Előfizetés

Kevesebb EU-s pénz jut 2020 után

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.06.29. 07:24

Vagy jóval kevesebb pénzt fognak költeni a mezőgazdaságra és felzárkóztatásra, vagy pótolják és meg is fejelik az Egyesült Királyság távozása miatt kieső forrásokat. Többek között erről a dilemmáról kell majd dönteniük az EU intézményeinek és a tagállamoknak, amikor a 2020 utáni közösségi költségvetés összegéről, céljairól, forrásairól határoznak valamikor a jövő év második felében.

A hosszútávú büdzséről szerdán közzétett vitaanyagában az Európai Bizottság választási lehetőségeket vázol fel arról, hogy a huszonhetek nagyjából miből, mire és mennyit költsenek a jövőben. A vitában elhangzottakat összegző végleges javaslatával csak egy év múlva fog előállni a jogszabályokat kezdeményező “EU-kormány”.

Magyarország és a közösségi támogatások többi nettó haszonélvezője számára lényeges megállapítása a brüsszeli dokumentumnak, hogy pótlólagos források nélkül a két legnagyobb kiadási tételre — a mezőgazdaságra és a regionális támogatásokra — jóval kevesebb pénz fog jutni 2020-tól. Nemcsak azért, mert a Brexit miatt nagyjából évi 10-12 milliárd euró kiesik a büdzséből, hanem azért is, mert az eddigieknél többet kell majd költeni a határok őrzésére, a menekültválság kezelésére, a belbiztonságra, a terrorizmus elleni harcra, és a katonai védelemre. Az uniós testület közös gondolkodást javasol a kohéziós források tagállami önrészének az emeléséről, és a közvetlen agrártámogatások részleges renacionalizációjáról is.

A britek kilépése miatt keletkező költségvetési lyukat nem a kormányok befizetéseiből tömné be Brüsszel, hanem például az Európai Központi Bank nyereségének a lefölözéséből, továbbá uniós szintű környezetterhelési adókból, a harmadik országokból érkezők beutazási engedélyének díjából vagy egyéb közös bevételekből. Véget vetne az uniós testület a nettó befizetők költségvetési visszatérítésének is.

Az Európai Bizottság megfontolásra ajánlja azt a kérdést, hogy az uniós beruházások odaítélését tegyék-e függővé a jogállami elvek tiszteletben tartásától. Günther Oettinger költségvetési biztos tegnap úgy fogalmazott: egyetért azokkal, akik szerint a jogállam rendkívül fontos a befektetők — köztük a nettó befizetők — bizalmának a megőrzése miatt is. “Valamit ki kell találni” — mondta egy magas rangú bizottsági illetékes a demokrácia és az EU pénzek összekapcsolásáról. A román nemzetiségű Corina Cretu regionális fejlesztésekért felelős biztos az illiberális demokráciák támogatásköltési szokásait firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy Romániában már másnap letartóztatnák azt a politikust, aki a családjának juttatja az uniós támogatási projektet.

Csoksikerek és elhallgatott kudarcok

Eddig megközelítően ötvenezer családot támogattak a lassan két éve bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével, 126 milliárd forinttal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Novák Katalin szerint dinamikusan nő az érdeklődés a támogatási forma iránt, amelyet szerinte az is kellőképpen tükröz, hogy ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg.

A lelkesedését némileg árnyalja az ujotthon.hu vizsgálata. Az oldal azt vette górcső alá, hogy mely kerületekben mennyit is ér a csok 10+10 milliós konstrukciója, egyáltalán hol van esély arra, hogy egy három gyermekkel költözni szándékozó család 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű, új lakást vásároljon, feltételezve, hogy némi önerővel, 5 millió forinttal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban azt hozzátették: idén júniusban 27100 új építésű társasházi lakást építenek, illetve terveznek a fővárosban, ami 14,6 százalékkal haladja meg az idén márciusban mért értéket. Soóki-Tóth Gábor, az ujotthon.hu elemzője arra a nem túl szívderítő eredményre jutott, hogy a vázolt feltételek mellett mindössze két külső kerületi projekt jöhet szóba egy család számára. A két beruházás közül az egyik a IV. kerületben, míg a másik a XXIII. kerületben található. E szerint azért az újlakások piacán nem túl „vastag” anyagi körülmények között élő családok számára igencsak behatároltak a lehetőségek, még az államtitkári lelkesedés ellenére is.

Hogy miért is életszerű a főváros és a környékére koncentrálni a kérdésben, arra a magyarázatot Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke mutat rá lapunknak adott válaszában: az összes honi lakásépítés 73 százaléka Budapesten és annak agglomerációjában zajlik. E tekintetben sajnos nem kiegyenlített a piac – jegyezte meg. Ezzel együtt hozzátette: a főváros környékén azért érezhető hatása van a csok-nak.

