A GE elad, de marad

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:20
Fotók: Molnár Ádám
Jelentős szervezeti átalakítás előtt áll a General Electric (GE), amely, mint arról beszámoltunk, eladja teljes fényforrás üzletágát, a GE Lightingot. A tervezett tranzakció a legnagyobbak egyike az elmúlt évtizedek hazai cégeladásai között. Az ügylet hátteréről Joerg Bauer, a GE Hungary Zrt. elnökétől a Népszava megtudta, hogy a világ legnagyobb cégeinek egyike, a GE rendszeresen átrendezi tevékenységi körét, megválik egyes üzletágaktól, ugyanakkor más területen működő vállalkozásokat felvásárol.

A fényforrás üzletágnál korábban megkezdődött a koncentráció, világszerte a korábbi hét helyett már csak két országban működik, hazánk mellett a még az Egyesült Államokban, ám azt az üzemet is eladják most. Az elnök abban reménykedik, hogy találnak megfelelő érdeklődőt, olyanokat, akik nem számolják fel Magyarország világviszonylatban is számon tartott, több mint száz éve működő fényforrásgyártási üzleti kultúráját. A tárgyalópartnerek között egyébként egyaránt található pénzügyi és szakmai befektető is, de mivel a tárgyalások még csak kezdeti stádiumban vannak, így a vevők szándékai nem ismertek. Az új tulajdonos mindenképpen jól jár - mondta Joerg Bauer -, hiszen a GE fényforrástermékei versenyképesek, magas termelékenységi mutatókkal dolgoznak.

Az 5000 munkavállaló sorsa egyébként a tárgyalások kimenetelétől függ. Amennyiben az új tulajdonosok megválnának valamennyiüktől vagy csak egy részüktől, akkor a végkielégítés mellett arra számíthatnak, hogy könnyen el tudnak majd helyezkedni, mert a rokonszakmákból is munkaerőhiány van.

Egyébként az átszervezések a GE-nél nem mennek ritkaságszámba. Az egykor főleg az elektromos iparágban tevékenykedő cég az 1960-as években könyvelési és az adóoptimalizálási okokból kezdte kiszélesíteni a profilját. Ennek során 1989-ben vásárolta fel a Tungsram fényforrás gyár tulajdonának előbb 50, majd 100 százalékát. Ez mindmáig a legnagyobb amerikai tőkebefektetés Magyarországon, és a társaság a legnagyobb hazai foglalkoztatók egyike, több, mint 10 ezer munkavállalóval.

A cégcsoport mostani átalakulását követően a hangsúlyt ezentúl a szállítmányozásra és az áramellátásra, valamint a feldolgozóiparra helyezik. Egyébként július végével lemondott a posztjáról Jeff Immelt, aki 16 évig volt a cégcsoport vezérigazgatója, de a jövő év elejéig még az igazgatóság elnöke marad. Nevéhez fűződik a pénzügyi üzletág eladása, ennek révén váltak meg az azóta ismét állami tulajdonban került Budapest Banktól. Irányítása alatt megvették a francia Alstom erőművi és áramelosztó üzletágát, amely a magyarországi üzemet is érintette. (Ezért is reménykednek abban, hogy a Paks 2 atomerőmű beszállítói lehetnek, emellett szóba jöhetnek a 2001 óta Veresegyházon működő, világszínvonalú turbinagyár termékei is. A Pest megyei városban ugyancsak gyártanak erőművi berendezéseket.)

A GE folyamatos átszervezéseit a befektetők nemigen honorálták. A New York-i tőzsdén Jeff Immelt működése alatt a társaság részvényeinek árfolyama 29 százalékkal csökkent, szemben a börze egyik mértékadó indexével, az S&P 500-zal, amelynek értéke ez alatt megkétszereződött.

A társaság sokat vár attól, hogy az átszervezések során megnövelik a digitális technológia alkalmazásával gyártott termékeik súlyát, ezért ismét gyártanak szenzorokat és szoftvereket. Korábban már volt ilyen tevékenységük, de eladták a Honeywellnek. A GE nemrégiben megnyitotta Budapesten a hat Digitális Fejlesztési Központja egyikét Budapesten, és 400 új, ipariinternet-megoldásokkal foglalkozó IT-szakértő felvételét tervezi 2017 végéig. Joerg Bauer ezzel is igazolva látja, hogy a GE hosszú távra tervez Magyarországon.

