű igazságokat, akik merik vállalni népeik véleményét például a migrációról, a nemzetről és a kereszténységről, akkor lesz Európának jövője” – mondta Orbán Viktor, aki „politikai búcsúnak” nevezte a gyászszertartást.

G20 - Gyújtogatásra, szabotázsakciókra számítanak Hamburgban

 A média figyelmének felkeltését célzó, nagyszabású és erőszakos tiltakozó akciók történhetnek a németországi Hamburgban, a G20-csoport július 7-én kezdődő csúcstalálkozójával kapcsolatban - figyelmeztet a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) a Welt am Sonntag című vasárnapi lap értesülése szerint.

A BKA egy belső elemzésében azt írta, hogy a nemzetközi baloldali szélsőséges szubkultúra a tiltakozás "új, kreatív" formáit mutathatja be Hamburgban. A Németország északi részén fekvő nagyvárosba a német baloldali szélsőségesek mellett a nemzetközi radikális színtér olyan tagjai is eljuthatnak, akiknek "demonstrációs tapasztalatai" meghaladják a Németországban megszokott szintet.

A látványos akciók megszervezésében és kivitelezésében gyakorlattal rendelkező csoportosulások megjelenése révén a többi között gyújtogatással, pártirodák, szerkesztőségek elfoglalásával és az infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal kell számolni.
A hamburgi áramellátó rendszer éppen úgy célpont lehet, mint a várost a világgal összekötő távközlési rendszer. A szélsőségesek a kikötőváros hajóforgalmának megzavarásával vagy a Hamburg egyik leghíresebb szülöttjéről, Helmut Schmidt néhai kancellárról elnevezett nemzetközi repülőtér forgalmának akadályozásával is megpróbálkozhatnak - áll a BKA elemzésében.

Az elővárosokkal együtt több mint ötmillió lakosú Hamburg a legnagyobb európai település, amely nem főváros. Szakértők szerint biztonsági szempontból nem ideális helyszín a legfejlettebb ipari országokat és a legnagyobb feltörekvő államokat, valamint az EU-t mint intézményt összefogó G20-csoport vezetőinek találkozójára, például azért, mert sok helyütt kisméretű utcakövek borítják a járdákat, amelyek megannyi potenciális fegyvert jelenthetnek az erőszakos tiltakozók számára. Külön kihívás, hogy a megbeszélések helyszíne - a hamburgi nemzetközi vásár területe - mellett fekszik a Schanzenviertel nevű negyed, amely régóta a gyakran erőszakba torkolló tűntetésekről is ismert szélsőbaloldali szubkultúra egyik központja.

A hatóságok így Hamburg történetének legnagyobb szabású rendfenntartó műveletével igyekeznek gondoskodni az első delegációk megérkezésétől kezdve nagyjából 36 órás rendezvény biztonságáról. Az ország valamennyi tartományából és külföldről mintegy húszezer rendőrt vezényelnek Hamburgba, köztük egy holland egységet, amely a kikötőben teljesít szolgálatot, valamint a Cobra és a Wega nevű osztrák terrorelhárító alakulat egy-egy csoportját.

A hatóságok munkáját segíti egyebek mellett háromezernél is több járőrautó és egyéb közlekedési eszköz, köztük a Survivor (Túlélő) nevű különleges rendőrségi jármű, amely vegyi vagy sugárzó anyaggal végrehajtott támadás ellen is védelmet nyújt utasainak.

A műveleti irányító központ rendelkezésére áll a többi között 11 helikopter, hogy pontosan nyomon követhessék a biztonsági helyzet alakulását. Ígéretük szerint súlyos incidens veszélye esetén a város szinte minden sarkán őrködő rendőrök egy percen belül intézkednek.

A művelet dimenzióit az is mutatja, hogy a helyszínek - a nemzetközi vásár, illetve a kikötő belvárosi részén fekvő Elbphilharmonie koncertház - körül kijelölt biztonsági övezetek lezárásához 7,8 kilométer hosszúságban telepítenek kordonokat, és a zóna védelméhez Franciaországból beszerzett különleges, átlátszó mobil falakat is használnak.

