Előfizetés

Beszámoltatja Storckot az MLSZ

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöksége előtt kell beszámolnia Bernd Storck szövetségi kapitánynak a válogatott Andorra elleni pénteki vereség után.

"Csányi Sándor kezdeményezte, hogy az Andorra elleni vereséget követően a szövetség elnöksége a jövő heti ülésén hallgassa meg Bernd Storck szövetségi kapitányt, és a beszámolója után az elnökség tárgyaljon a kialakult helyzetről" - áll a rövid közlemény az MLSZ honlapján.

A pireneusi miniállam csapata - amely amatőr játékosokból áll és 186. a világranglistán - a pénteki, 1-0-ás győzelmét megelőzően 2004 októberében, Macedónia ellen szerzett három pontot tétmérkőzésen.

A német szakember csapata legutóbbi négy mérkőzését elveszítette: a Portugália (0-3) és Andorra (0-1) elleni vb-selejtezőkön, valamint a Svédország (0-2) és Oroszország (0-3) elleni hazai felkészülési összecsapásokon még gólt sem szerzett.

Kapcsolódó
Az idő lejártStorck: nagy blama lett a vége

Európai bérek - Kódolt a lemaradásunk

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.06.11. 22:30
Több hiányszakmában lasszóval fogják a munkaerőt és magasabb bért is kínálnak. FOTÓ: Thinkstock
Hiába a kedvező makrogazdasági adatok, a magyarországi cégek hatékonysága nem javul, a bérlemaradás is nő.

Magyarország valóban jobban teljesít - Görögországnál. A Visegrádi-országok (V4-ek) között azonban számos mutatóban már a negyedik helyre szorult és a térségben is egyre hátrébb csúszik. Ma már Románia is jóval dinamikusabb növekedést produkál.

A helyzeten nem javít az sem, hogy folyamatosan bővül a foglalkoztatás, és emelkednek a bérek. E tekintetben ugyanis nem beszélhetünk „egy Magyarországról”, míg Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van, a középső országrészben 2-3 százalékos a munkanélküliség, ugyanakkor a keleti régiókban ez az arány eléri a 15-20 százalékot, de akadnak települések, ahol 90 százalékos a munkanélküliség.

Hasonló a helyzet a bérek tekintetében is, ez ugyanis a Nyugat-Dunántúlon magasabb, mint Keleten – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Bérfelzárkóztatás, vállalkozás, foglalkoztatás című konferencián. Jelentős az eltérés a szolgáltatások áraiban is. Akár az éttermi, de az üzemanyagtöltő állomások árai között 25-30 százalékos különbségek is előfordulnak.

A területek fejlettségbeli különbségére utal a közfoglalkoztatottak aránya is. A munkaképes lakosság körében a Nyugat-Dunántúlon átlagosan a 2 százalékot sem éri el például a közmunkások aránya, az ország keleti, dél-keleti térségeiben ez 15-20 százalék. Mindez tükröződik a bérekben is, hiszen az ország nyugati fertályán már a mezőgazdaságban sem igen lehet minimálbéren dolgozó embert találni, a leszakadó keleti végeken viszont jelentős az alacsony bérű foglalkoztatottak aránya.

Igaz, a kormány, a munkaadókat és munkavállalókat is meglepve az előzetes egyeztetéseknél jóval nagyobb mértékű kötelező béremelést jelentett be, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett idén, ám ez főleg a kis és közepes vállalkozások (kkv) jelentős részének megoldhatatlan, kigazdálkodhatatlan feladatot jelent. Főleg éppen a leghátrányosabb régiókban még működő cégeknél. Arról nem is beszélve, hogy az állam is jól járt, ugyanis például a garantált bérminimum összege 33 ezer forinttal nőt ugyan, de a többletből csak 21 ezer forint kerül a dolgozóhoz, a maradékot adó, járulék formájában a költségvetés zsebeli be.

A jelentős béremelések sem változtattak azonban azon, hogy a magyarországi keresetek 3-4-szeresét kínálják a munkáltatók Ausztriában, vagy Németországban.

Akkora a baj, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László is elismerte egy tanácskozáson, hogy: "Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni", ha viszont nem, akkor "kiürül az ország".

A legtöbb szakértő szerint a kormány erőszakos beavatkozása a bérekbe több kárt, mint hasznot hajtott. Annál is inkább, mert a piac már a központi intézkedésektől függetlenül is kierőszakolta a béremeléseket, különösen az egyre gyarapodó hiányszakmákban.

Ide sorolható a kamionsofőr szakma is. Egyre több vállalkozás kénytelen leállítani egy vagy több kamionját, mert nincs aki vezesse, de előfordul, hogy emiatt a vállalkozás bedobja a törülközőt. A sofőrhiány 1-1,5 éve vált drámaivá, így a szállítmányozással, logisztikával, raktározással foglalkozó Ghibri csoport már nettó 400-450 ezer forintos fizetéseket kínál a nemzetközi szállításban résztvevő sofőröknek - említette a konferencián Szabó Zoltán alapító tulajdonos. Nem véletlen, hogy a közutakon egyre több teherautó hátulján látható a felirat: "Gépkocsivezetőket keresünk!".

A béreket azonban ki is kell gazdálkodni, így a termelékenység javulása nélkül béremelésekről sem lehet beszélni - jegyezte meg Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója. Tapasztalati tény, hogy a bérek tartósan nem szakadhatnak el a termelékenységtől, eddig is azok az országok tudták magasabb fizetéseket adni, ahol hatékonyabban termeltek.