Szerző

Külföldön folytatják a kéményseprők

Publikálás dátuma
2017.06.13. 19:31
Fotó: Thinkstock
Beszüntette tevékenységét a csaknem 70 évig talpon maradt állami tulajdonú Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke szerint "halálát" az okozta, hogy a rezsicsökkentés során szerzett sérüléseiből már nem tudott felépülni.

"Az egyetlen állami tulajdonú kéményseprő vállalkozás a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. (1949-2017) a rezsicsökkentés során szerzett sérüléseiből nem épült fel és a napokban beszüntette a tevékenységét.” - ezzel a Facebook-bejegyzéssel búcsúzott Vámos Csaba a vállalattól. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, teljesen abszurdnak tartja, hogy a kormányzat egy állami céget is csődbe juttatott az úgynevezett rezsicsökkentésével.

Nem képzelhető el, hogy a jövőben egy olyan kormányzatra bízzuk a közvagyont, amely azzal nem tudott gondos gazda módjára gazdálkodni és még a saját vállalatát is tönkretette. Jövőre nemigen lesz olyan kéményseprő, aki ennek a kormányzatnak bizalmat szavazna, szerencsét pedig végképp nem kíván majd neki – jegyezte meg lapunknak a szakszervezet elnöke. Információi szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) már a megszűnés előtt megkezdte az állásukat vesztő szakemberek toborzását.

Egy részük nyilván átkerül a katasztrófavédelemhez, hiszen sokaknak van hitele és havonta érkeznek a számlák, de lesznek akik elveszítik a megélhetésüket – figyelmeztetett Vámos Csaba. A fővárosi kéményseprők még nem tartoznak az OKF-hez és közülük sokan már borítékolták a felmondásukat arra az esetre, ha Budapestet is bekebelezné az állami gigaszervezet.

Jövőre több magyar kéményseprő is egy-egy hét tanulmányútra megy Németországba, illetve Lengyelországba, mert a KOSZ jó kapcsolatokat épített ki ezen országok az érdekvédelmi szervezeteivel. Több kolléga is jelezte, hogy ha megfelelő körülményeket talál, nekifekszik a nyelvtanulásnak és akár Nyugatnak, akár Észak-Keletnek veszi az irányt, mert Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját – mondta a Vámos.

A szakember szerint ma már Lengyelországban is sokkal jobbak a lehetőségek mint itthon. Bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök igyekszik jó barátságot ápolni a lengyel kormányfővel, a lengyelek mégis egészen más szakpolitikát folytatnak. Nem „ingyenes” a kéményseprés – Magyarországon sem az, mert más formában kifizetik a polgárok -, és konszolidáltak az árak. Míg tavaly óta Magyarországon a gázkéményeket évente csak egyszer ellenőrzik, Lengyelországban kétszer vizsgálják meg a kéményseprők a fűtési rendszereket. A fatüzelésű háztartásokat itthon évente szintén egyszer, a lengyeleknél négyszer látogatják meg a szakemberek.

A KOSZ elnöke megemlítette, hogy ő és ellenzéki politikusok is tettek feljelentést amiatt, hogy az OKF állományába tartozó kéményseprők, nyilván felsőbb utasításra, piaci szolgáltatóknál is kénytelenek feladatokat vállalni - munkaidőben, adófizetői pénzen vásárolt állami tulajdonú eszközökkel, felszerelésekkel. Vámos Csaba a Népszavának elmondta, a feljelentését válaszra sem méltatta a hatóság. Az egyik ellenzéki politikus feljelentésére pedig a Pest megyei Rendőr-főkapitányság azt válaszolta, hogy „milyen módon, kitől szerzett képviselő úr tudomást a feljelentett cselekményről, áll-e rendelkezésére egyéb adat, számla, van-e tudomása arról, hogy a feljelentésben szereplő két megyén kívül esetleg más megyében is hasonló módon jártak el kéményseprő tevékenység folytatása során illetve mire alapozza a feljelentésben megnevezett bűncselekmények elkövetését”.

Éppen csak azt nem írták a képviselőnek, hogy nyomozza ki ő az ügyet – tette hozzá a szakszervezet elnöke, aki a kéményseprő ágazat államosításával a korrupció terjedésétől is tart.

