Kiderült, miért égett le olyan gyorsan a toronyház Londonban

Publikálás dátuma
2017.06.17. 20:48
FOTÓ: Jack Taylor/Getty Images
A szerdai londoni toronyháztűznek 88 halálos áldozata lehet, a rendőrség ugyanis eddig 30 holttestet talált meg, és további 58 embert eltűntként tartanak nyilván, akikről azt feltételezik, hogy meghaltak - közölte Stuart Cundy, a Scotland Yard területileg illetékes parancsnoka szombat délután. Egy oknyomozó riport közben kiderítette, hogy a toronyház felújításakor egy nem tűzálló burkolatot választottak, ami 2 fonttal volt olcsóbb a tűzállónál, az épület ezért tudott 3 óra alatt teljesen leégni. A toronyház lakóinak pénteki tüntetése után szombaton több ezren követelték Theresa May brit kormányfő lemondását a miniszterelnöki hivatalnak otthont adó Downing Street előtt. A tüntetésről készített galériánkat ide kattintva nézheti meg!

A vizsgálatot vezető rendőr korábban már elmondta, előfordulhat, hogy nem sikerül majd mindenkit megtalálni és azonosítani, aki a házban veszítette az életét.

A BBC információi szerint összesen 70 eltűnt ember is lehet. A vizsgálat továbbra is lassan halad, és több hét telhet el addig, míg sikerül befejezni a munkálatokat.

A The Guardian kutatásai alapján a tűz gyors terjedését az okozta, hogy a toronyház két évvel ezelőtti felújításakor a kivitelező két lehetőség közül az olcsóbb, de gyúlékony, alumínium kompozit külső burkolatot választotta. A tűzálló kivitel négyzetméterenként két fonttal lett volna drágább. A kivitelező a honlapján azzal hirdeti magát, hogy több mint 400 toronyházat újítottak már fel.

May lemondását követelték

Több ezren tüntettek  Theresa May brit miniszterelnök lemondását követelve, mert a tiltakozók szerint a konzervatív párti kormány és a Kensington and Chelsea kerület konzervatív vezetésű tanácsa nem tett megfelelő lépéseket a tűzvész károsultjainak megsegítésére. Ezt szombat délutáni nyilatkozatában Theresa May is elismerte. A kormányfő a tüntetés idején hivatalában fogadta a hajlék nélkül maradtak képviselőit, az áldozatok hozzátartozóit és a helyi civil szervezetek aktivistáit. A tucatnyi tagból álló küldöttség szószólója a megbeszélés után a helyszínen lévő újságíróknak elmondta, hogy az elmúlt 48 órában összesen két és fél órán át tárgyaltak a kormányfővel. Részleteket nem árult el, mondván: a delegáció először az érintett helyi közösséget tájékoztatja.

May elmondta, hogy az előző nap létrehozott 5 millió font (csaknem 1,8 milliárd forint) értékű kormányzati alap felhasználása már meg is kezdődött, az összegből a károsultak ruhát, élelmiszert, egyéb alapvető fontosságú cikkeket vásárolhatnak. A kormányfő közölte: háromhetes határidőt szabott a tűzvészben megsemmisült lakások lakóinak tartós és lehetőleg eddigi lakhelyükhöz közeli elhelyezésére, és szombaton elrendelte, hogy a hatóságok naponta tájékoztassák őt az ebben elért haladásról. May szombaton elrendelte azt is, hogy a teljesen kiégett Grenfell Towerhez hasonló lakóépületek tűzbiztonsági állapotát a hatóságok sürgősséggel vizsgálják felül, és e vizsgálat eredményeiről is személyes tájékoztatást kért.

Pénteken kezdődött a tüntetés

Péntek este már elkeseredetten tiltakoztak a toronyház egykori lakói a kensingtoni kerületi tanács bejáratánál. A környékbeliek azt akarják elérni, hogy az önkormányzatot zárják ki a szerencsétlenség vizsgálatából. A lakók ugyanis az elmúlt 2 évben nyolcszor kértek segítséget a tűzveszélyes épület átalakításához, de a tanács nem foglalkozott velük, és a tüntetők szerint most az önkormányzatnak a vizsgálati eredmények eltussolása lenne az érdeke.

