Előfizetés

Fideszes hátszél az új szélsőjobbnak

Cz. G.
Publikálás dátuma
2017.06.27. 07:03
Illusztráció/Népszava fotó/Tóth Gergő
A Fidesz abban bízik, hogy egy új szélsőjobboldali párt feltűnése megoszthatja a Jobbikot és szavazótáborát. Róna Dániel politológus szerint ezért jelent meg nagy terjedelmű interjú az Identitesz nevű szervezet elnökével a kormánypárti Magyar Időkben. Az Identitesz a Betyársereggel és az úgynevezett Érpataki Modell Országos Hálózattal összefogva közös mozgalom létrehozására készül, amely magában hordozza a pártalakítás lehetőségét is. A szervezők hangsúlyozzák, hogy nem a Jobbik ellenében akarnak politizálni, hanem „új jobboldali karaktert” szeretnének megteremteni.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy szélsőjobboldali formációról van szó, amely felvállalja a fajvédelmet, a rasszizmust. (Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője többször nemzetiszocialistának, nácinak minősítette saját magát.) Róna Dániel – aki régóta foglalkozik a szélsőjobboldali mozgalmak kutatásával – a Népszavának nyilatkozva elmondta: ahhoz, hogy egy új pártnak esélye legyen bekerülni a parlamentbe, olyan ugródeszkára lenne szüksége, amilyen a Momentumnak volt az olimpiai népszavazás. A szélsőjobboldal által felkínált nyílt rasszizmus lényegesen kevesebb embert vonz.

A politilógus szerint egyértelmű a kormánypárti szándék

A Jobbik tagsága sok tekintetben radikálisabb, mint a szavazótábora. Ennek ellenére a politológus nem számít arra, hogy az új szélsőjobboldali párthoz tömegével csatlakoznak majd a Jobbikból kiábrándult párttagok: nem valószínű, hogy az új mozgalom önkormányzati vagy másmilyen pozíciókhoz tudná juttatni őket. A szavazók esetében még kevésbé valószínű, hogy nagy lesz a mozgás.

Róna szerint azonban kár ennyire előreszaladni. Még azt sem tudjuk, tényleg megalakul-e párt, ha igen, ki lesz a vezetője, egyben marad-e a társaság, vagy a szélsőjobboldalon nem szokatlan személyi ellentétek rögtön az elején szétzilálják. Kérdés az is – tette hozzá –, hogy a bíróság egyáltalán hajlandó lenne-e pártként bejegyezni egy ennyire szélsőséges mozgalmat.

Rejtélyes okokból nőtt az év eleji halálozás

Publikálás dátuma
2017.06.27. 07:01
Fotó: Molnár Ádám
Kereken 27 ezer ember halt meg az év első hónapjaiban. A KSH szerint az adatokért az influenza a felelős, más szakemberek szerint viszont a hazai lakosság egészségi állapota folyamatosan romlik.

Riasztóan megugrott a honi halálozás, az év első hónapjaiban - derült ki a KSH minapi jelentéséből: januárban 26, februárban 23 százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel egy évvel korábban. Két évvel ezelőtt kísértetiesen hasonló jelenséget mutatott a hazai statisztika. Akkor, 2015 első két hónapjában országos átlagban 16 százalékkal volt több a halálozás. A KSH mindkét esetben a influenzajárvány hatását vélte ebben felfedezni. A konkrét okokat azonban akkor és azóta sem kutatta senki.