Lakásukat visszabérlőknek is jár a kedvezmény
Szerdán dönt a parlament a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény módosításáról, amelyben elismerik, hogy azok a lakáshitelesek, akik az ingatlanukra terhelt jelzálog és törlesztési elmaradások miatt elvesztették lakásukat, de az azt megvásárló eszközkezelőtől visszabérlik, nem sújthatók piaci árú kéményseprési díjakkal.
Nekik is meg kell kapniuk az ingyenes kéményseprési szolgáltatást, mint a többi magánszemély-lakástulajdonosnak. A fideszes honatyák javaslata azt követően született meg, hogy híre ment: a cégek tulajdonában lévő, valamint az olyan magántulajdonú lakások kéményellenőrzéséért, amelyekbe gazdasági társaság van bejelentve, piaci árat kell fizetni.

Szerző

Brüsszel nem áll meg - Megindítják az eljárást

Publikálás dátuma
2017.06.13. 17:55
FOTÓ: Getty Images, Carl Court
Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést - jelentette be kedden a brüsszeli testület.

A várakozásoknak megfelelően kedden kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen. A testület a döntést azzal indokolta, hogy a három tagállam az “ismételt felszólítások ellenére sem hozta meg a szükséges intézkedéseket”, vagyis egyetlen menedékkérőt sem helyezett át a menekülthullám által sújtott Görögországból és Olaszországból, illetve több mint egy éve nem tett felajánlást a fogadásukra. Az uniós kormányok 2015. szeptemberi jogi erejű határozatai alapján Magyarországnak két éven át 1294, Lengyelországnak 6182, Csehországnak 2691 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene elhelyeznie. Budapest és Varsó senkit sem vett át a két frontországból, Prága 12 embert ugyan áthelyezett, de több mint egy éve elzárkózik a "kvótája” feltöltésétől.

20 ezren a 160 ezerből
Az uniós tagállamok június 9-ig összesen 20869 személyt helyeztek át Görögországból és Olaszországból. Bár az áthelyezés üteme idén felgyorsult, ez még mindig csak a töredéke annak a 160 ezer menedékkérőnek, akiknek az EU-n belüli szétosztására a tagállamok 2015. szeptemberében kötelezettséget vállaltak. A friss statisztikák szerint eddig Németország (5658) és Franciaország (3478) fogadta be a legtöbb menedékkérőt a két frontországból. Finnország, Írország, Luxembourg és Málta pedig viszonylag közel állnak a “kvótájuk” teljesítéséhez.

Az eljárás megindítását bejelentő Dmitrisz Avramopulosz migrációs biztos reményének adott hangot, hogy a három tagállam felülvizsgálja az álláspontját, és kifejezi szolidaritását a menedékkérők, valamint a terhek nagy részét vállaló országok iránt. A politikus azt mondta, hogy a Bizottság már hónapokkal ezelőtt figyelmeztette őket: következményei lesznek annak, ha nem hajtják végre a kötelező erejű tanácsi határozatokat. Mostanra elfogyott a türelem, fogalmazott. Az uniós jogszabályok arra is vonatkoznak, aki a törvényt a bíróság előtt megtámadja – válaszolta Avramopulosz arra a kérdésre, miért nem vártak az Európai Bíróság ősszel esedékes ítéletéig. A menedékkérők átmeneti áthelyezéséről rendelkező határozat ellen benyújtott magyar és szlovák bírósági beadványnak nincs a jogszabály végrehajtását felfüggesztő hatálya – erősítette meg. - Halmai Katalin (Brüsszel)

DK: Ez a következménye Orbán hazug kettős beszédének  
Orbán Viktor tavaly Brüsszelben megszavazta a menekültkvótákat. Ezt itthon tagadni próbálta, de lebukott - írja közleményében Molnár Csaba DK-s EP-képviselő. Az Európai Tanács elnöke erősítette meg nekem, mint EP-képviselőnek írt hivatalos levelében, hogy a döntés egyhangúan született, Orbán is megszavazta a kötelező kvótarendszert. Ebből a szempontból tehát jogos is lehet a kötelezettségszegési eljárás, hiszen Orbán maga vállalta a menekültek befogadását és mégsem hajtotta végre.
Ez tehát egy a magyar miniszterelnök által vállalt kötelezettség volt, amelyre nem kényszerítette őt senki, az eljárásért pedig éppen ezért Orbán Viktor a felelős. A kötelezettségszegési eljárás Orbán hazugsága miatt az Orbán-kormány és nem Magyarország ellen irányul.

 

 Varsó nem ért egyet az EB döntésével

"Tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság döntését, de nem értünk egyet vele" - szögezte le Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő a brüsszeli bejelentést követő sajtóértekezletén. Kiemelte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.

"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni.

Prága nem vesz részt az elosztásban

A cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában - jelentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá.

Szerző
Frissítve: 2017.06.13. 23:18