A tüntetők Theresa Mayt már akkor sem kímélték: válogatott sértéseket kiabáltak neki, amelyek közül a legenyhébb az volt, hogy „gyáva féreg”. May ezután nem is állt ki a választók elé, csak a Reutersnek adott egy előre megbeszélt interjút, melyben 5 millió font segélyt ígért a rászorulóknak.

„Biztosítani szeretnénk ezeknek az embereknek az elhelyezését, lehetőleg helyben vagy a szomszédos negyedekben. Lehet, hogy néhányan London más részeire szeretnének menni, mert ott vannak a barátaik, rokonaik. Gondoskodunk arról, hogy három héten belül új lakást kapjanak, és legyen hova hazamenniük” – idézte Mayt a Hír Tv.

Nagy-Britanniában négyezer hasonló toronyház épült az 1960-as és az 1970-es években a lakáshiány enyhítése végett, és többségükben most is laknak.



Szerző
Frissítve: 2017.06.18. 12:53

Rémisztő baleset II. Erzsébet ünneplésén - Videó!

Publikálás dátuma
2017.06.17. 19:46
A Királyi Testőrség egyik tagjával történt a baleset FOTÓ: Jack Taylor/Getty Images
Hagyományos katonai pompával ünnepelték meg szombaton Londonban a 91 esztendős II. Erzsébet királynő "hivatalos" születésnapját. A parádét azonban egy baleset zavarta meg, olyan meleg volt ugyanis, hogy az egyik testőr elájult, és több, mint egy perc telt el, mire egy hordággyal érte mentek, és elvitték a mozdulatlanul fekvő férfit.

A videót az International Business Times töltötte fel a Youtube-ra:

II. Erzsébet "hivatalos" születésnapi ünnepléséről ide kattintva olvashat bővebben! (A cikkben képgaléria is van)

Szerző

Lesújtotta az országot a gyászhír - Orbán így búcsúzott

Publikálás dátuma
2017.06.17. 18:45

Az országos napilapoktól a helyi újságokig, és a televízióktól a hírportálokig a teljes szombati német sajtó Helmut Kohl haláláról szól. A pénteken elhunyt kancellárról közölt kommentárok elsősorban történelmi érdemeit emelik ki, és van olyan lap is, amely szerint Nobel-békedíjjal kellene elismerni teljesítményét. Helmut Kohlról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is megemlékezett. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

Orbán Viktor Facebook-oldalán vett búcsút Helmut Kohltól. "Isten nyugosztalja Magyarország barátját, a nagy öreget, Helmut Kohlt" - írta magyarul és németül bejegyzésében.

Helmut Kohlnak kulcsszerepe volt a hidegháború lezárásában és a német újraegyesítésben - írta a Frank-Walter Steinmeier német elnökhöz és Angela Merkel kancellárhoz intézett részvéttáviratában Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.

A legnagyobb példányszámú napilap, a Bild - számos további újsághoz hasonlóan - a címoldal egészét betöltő fényképet közölt szombaton a néhai kancellárról. A Köszönjük, Helmut Kohl! című vezércikkében kiemelték, hogy a német egység kancellárja és az európai egységfolyamat vezetője ugyan meghalt, "de tovább él európaiak millióiban".

Tovább él annak a sok millió embernek a szabadságában, akik Németország keleti részén születtek, és fáradhatatlan munkájának, víziójának, határozottságának és a történelmi lehetőségek iránti érzékének köszönhetik, hogy az újraegyesített Németországban élhetnek.

Helmut Kohl tovább él "ebben a csodálatos, békés és egyesült országban, amely ma Németország", és ebben a "virágzó tájban", amelynek létrejöttét a fal ledöntése után megjósolta - utalt a Bild a néhai kancellár egyik legismertebb kijelentésére, amelyet a keleti tartományok felzárkóztatásáról tett 1990-ben. Hozzátették, hogy Kohlnak sok gúnyos megjegyzést kellett elviselnie az egykori NDK felvirágoztatásáról szóló jóslata miatt, mégis neki lett igaza. Helmut Kohl tovább él a német-francia barátságban is, és az 500 millió európaiban, akik békében és szabadságban élnek együtt, "ugyan egyenlőtlenül elosztott jólétben, mégis gazdagabban, mint a világtörténelem bármelyik civilizációja" - írta a Bild.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap szerint "nincs már olyan politikus, mint Kohl". Kancellárságával (1982-1998) véget ért a második világháború után politika korszaka, azoknak az államférfiaknak a korszaka, akik minden erejüket és tehetségüket Európa egységéért mozgósították, "mert személyesen megtapasztalták, hogy mi mindent tudnak elkövetni az európaiak egymás ellen".