Önmagában a szegénység és az, hogy lassan már több mint egy millió embernek nincs háziorvosa is okozhat végzetes kimenetelű betegségeket

Miután a kormányzat nem kutatja, nem is tudjuk, hogy mi okozza az extra-halálozást - mondta a Népszavának Falus Ferenc, korábbi országos tisztifőorvos. - Epidemiológus barátaimmal már két évvel ezelőtt is megnéztük, hogy van-e összefüggés az influenza és a KSH halálozási adatai között. Még nem találtunk a kérdésre valódi választ. Önmagában a szegénység és az, hogy lassan már több mint egy millió embernek nincs háziorvosa is okozhat végzetes kimenetelű betegségeket. De ha van is orvosa, akkor sem biztos, hogy megkapja valaki időben az ellátást. Erről szól a kormányzat által minap nyilvánosságra hozott jelentés, miszerint több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel. A volt országos tisztifőorvossal más szakemberek is egyetértenek abban: kutatni kellene az okokat.

Maga a kormányzati értékelés mondja ki, hogy 2014-ben az ellátás javításával a halálozások 14, a népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalékát lehetett volna elkerülni. Mindehhez Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos hozzáteszi azt is, hogy a KSH adataiból az látszik, hogy „kétpúpú” a halálozás: az egyik csúcs télre, az év elején, a másik a nyárra esik. Azaz, hogy a téli hideg és a hőség sokakat elvisz. Emellett igaz lehet az influenza is, hiszen botrányosan alacsony az átoltottság, évente körülbelül a térítésmentesen biztosított másfél millió védőoltásból közel a felét használják csak fel, ehhez a patikában további 120-150 ezer ember vásárolja meg a vakcinát. Ez összességben is csak annyit jelent, hogy a 60 év felettieknél kívánatos 75 százalékos átoltottság helyett, mindössze 20 százalék szerez védettséget.

Kutatni kellene az okokat – állítja határozottan Poller Imre orvos, a PX Consulting egészségügyi elemző cég vezetője is. - A kórházi halálozási adatokból feltételezhető, hogy a lakosság egészségi állapota egyre gyengébb és mind kevésbé képes tolerálni a nagy hőingadozásokat. Ha a krónikus betegek sorsát valamilyen nem várt körülmény hirtelen megnehezíti, az vezethet a szokásosnál több halálesethez. Ilyen nem várt körülmény lehet a különösen hideg tél, a fűtetlen lakás, illetve ha, esetleg romlott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.

Hogy nem az influenza az igazi oka a halálozások növekedésének, arra vall az is, hogy legnagyobb arányban a kis kórházakban ugrott meg a halálozás, és ők dobják meg az országos átlagot. Például Jász-Nagykun-Szolnok megyének egyik városi kórházában 2016 februárjában 12 százalékos volt a halálozás, s ugyanott ez 2017-re ez már 17 százalék lett. Poller Imre szerint ha a halálozásokat az influenza okozná, akkor a nagyobb kórházakban kellene durvulnia a helyzetnek, hiszen ott vannak a lélegeztető gépek, a súlyosabb esetek ellátáshoz szükséges eszközök.

Lapunk az okokról megkérdezte az egészségügyi kormányzatot is, választ későbbre ígértek.

Amikor lecsap a NER ökle a Munkásotthonra

Boda András
Publikálás dátuma
2017.06.27. 07:00

Tavaly 110 ezren fordultak meg a Munkásotthon művelődési házban, mára mégis elvonták az összes állami és önkormányzati támogatását. Ilyen az, amikor Németh Szilárd nem kapja meg azt, amit akar.

„Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár döntése alapján, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány a 2017. évre állami támogatásban nem részesül”. Néhány nappal ezelőtt írták meg a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központot fenntartó alapítványnak, hogy az utolsó állami támogatást is megvonták tőlük. A döntés keserűséget keltett a művelődési központ régóta utóvédharcot vívó vezetésében, de meglepetést a legkevésbé sem okozott: hét éve tart már üldöztetésük.

Nem köztulajdon
Csepel egyik szimbolikus épületegyüttese a művelődési központ, amely 1917 és 1920 között épült. A két telken álló négy, összesen 5400 négyzetméter hasznos alapterületű épületben 129 helyiség található, amelyek közül a legfontosabb a 460 fő befogadására alkalmas színház és moziterem. A központot – amely soha nem volt köztulajdonban – a Vasas Szakszervezeti Szövetség Munkásotthon Szövetkezete építtette. Később a Csepel Vas- és Fémművek tartotta fenn a rendszerváltásig. Azóta a tíz, mára megszűnt csepeli cég által létrehozott Csepeli Munkásotthon Alapítvány működteti.