Magyarország nemcsak a foglalkoztatásban, a bérekben szakadt ketté, hanem régióktól függetlenül kialakult is a kettős gazdaság. A külföldi cégek termelékenysége minden vállalati méretben magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, míg a belföldi tulajdonú vállalkozásoknál ez éppen fordítva van, azok gyengébbek az átlagos szintnél

Az még a közgazdászok előtt is rejtély, hogy a magyar nagyvállalatok, különösen a külföldi tulajdonban lévők a V4-es társaik között a legtermelékenyebbek, miközben a kkv-k esetében éppen ellenkező a helyzet.

Kanyaró - Harmincra növekedett a halottak száma Romániában

Eddig országszerte 6743 igazolt kanyarós megbetegedést jelentettek a betegség tavaly februári megjelenése óta, közülük mintegy 4750-en idén kapták el a kórt. A járvány az ország teljes területére kiterjedt: a 41 megye közül egyedül a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyéből nem jelentettek kanyarós megbetegedést.

A legtöbben Románia nyugati megyéiben kapták el a kanyarót: Temes, Krassó-Szörény és Arad megyében is meghaladja, vagy megközelíti az ezret a kanyarós megbetegedések száma. A nyugati országrészben követelte a legtöbb áldozatot is a járvány: Temes megyében 8, Arad megyében 6, Krassó-Szörény, illetve az olténiai Dolj megyében 4-4 halottja van már a járványnak.

A 28. (egyben az első moldvai) áldozat egy Galac megyei öthónapos kislány, aki a kanyaró szövődményeként fellépő tüdőgyulladásban vesztette életét. Életkora miatt ő még nem kaphatta meg az oltást, de édesanyja sem volt beoltva a kanyaró ellen. A 29. áldozatként egy a Krassó-Szörény megyei, a szerb országhatár melletti Érszegről (Ersig) származó kétéves kislány került be az INSP összesítésébe, aki még februárban halt meg, mivel azonban a család orvosi műhibát gyanított, az ügyben indult vizsgálat csak mostanra tisztázta, hogy a kislány halálát a kanyaró szövődményei okozták.

A harmincadik áldozatot Maros megyéből jelentették: egy vámosudvarhelyi (Odrihei) alig 18 napos csecsemő vesztette életét, mivel az anyaméhben elkapta a betegséget 18 éves édesanyjától, aki - a Marosvásárhelyi Rádió értesülése szerint - annak ellenére lett a szülés előtt kanyarós, hogy mindkét védőoltást megkapta.

Az INSP statisztikáiból kiderül, hogy csaknem 97 százalékban olyanok kapták el a kanyarót, akik nem kaptak védőoltást. A több 6700 esetből azonban több mint 150-en annak ellenére kapták el a kórt, hogy megkapták az első védőoltást, illetve több mint 60-an olyanok, akik mindkét kanyaró elleni vakcinát megkapták.

Romániában, ahol a mostani járvány legtöbb megbetegedését regisztrálták, a lakosság kanyaró elleni átoltottsága mostanra 86 százalékra csökkent, egyrészt a vakcina-ellátás akadozása, másrészt azért, mert egyre több szülő ellenzi gyermeke beoltását. Az egészségügyi világszervezet szerint a járvány megelőzéséhez legalább 95 százalékos kellene legyen a lakosság átoltottsági szintje.

Kötelező védőoltások Olaszországban

Tetemes pénzbírságot kockáztatnak csütörtöktől a gyerekeik kötelező védőoltását elmulasztó szülők Olaszországban, ahol év eleje óta rekordot döntött a kanyarós megbetegedések száma.

Sergio Mattarella államfő aláírásával hatályba lépett a római kormány májusban született rendelete, amellyel ismét kötelezővé tették a gyerekek beoltását az egészségügyi tárca által meghatározott fertőző betegségek ellen.

Az idén született gyerekeket az évek folyamán tizenkét védőoltásban kell részesíteni, a korábban született gyerekeknél az összes elmulasztott védőoltást pótolni kell. Védőoltás nélkül a gyerek nem kerülhet be semmilyen oktatási intézménybe. A védőoltást elmulasztó vagy megtagadó szülőre oltásonként 500 eurós (150 ezer forintos) bírságot szabnak ki, amelyet egészen 7500 euróig emelhetnek, ha a szülő többszöri felszólítás ellenére vagy huzamosabb ideig elkerüli gyermeke kötelező beoltását.

Mostanáig nem volt ennyire szigorú a kötelező védőoltások betartása és ellenőrzése Olaszországban.

A rendelkezést azután vezették be, hogy tavaly 844-en, az év eleje óta pedig már több mint 2800-an betegedtek meg kanyaróban. Nyolcvankilenc százalékuk nem volt beoltva. A legtöbben a közép-olaszországi Lazio tartományban, és az északnyugati Piemontéban és Lombardiában kapták el a kanyarót. A 18 éves olasz fiataloknak kevesebb mint 70 százaléka van csak beoltva kanyaró ellen. Az olasz egészségügyi minisztérium közlése szerint a kötelező oltások hiánya miatt a járványos gyermekbénulás (poliomelitisz) terjedése is aggodalomra ad okot Olaszországban.

Az olasz Szülőmozgalom (Moige) alaptalan pánikkeltésnek nevezte a kötelező védőoltások elrendelését, hangsúlyozva, hogy az olasz állam "illiberális és kényszerített" intézkedései csak boszorkányüldözéshez vezetnek a gyermekeiket beoltani nem akaró szülőkkel szemben. A Codacons olasz fogyasztóvédelmi egyesület az alkotmánybírósághoz és az EU-intézményekhez kíván fordulni a szerinte a "családokat károsító és kizárólag a gyógyszergyártóknak kedvező" olasz törvény ellen.

Június 11-én Rómában Free Vax (Oltási szabadság) címmel tüntetést tartanak többek között a kötelező védőoltásokra előírt korhatár növelését, valamint az oltások mellékhatásainak pontos ismertetését szorgalmazva.