Kohl békében és szabadságban akarta helyreállítani Németország egységét, és "művészien fonta egybe a német egységet az európai egyesüléssel". Mindenkinél többet tett azért, hogy ez a "háromszoros szerencse" - a béke, a szabadság és Európa egysége - már 28 éve megadatik a németeknek. Utódaira "hatalmas politikai örökséget hagyott", amely sok szempontból veszélyben van - írta a FAZ.

A konzervatív Die Welt kiemelte, hogy Helmut Kohl természetének fontos jellemzője volt a már-már csökönyösségig terjedő állhatatosság. A kereszténydemokrata CDU politikusa "akkor is kitartott, amikor mindenki ingadozott", mint például 1983-ban, a NATO nyugat-európai rakétatelepítési programja körüli feszültség idején, 1989-ben, a fal ledöntésének hónapjaiban és az 1991-1994 közötti időszakban, amikor az európai integráció irányáról zajlott éles vita. Azonban éppen ez a karaktervonás okozta bukását a CDU pártadomány-botránya révén. Ha nem lett volna állhatatos, nem lettek volna illegális CDU-számlák, "de újraegyesítés sem" - írta a Die Welt.

A baloldali Der Tagesspiegel kiemelte, hogy Kohlnak a hatalom megszerzésére és megtartására irányuló akarata "legendás" volt, mint ahogy az emlékezete is. Soha nem felejtett el senkit és semmit, "pozitív és negatív értelemben". Mindenkinél jobban ismerte pártját, és a körülötte lévő emberekben mindig "felismerte, és ki is használta az erősségeket és a gyengeségeket".

A liberális Süddeutsche Zeitung szerint az utókor olyan kancellárként emlékezik majd Helmut Kohlra, aki "néhányszor a megfelelő időben a megfelelő lépéseket tette". Nem volt minden jó munkásságában, de egyes elemek "annyira jók voltak, hogy történelmi jelentőségre tettek szert". A német egység "nem hullott Helmut Kohl ölébe, és az európai egyesülés sem ment végbe csak úgy, magától". Mindez úgy történt, hogy "Kohlnak volt egy víziója, kormánya pedig kidolgozott hozzá egy stratégiát", amely ugyan nem mindig vált be, de "végül elvezetett ehhez a nehézkes Európához, amely a menekültválság, az euró körüli bizonytalanságok és a regionális egyenlőtlenségek ellenére a valaha volt legjobb Európa" - írta a Süddeutsche Zeitung.

Az egyik vezető bajor regionális lap, a Passauer Neue Presse hangsúlyozta: Helmut Kohlnak sikerült egy "diplomáciai maraton" révén meggyőznie az európai szomszédságot és a világhatalmakat arról, hogy a "nagyobb Németország" kiszámítható partner marad. Ebből utódai is profitálnak, "Helmut Kohl politikai teljesítménye nélkül elképzelhetetlen lenne, hogy Angela Merkel Európa legfontosabb vezető alakja".

Helmut Kohl szűkebb hazája, a Rajna-vidék egyik legnagyobb lapja, a Rhein-Neckar Zeitung szerint "ez az ember valójában megérdemelné a Nobel-békedíjat", hiszen a fal ledöntését "a békés európai együttélés sikertörténetévé tette". Ehhez egész biztosan kellett egy adag szerencse, de ez a szerencse a rátermett, serény, a mások bizalmáért megdolgozó ember és a szívósan küzdő politikus szerencséje volt, és egy olyan államférfié, aki "1989/90-ben távlatosabban gondolkodott, mint sokan mások".

Gyászszalaggal lépnek pályára
Helmut Kohl emlékére vasárnap fekete karszalaggal lép pályára a német labdarúgó-válogatott a Konföderációs Kupa nyitófordulójában. A német szövetség engedélyt kért a gyászszalag viselésére a nemzetközi szövetségtől (FIFA), amely ehhez hozzájárult. A Nationalelf vasárnap Ausztrália ellen kezdi meg szereplését a jövő évi világbajnokság főpróbájának számító oroszországi Konföderációs Kupán.

Lásd még: Gyász Németországban - Meghalt Helmut Kohl

Szerző