A találkozót a Hansa-városban született kancellár, Angela Merkel kezdeményezésére rendezik Hamburgban. A tartományi rangú város vezetője, Olaf Scholz szerint ez jó döntés. A hamburgi önazonosság fontos eleme, hogy a város "a világ kapuja", tehát megfelelő hely a húszak találkozójára - mondta a szociáldemokrata politikus a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak. Hozzátette, hogy a helyszínválasztás "egyértelmű állásfoglalás a nyitott, liberális társadalom mellett".

Thomas de Maiziere belügyminiszter ugyancsak a Bild am Sonntagnak azt mondta, hogy külföldről és Németország más tartományaiból nyolcezernél is több, erőszakra hajlamos szélsőséges utazhat Hamburgba. Kiszűrésükre június 12-én ideiglenesen, egy hónapra visszaállították az ellenőrzést Németország határain. "A hatóságok irányvonala világos: békés tüntetés lehet, erőszakos tüntetés nem lehet" - mondta Thomas de Maiziere. "Teljesen mindegy, hogy ki kezdi, az erőszakot csírájában kell elfojtani" - húzta alá.

A G20-csúcsra időzítve 29 nagy megmozdulást jelentettek be, és számos egyéb rendezvényt is tartanak a globalizáció jelenlegi formáját bíráló, környezetvédő, jogvédő és egyéb civil kezdeményezések és szervezetek. Például a fenntartható fejlődés támogatására szerveződött Global Citizen nevű mozgalom a csúcstalálkozó előestéjén ingyenes fesztivált tart, amelyen fellép mások mellett Shakira és a Coldplay, és beszédet mond a találkozó egyik résztvevője, Justin Trudeau kanadai kormányfő.

A tömegdemonstrációk sora vasárnap kezdődött. A húszak klíma- és kereskedelempolitikájának bírálatára Protestwelle (Tiltakozási hullám) címmel német szakszervezetek, nemzetközi és német környezetvédő szervezetek és más civil szervezetek által meghirdetett demonstráción rendőrségi adatok szerint nyolcezer, a szervezők szerint 18 ezer ember vett részt. Rendbontás nem történt.

Szintén vasárnap a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistáinak egy csoportja a szénalapú energiatermelés elleni tiltakozásból az End Coal (Le a szénnel) feliratot mázolta egy teherhajóra, amely a szervezet adatai szerint 75 ezer tonna kőszenet szállított Oroszországból Hamburgba. A rendőrség igazoltatta az aktivistákat.

Szerző

Háárec: Orbán rasszista kampánya

 A Háárec című izraeli napilap a Horthy Miklós megítélése körüli vitával kapcsolatban címlapján közölt cikket vasárnap, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közelgő magyarországi látogatásával összefüggésben.

A Háárec szerint Izrael csak enyhén tiltakozott, és elfogadta a "gyenge magyarázatot" azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kivételes államférfiúnak nevezte "a nácikat segítő Horthy Miklós kormányzót", nem akarta ugyanis megzavarni Benjámin Netanjahu két és fél hét múlva esedékes budapesti látogatását.

A lap ismertette a Jad Vasem, az izraeli holokauszt emlékmúzeum Horthyval kapcsolatos, Izraelben hivatalosnak tekinthető álláspontját. Eszerint Horthy antiszemita politikát követett, az évek során számos zsidóellenes törvényt fogadott el, Adolf Hitler szövetségese volt, és a második világháború idején együttműködött a nácikkal.

A Háárec szerint Orbán Viktornak a 2018-as választást megelőző, "szélsőségesen nacionalista és rasszista kampánya részeként" hangzottak el a Horthyról szóló szavak, hogy megelőzzék pártja szavazóinak átpártolását a Jobbikhoz.

A lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormányfőnek közeli tanácsadója volt Arthur Finkelstein amerikai politikai tanácsadó, aki 1996 és 1999 között az izraeli Likud párt és Benjámin Netanjahu kampányát is segítette, majd tevékeny részese volt a Likud és a Jiszrael Bétéu (Izrael a Hazánk) párt közös, 2013-as kampányának.

A Háárec arra is utalt, hogy Orbán Viktor kijelentéseit bírálta a magyar zsidó hitközség, a világ zsidóságát képviselő ernyőszervezet, a World Jewish Congress (WJC), valamint a washingtoni holokauszt emlékmúzeum.

Szerző