Nagy József, a kulturális központot fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke onnan kezdi: a csepeli önkormányzattal hosszú éveken át kifogástalan volt az együttműködésük, a helyhatóság segítette munkájukat, a városháza értékelte, hogy a színházi előadások, a koncertek sora, a könyvtár, az irodalmi és fotókör, a táncház fontos részévé vált a csepeliek életének. 2010-ben azonban nagyot fordult a világ: győzött a Fidesz Csepelen, Németh Szilárd lett a polgármester, s ettől kezdve a központ nem kapott támogatást az önkormányzattól.

– Egészen pontosan egy alkut ajánlottak. Ha több helyet kapnak a központot fenntartó alapítvány kuratóriumában, akkor számíthatunk támogatásra – mutatott rá Nagy József arra, Németh Szilárdéknak rögtön az volt a céljuk, hogy átvegyék az irányítást a művelődési házban is. – Mi ezt visszautasítottuk, mert a függetlenség megtartása volt a cél.

Csakhogy ilyen könnyen nem lehet lerázni a rezsibiztost – akit talán nem elsősorban a színi előadások és gyerekprogramok szervezése csigázott fel, sokkal inkább a másfél milliárdosra taksált ingatlan. Olyannyira nem, hogy Németh Szilárd második nekirugaszkodásra már a nehéztüzérséget is bevetette. Előterjesztése nyomán 2015-ben elfogadta a parlamenti többség a lex munkásotthon néven ismertté vált törvényt, amelynek lényege az: ha egy közhasznú alapítványnál nem lelhetők fel az alapítók, akkor a helyileg illetékes önkormányzat kijelölhet egy gazdasági társaságot az alapítói jogok gyakorlására.

Nagy József : a rezsibiztoséknak a kezdetektől az volt a céljuk, hogy átvegyék az irányítást a művelődési házban is

Mindez véletlenül épp a kulturális központot fenntartó alapítványra illet. Azt ugyanis még a rendszerváltás idején a Csepel Művek tíz nagy cége alapította, ám azok mára megszűntek, így az alapítvány ma önálló, független szervezetként működteti a művelődési házat. Nem is vártak sokat a friss törvény bevetésével: egy helyi önkormányzati cég, a Csepeli Városkép Kft. kapta meg az alapítói jogokat és puccsszerűen igyekezett átvenni a hatalmat. Maga Németh Szilárd tájékoztatta az alapítványt, hogy az addigi kuratóriumot és a felügyelőbizottságot megszüntetik, ő lesz az egyszemélyes kurátor meg szakmai irányító, s követelte, azonnal bocsássanak rendelkezésére minden anyagot. Ezt az alapítvány nem engedte, arra hivatkozva, hogy jogszerűtlen lenne, hiszen a változások csak a bejegyzéssel válnak hatályossá. A meghiúsult hatalomátvétel miatt az önkormányzati cég – az alapító okirat módosítási kérelmével – bírósághoz fordult, és miként azt Nagy József összegzi, eddig erős vesztésre áll: első- és másodfokon is elutasították a keresetüket. Most a Kúria előtt van az ügy.

Miután a fideszes puccs kudarcba fulladt, a hatalom most anyagi ellehetetlenítéssel próbálkozik

Azt persze az alapítványnál is tudják: egyelőre csak csatákat nyertek, nem háborút. Ezt jelzi az is, hogy a központ korábban évi 20 milliós állami támogatást kapott, de tavaly váratlanul megfelezték azt. Hoppál Péter államtitkár azért hagyta jóvá a támogatás megfelezését, mert „szükséges figyelemmel lenni az alapítói jogok gyakorlása tekintetében várható bírósági folyamatra.” Tehát azért vonták el a pénzt, mert Németh Szilárdék a kudarcba fulladt puccskísérlet után bírósághoz fordultak. Emlékeztetőül: a Hoppál által hivatkozott ügy első- és másodfokon is bukott a csepeli önkormányzati cég.