Az ujotthon.hu arra is rámutat, hogy a használt lakásárak növekedése azért a csok-kal kombinálva megindíthatja a költözni vágyók fantáziáját. Az átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve egy 2-3 szobás, 60-70 négyzetméteres használt társasházi lakás ma Budapest külső kerületeiben 22-24 millió forintért adható el – mondják -, a paneleknél ez az ár átlagosan 18-20 millió forint. Ha a család mindössze a régiből újba kíván költözni, hitel nélkül plusz 10 millióval, azaz 28-34 millió forinttal kalkulálhat. Ezért a pénzért, a meglévővel azonos alapterületű, 60-70 négyzetméteres lakást a IV. X. és XIII. kerületekben is találnak. Ha viszont nagyobba költöznének, 80-90 négyzetméteres új lakást csak elvétve találnának Budapesten a pénzükért. A legnépszerűbb XI. és XIII. kerületek átlagos kínálati árával számolva a fenti összegen felül még minimum 20 millió forint hitelre is szükség lehet a tágasabb új társasházi otthon megvásárlásához – mutatnak rá.

ORÖ: csőd nincs, de fizetni se tudnak

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.06.29. 07:05

Az Országos Roma Önkormányzat fizetésképtelen állapotban van, de az eszembe se jutott, hogy csődöt jelentsünk – nyilatkozta Balogh János, az ORÖ elnöke a Népszavának. Balogh a kormánytól vár anyagi segítséget. Ennek érdekében levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez és Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez.

Az ORÖ több képviselőjére hivatkozva a RomNet portál hírül adta: Balogh János csütörtökre azért hívta össze a képviselőket, hogy beszámoljon arról, a kilátástalan anyagi körülmények közé került országos önkormányzat csődöt jelent. A portál emlékeztetett rá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság korábbi közlése szerint abban az esetben, ha az ORÖ feloszlatja önmagát, időközi választás kell kiírni: a költségeket azonban a szervezetnek kell állnia, amely az egymilliárd forintot is elérheti. Ha viszont csődöt jelent a szervezet, akkor egy pénzügyi gondnok felügyelete mellett tovább működik a hivatal, hogy törvényben meghatározott alapfeladatait el tudja látni.

A lapunk birtokában lévő meghívó a csődről nem ejt szót, csak annyit tartalmaz, hogy Balogh tájékoztatást kíván adni képviselőtársainak az ORÖ jelenlegi helyzetéről. Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke kérdésünkre elmondta: az ORÖ-nek régóta súlyosa adósságai vannak, ez nem újdonság. A közgyűlés májusban is úgy fogadta el a zárszámadást, hogy tudta, majdnem egymilliárdos tartozást kell visszafizetni. A tartozás amúgy még tetemesebb lenne, ha a kormány visszakövetelné azt az 1,3 milliárd forintot, amit a Farkas Flóriánhoz kötődő botrányos Híd a munka világába foglalkoztatási program emésztett fel.

Valóban üres a kassza, de az nem megoldás, ha csődöt jelentünk – hangsúlyozta Balogh János. A tartozásról tartozásra bukdácsoló ORÖ-nek a bírósági döntés szerint sürgősen 75 millió forintot kell fizetnie az Albacompnak – indokolta az elnök, miért hívta össze a roma képviselőket. Minárovits János, az Albacomp stratégiai igazgatója korábban a Népszabadságnak elmondta, cégétől a roma önkormányzat 4500 táblagépet rendelt hátrányos helyzetű diákok számára. Jogviták után az a megállapodás született, hogy az ORÖ három részletben fizeti ki a tableteket. Csakhogy az Albacomp nem kapta meg a pénzt, ezért tavaly tavasszal úgy döntött, felszámolási eljárást kezdeményez. Az ügy egészen mostanáig húzódott, a fizetést nem lehet tovább halogatni – állapította meg Balogh, hozzátéve, hogy amikor az ORÖ megállapodást kötött az Albacomppal, még nem ő volt a testület elnöke.

Balogh János szeretné megbeszélni képviselőtársaival, hogy milyen lépéseket tegyenek. Az elnök szerint világosan látszik, hogy kormányzati segítség nélkül az ORÖ nem képes talpra állni. Kedden ezért írt levelet a miniszterelnöknek és a kormány két miniszterének. A milliárdhoz közelítő tartozás egy részének konszolidálása, illetve elengedése szerinte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az országos önkormányzat tovább működjön.