Kevés a voks az egészségügyi reformhoz

A washingtoni szenátusban tegnap nyilvánosságra hozták a nagy titokban készült egészségbiztosítási törvénytervezet szövegét. Számos republikánus honatya is nehezményezte, hogy a dokumentumot csupán szűk körben, a szenátorok többségének megkérdezése nélkül dolgozták ki. A testületben többségben lévő republikánusoknak – miután saját soraikban is akadnak ellenzők – nincs elegendő voksuk az előző elnök idején elfogadott, úgynevezett Obamacare visszafordítását célzó, új törvény elfogadtatásához.

Négy szenátor – köztük Rand Paul, Kentucky állam szenátora, tavalyi republikánus elnökaspiráns és három másik társa is közölte, hogy jelen formájában nem tudják megszavazni a jó ideje húzódó törvényt. A négy konzervatív szenátor keményebb változatot szeretne. Mitch McConnel, a szenátus republikánus többségi vezetője azonban legfeljebb két szavazatot veszíthet, hiszen a 100 tagú testületben 52-48 az állás, s 50-50-es szavazati arány esetén Mike Pence alelnök még mindig leadhatná a számukra kedvező, döntő szavazatot. Négy nem esetében azonban már demokrata szenátorokat kellene az ellentáborból megnyerni, de egyetlen demokrata sem lenne hajlandó támogatni a Trumpcare néven is emlegetett tervezetet. Barack Obama volt elnök Facebook-on bírálta a republikánus dokumentumot, amely szerinte jelentős vagyont csoportosít át a vagyonosok javára a középosztály és a legszegényebb családok hátrányára. A képviselőházban elfogadott első változatról szakértők kimutatták, hogy 23 millió embertől vonná meg az egészségbiztosítást.

Szerző

2018-ban választanak Afganisztánban

Az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság egyaránt üdvözölte azt a kabuli bejelentést, hogy 2018. július 7-én megtartják a régóta halogatott parlamenti és helyhatósági választásokat Afganisztánban.

Nadzsibullah Ahmadzaj, a független választási bizottság elnöke tegnapi sajtóértekezletén közölte, a voksolás sikere nagyban függ majd attól, hogy megfelelő anyagi források állnak-e rendelkezésre a voksolás megszervezésére, s sikerül-e megteremteni ahhoz a szükséges feltételeket. A kabuli kormány és a különféle biztonsági szervezetek felelőssége, hogy biztosítsák a voksolás feltételeit.

Legutóbb a 2014-es elnökválasztás heves viták közepette zajlott, az ellenfelek kölcsönösen csalással vádolták egymást, emellett komoly gondok voltak a választói regisztrációval, s a biztonsági feltételek sem voltak kielégítőek. A két fő vetélytárs, Asraf Gáni és Abdullah Abdullah közül végül Gáni lett az államfő, akinek nagy nehézségek mellett sikerült csupán megalakítani a nemzeti egységkormányt. A jelenlegi parlament mandátuma 2015 júniusában lejárt, ám mivel nem tudták a választás megfelelő feltételeit garantálni, ezért inkább meghosszabbították a törvényhozás hivatali idejét.

A biztonsági helyzet azonban azóta sem javult, sőt egyre törékenyebb, a tálibok immár nem csak távoli tartományokban, hanem a fővárosban is bármikor lecsaphatnak. Tegnap éppen Helmand tartomány fővárosában, Laskar Gahban egy bank előtt robbant egy autóba rejtett pokolgép: legalább 30 ember életét veszítette, több mint hatvanan pedig megsérültek. A Pakisztánnal határos tartomány a világ egyik legnagyobb ópiumtermelő körzete, a tálibok a drogtermelés jövedelméből finanszírozzák tevékenységüket – emlékeztetett jelentésében a CNN hírtelevízió.

Szerző

Trump cáfolja, hogy felvételt készített volna

Publikálás dátuma
2017.06.23. 10:26
Fotó: Getty Images
Washingtonban próbálják megfejteni Donald Trump ellentmondásos Twitter-üzeneteit. Az amerikai elnök erre a hétre ígérte, hogy megoldja a rejtélyt, s végre válaszol a kérdésre, hogy csakugyan készült-e hangfelvétel a leváltott FBI-főnökkel, James Comeyval még februárban, a Fehér Ház Ovális Irodájában lezajlott beszélgetéséről.