Mindezek után kapta meg a napokban az alapítvány az értesítést arról, hogy már a megfelezett támogatásra sem számíthatnak. A döntésről szóló levélben nincs indoklás. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy miért döntött így Hoppál Péter. A tárca a döntés felelősségét másra, a támogatási keret elosztását koordináló Területi Művelődési Intézmények Egyesületére (TEMI) hárította. Mint írták, a pályázatokat a TEMI elnöksége bírálta el, és az alapítványnak most nem javasolt támogatást. Vagyis a tárca szerint az államtitkár nem döntött, hanem „csak” jóváhagyta a döntést. Arra már nem tértek ki, hogy miért hagyta jóvá a döntést, ha erre szakmai oka nem igen lehetett. A tárca legalábbis kifogásokról nem tett említést, Hoppál munkatársa, Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár pedig alig három hónapja még feltűnően jó véleménnyel volt az intézményről: „A központ jelentős művelődési tevékenységet végző intézmény, amely széles programkínálattal, művészeti és klubcsoportok működtetésével, közösségépítéssel végzi a széleskörű lakossági közművelődési feladatellátást.”

Megkerestük a TEMIT-t is, hogy megtudjuk, miért nem akarták támogatni a központot. Pál Gábor elnökségi tag kifejtette, a központban „szakmailag maximálisan színvonalas munkát végeznek”, pályázatukat pedig „nem érhette kritika”, az egyesületük elnöksége mégsem javasolhatta az állami támogatást. Pál Gábor jelezte, nem lenne kötelességük megindokolni a döntést, de ő ezt mégis megteszi:

– Az alapítványnak van egy jogvitája, amiről egyelőre nem tudni, hogyan végződik, milyen hatással lehet a központ későbbi működésére – utalt a Csepeli Városkép Kft. által indított eljárásra, azzal folytatva: – A helyzet rendezéséig felelőtlenség lenne a közpénzt odaítélni.

– Nem érzi igazságtalannak, hogy azért vonják meg a támogatást egy jól működő művelődési háztól, mert egy önkormányzati cég, az eddigi két végzés alapján alaptalanul, bírósághoz fordult? – kérdeztük az elnökségi tagot.

– Mi csak annyit tudunk, hogy van egy jogvita, s erre tekintettel kell lennünk – reagált Pál Gábor.

Mindez akár úgy is érthető: a minisztérium és a TEMI addig nem támogatja a művelődési központot, amíg azt - így vagy úgy - nem Németh Szilárd uralja.

Több millió forintra lenne szükség
A művelődési központ először a kerülettől kapott évi 18 millió forintos támogatását vesztette el, majd pedig megfelezték, végül pedig most meg is szüntették az évi 20 milliós állami hozzájárulást – vont veszteségmérleget a művelődési központ megbízott igazgatója, Takács Mónika. Mint mondta, a most elvont támogatás miatt újabb megszorításokra lesz szükség. Egy munkatársuktól meg kell válniuk, többen pedig – így például ő maga is – 6 órában dolgozik tovább a fizetése feléért. A központban 25 évvel ezelőtt 42-en dolgoztak, ma 9-en. Takács Mónika szerint ezekkel a lépésekkel talán elkerülhető lesz, hogy a programkínálatot kelljen megkurtítaniuk. Ahhoz azonban – tette hozzá az intézményvezető –, hogy „egyenesbe kerüljenek” a mintegy 40 millióforintos saját bevételeik mellé nagy szükség lenne az idénre tervezett, de végül elvett mintegy 20 millió forint nagy részének pótlására.