Előfizetés

Újra a tőzsdére tart a Waberer's

Ábrahám Ambrus
Publikálás dátuma
2017.06.20. 07:25

Újabb vállalattal bővül a Budapesti Értéktőzsde piaca. A „belépő” a közúti árufuvarozásról és a logisztikai tevékenységéről ismerté vált Waberer’s International. 

Mint ismert, a Waberer’s mintegy két éve egyszer már nekifutott a tőzsdei bevezetésnek, akkor azonban a nem megfelelő piaci körülményekre hivatkozva elálltak ettől. Most azonban sokkal elszántabbak, már csak azért is mert tegnap beadták a bevezetési kérelmet a budapesti börzére – mondta Lajkó Ferenc, a Waberer’s vezérigazgatója a tőzsdei megjelenéssel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón.

A bevezetési kérelem melletti lényeges momentum a részvények forgalomba hozatala. Az ársáv a kibocsátási tájékoztató szerint részvényenkénti 5100 forint és 6300 forint között lesz. A részvény július 19 és 29 között jegyezhető. A végleges árat is ekkor, azaz jövő csütörtökön, „vagy akörül” határozzák meg. A kibocsátásból egyébként várhatóan legalább 190 millió euró bevétele (mintegy 60 milliárd forint) lesz a cégnek. Ezt részben a lengyel LINK - mintegy 400 kamionnal rendelkező társaság - felvásárlására fordítják.

A tájékoztatón nyomatékosan, többször is elhangzott, hogy a Waberer’s egy „növekedési sztori”. Ehhez képest a cég tavalyi mérlegében az szerepel, hogy az egy részvényre jutó adózott eredmény 0,78 eurócentről 0,43-ra esett. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre, hogy valóban ez lenne-e a legjobb időszak a tőkepiaci megjelenésre, ráadásul Nyugat-Európa egyre több országában bevezetett kiküldetési irányelv is egyre nagyobb hullámokat vet, a társaság részéről úgy reagáltak: valóban nehéz meghatározni, hogy egy ilyen lépésre melyik időpont legjobb. A kiküldetési irányelv – a helyi minimálbért minden, az országba szállító fuvarozócégnek kötelező megfizetnie sofőrjeinek – akár még a piacot is „adhat” a vállalatnak, hiszen minden téren felkészültebbek, mint a kisebb vállalkozások. A részvényenkénti eredménnyel kapcsolatosan pedig kifejtették: azt egyszeri tételek rontották. Ha ezektől megtisztítják a számokat, akkor a tervezett növekedést tükrözik az adatok.

Elmozdulás -Bevezetik az eurót 2021-ben?

B. M.
Publikálás dátuma
2017.06.20. 07:23
Illusztráció: Thinsktock
Egyre több jel mutat arra, hogy a következő fél-egy évben egy visszautasíthatatlannak mondott ajánlatot kap Magyarország és emiatt kimozdul a holtpontról az euróbevezetésünk témája - írta a Portfolió gazdasági portál. 

A német-francia tengely őszre várhatóan kitalálja, hogy pontosan milyen ösztönző és retorziós módszerekkel kívánja a szorosabb integráció felé terelni a vonakodó tagállamokat. Egy friss felmérés szerint egyébként a magyarok egész "barátian" állnak a pénzcsere kérdéséhez. Hasonlóan járnak el a régió azon uniós tagállamaival szemben is, amelyek még nem használják a közös pénzt. Leghamarabb 2021-től lenne reális a pénzcserénk, azaz éppen akkortól, amikor elindulna a következő hét éves uniós költségvetési ciklus. Ezzel együtt a monetáris szabadságot fel kellene adni, és az erősödő gazdasági koordináció a magyar reformterveket is lényeges korlátok közé terelheti. Magyarországnak az euróbevezetéshez szükséges gazdasági mutatók terén viszont már nem sok erőfeszítést kellene tennie.

Most az EU "vágná" a rezsinket

Ha a „rezsicsökkentést”, illetve annak fideszes értelemben vett „fenntartását” (vagyis a további rezsicsökkentés elmaradását) az Orbán-kabinet nem tűzte volna zászlajára, az Európai Bizottság energiajavaslatai talán egy szakportálra illenének. Ám mivel az Orbán-kabinet utasításszámba menő „kérdéseivel” a kormányzati energiadíj-megállapítás brüsszeli tilalma elleni harcra hív, nálunk az EU-ban párját ritkító figyelem irányul az ügyre.

A Bizottság tavaly nyilvánosságra hozott „téli csomagja” valós energiaárakat szorgalmaz – vázolta egy tegnapi háttérbeszélgetésen egy szakértőjük. A tarifák meghatározását kormányok helyett a piacra bíznák. Ekkor az ellátócégek a lehető legnagyobb költség- és árcsökkentéssel igyekeznének a fogyasztókat magukhoz csábítani. Az uniós javaslatcsomag az ellátórendszert leginkább a megújulóenergia-hasznosítás terjedésére készítené fel. Hangsúlyos pont a „fogyasztásszabályozás” - ami a mi éjszakai tarifánk egy fajta kiterjesztése –, a több államot egységként kezelő áramirányítás és az energiatakarékosság. Javaslataik fő célja a hatékonyabb és így az olcsóbb ellátás.

Ez szöges ellentétben áll a Fidesz-propaganda sugalmazásával, miszerint Brüsszel emelné a rezsit. Érveik szerint a piacosítás eddig mindig áremeléshez vezetett. Ez eddig se volt igaz, de most még egyértelműbb: Magyarországgal szemben a liberális ármegállapítású államok rezsije most épp zuhan.

A szakértő szerint, ha az Európa Tanács és az Európai Parlament végül az Orbán-kabinetnek nem tetsző változatot fogadná el, úgy az körülbelül 2028-ig egy bennünket elmarasztaló bírósági ítéletbe torkollhat, amit a tagállamok már „teljesíteni szoktak”.

Tegnap az Európai Fenntartható Energia Hét kezdetén tizenhárom uniós tagállam huszonegy szakmai szervezete (köztük a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft.) kiállt az unió megemelt – az Orbán-kabinet által ellenzett - energiahatékonysági céljai mellett. A magyar kormány mindemellett az USA kilépése ellenére kiállt a párizsi klímaegyezmény betartása mellett.