Trump előre vetítette az újságíróknak, hogy „csalódni fognak”, ha megtudják a választ. Végül talányos Twitter-üzenetében tegnap ezt írta: „Tekintettel a különféle jelentésekre elektronikus megfigyelésről, lehallgatásokról, ügynökök megnevezésről, illegális kiszivárogtatásokról, fogalmam sincs róla, hogy létezik-e „magnószalag” vagy felvétel James Comeyval folytatott beszélgetéseimről, de én nem készítettem, s nincs birtokomban ilyen felvétel.” Trump ezzel véget vetett a találgatásoknak, hisz cáfolta, hogy ő maga készített volna hangfelvételt – bár nem zárta ki teljes mértékben, hogy készülhetett ilyen, legfeljebb neki nincs erről tudomása.

A lavinát Trump maga indította el. Miután kiszivárgott, hogy – négyszemközt – arra kérte az FBI-igazgatót, tekintsen el a Mike Flynn nemzetbiztonsági tanácsadóval szembeni vizsgálattól kétes orosz kapcsolatai ügyében, az elnök Twitteren gyakorlatilag megfenyegette Comeyt. Azt írta, vigyázzon, mit szivárogtat ki, mert bajba kerülhet, ha kiderül, hogy a beszélgetésükről hangfelvétel készült. Egészen addig senki nem feltételezte, hogy lehallgató-berendezés lenne az Ovális Irodában, de Trump fenyegetőzése nyomán megindult a találgatásözön, vajon a milliárdos, aki üzletemberként gyakran felvette mobiltelefonjával az ügyfeleivel folytatott beszélgetéseket, nem folytatta-e tovább ugyanezt a gyakorlatot elnökként is.

Comey nemrégiben bizottsági meghallgatásán eskü alatt azt vallotta: ő maga nagyon örülne, ha tényleg lenne ilyen hangfelvétel, hiszen egészen addig csak kettejük szava áll egymással szemben. Pontosabban az FBI-igazgató, ahogy ezt szakmája megköveteli, az elnöktől távozva feljegyzést készített arról, mennyire kellemetlenül érintette Trump kérése. Az elnök ugyan azt mondta, „reméli”, hogy Comey „el tudja engedni” a vizsgálatot Flynn ellen, aki „már amúgy rendes fickó”, az FBI-főnök számára azonban ez legalábbis utasításként hangzott. Különösen, mivel Trump előzetesen mindenkit kiküldött a szobából, Comey főnökét, az igazságügyi minisztert, s még a vejét, Jared Kushnert is, azaz tudatosan úgy intézte, hogy ne legyen tanúja a beszélgetésnek.

A Fehér Ház azóta sem válaszolt az újságírói megkeresésekre, hogy van-e lehallgató rendszer az Ovális Irodában. A választ a Secret Service adta meg, a titkosszolgálat azt közölte, hogy hivatalosan nem szereltek be ilyen rendszert. Sean Spicer fehér házi szóvivő pedig csupán annyit mondott: nem kérdezett rá erre az elnöknél. Sarah Huckabee Sanders, a helyettes szóvivő pedig megígérte, „majd benéz a kanapé alá” az Ovális Irodában. Sanders tegnap kérdésre válaszolva úgy vélte, Trump aligha sajnálja, hogy említést tett az esetleges hangfelvételekről.

A különleges ügyész feladata lesz eldönteni, Trump kérte-e a vizsgálat leállítását, ami az igazságszolgáltatás akadályozásának, az elnök elleni vádemelés megindítását indokolttá tevő cselekménynek minősülne. Erről az úgynevezett impeachmentről azonban már nem az ügyész, hanem a képviselőház dönthet, az elnök menesztéséről pedig – kétharmados többséggel – a szenátus. Mivel mind a két testületben republikánus a többség, a vádemelés esélye elég haloványnak tűnik.

Egyébként a fehér házi hangfelvételek vezettek 1974-ben, az emlékezetes Watergate-botrány végkifejleteként Richard Nixon lemondásához. Miután egyik beosztottja elárulta, hogy az elnök beszélgetéseit magnóra veszik, bírósági harc bontakozott ki a magnószalagokért. Nixon végül átadta a szalagokat, csakhogy volt egy 18 perces rész, amelyet – állítása szerint véletlenül – letöröltek. A történtek nyomán törvényt hoztak arról, hogy a mindenkori amerikai elnök hangfelvételeit is meg kell őrizni az elnöki iratokkal együtt.

Szerző