Feltámadt a hidegháborús szél

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:32
Putyin 2014-es havannai látogatása alkalmával FOTÓ: KREML
A venezuelai krízis súlyosbodásával Kuba egy fontos szövetségest veszíthet el, ám egy régit ismét ma mögött tudhat: Moszkvát.

A parkokban már lehet wifizni, az otthonokban okostévéken nézik a telenovellát, a Rolling Stones után pedig több nemzetközi sztár is fellépett Kubában, a szigetországban mégis visszafelé forognak az idő kerekei. Nem is keveset, hiszen szakértők a hidegháborús „állapotok” beköszöntét emlegetik, mióta Kubának szép csendben ismét fontos gazdasági támasza lett Oroszország.

A Szovjetunió összeomlása óta Venezuela jelentette a köldökzsinórt Havannának, ám a Nicolás Maduro vezette latin-amerikai országban a politikai-gazdasági krízis tavasszal csúcspontra jutott, s elapadt a Castro-rezsimnek gazdasági túlélést biztosító kvázi ingyenes olajszállítmány. Havanna ekkor Moszkva felé fordult, s májusban a Rosneft orosz állami olajvállalat és a Cubametals megállapodott arról, hogy a Rosneft 250 ezer tonna olajat szállít Havannába. Az üzletről csak egy szűkszavú közleményben számolt be az orosz vállalat, így nem lehet tudni, hogy egyszeri alkalomról van-e szó, s, hogy a gazdaságilag igen gyenge lábakon álló Kuba miként fizet a nyersanyagért.

A Texasi Egyetem Reuters által megkérdezett szakértője, Jorge Pinon számításai szerint 105 millió dollár értékű szállítmányról van szó, s aligha egyszeri alkalomról. Ez igen jelentős üzletnek számít, tekintve, hogy 2010 és 2015 között Oroszország összesen 11,3 millió dollár értékben szállított olajat a szigetre.

Kuba mindig is importból fedezte az olajszükségleteinek többségét. Ha nem lenne olyan szövetségese, amely nyomott áron adna el neki olajat, akkor a piaci áron kellene azt beszereznie. Ez azonban nagyon hamar felemésztené a szigetország szegényes tartalékait, s hamar bekövetkezhetne egy olyan válság, mint a ’90-es évek elején. Ez beláthatatlan következményekkel járna a rezsim számára” – magyarázta lapunknak a kubai „függőségről” Sebastián Arcos, a Floridai Nemzetközi Egyetem Kubai Kutatóintézetének vezetője. A szakértő szerint azonban túlzás lenne azt állítani, hogy a kubai rezsimet most Moszkva tartja életben, ám az kétségtelen, hogy az ukrajnai konfliktus és a szíriai kormány támogatása miatt mindinkább elszigetelődő Oroszországnak geopolitikai érdeke fűződik ahhoz, hogy a kommunista szigetországban fennmaradjon a status quo.

„Oroszországnak talán ezzel az üzlettel is az a célja, hogy a Castro-rezsim túlélési esélyeit megnövelve borsot törjön az Egyesült Államok orra alá. Az orosz olajszállítmány nem más, mint Putyin geopolitikai játéka az USA-val szemben” – tette hozzá Arcos.

Moszkva már 2014-ben „szemet vetett” Kubára, Szergej Sojgu védelmi miniszter három éve azt mondta, bízik benne, hogy 2001-es bezárása után ismét megkezdheti működését a Havanna közelében – az Egyesült Államoktól mindössze 150 kilométerre – található lourdesi orosz katonai bázis. Ezzel egy időben híre ment, hogy az elnök, Raúl Castro fia, Alejandro Castro Espín ezredes évente látogat el Oroszországba. Espín a belügyminisztérium magas rangú beosztottja, s a Martí Noticias beszámolója szerint főleg katonai konferenciákon, védelmi témájú megbeszéléseken vett részt, s többször is találkozott Nyikolaj Patrusevvel, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkárával, az orosz titkosszolgálat (FSZB) volt vezetőjével. Arról, hogy pontosan mi az utazások célja, és milyen megállapodások születnek, kevés az információ, de az biztos, hogy Kubának szövetségesre van szüksége. Politikai és gazdasági értelemben egyaránt. Venezuelában mindennaposak a halálos kimenetelű tüntetések, a chávizmus a teljes összeomlás szélén van. A rendszer bukása Kubában is súlyos következményekkel járhat. „A krízis politikai hatását már most érezni lehet Kubában. A szigetországi sajtóban elhallgatják, torzítják a venezuelai történéseket, mert attól tartanak, hogy a kubaiakra is átragad a venezuelai ellenzék által mutatott példa” – kommentálta Arcos, aki hozzátette, hogy a chávizmus összeomlásának volna egy fontos szimbolikus üzenete is: a Castro-rezsim több latin-amerikai országba is megpróbálta exportálni a ’kubai modellt, de a mintapélda mindig is Venezuela volt. Úgy tekintettek rá, mint a castrói forradalom örökérvényűségének példájára. „Ha Venezuela elesik, az legalább olyan csapás lesz a Castro-rezsimnek, mint a Szovjetunió összeomlása. Ráadásul egy igen kényes időszakban következne be, a hatalomátadás kellős közepén” – tette hozzá.

Trump eltörölné Obama örökségét
Kubának újabb mélyütést jelentene gazdasági szempontból, ha az Egyesült Államok ismét szigorítaná viszonyát Havannával. Erre minden esély megvan, a hírek szerint Donald Trump akár pénteken bejelentheti Kuba-politikája alappilléreit. Számos szakértő arra számít, hogy Trump beletenyerel előde, Barack Obama egyik külpolitikai örökségébe.
Washington és Havanna 60 év ellenségeskedés után 2014-ben vette fel ismét a diplomáciai kapcsolatot. Obama egyebek között megkönnyítette az amerikai állampolgárok számára a kubai utazást, aminek következtében jelentősen felélénkült a turizmus Kubában. Az embargó ugyan érvényben maradt, de több szektorban is megkönnyítették az amerikai cégek számára, hogy kubai partnereikkel üzleteljenek. Ez most mind veszélybe kerülhet.



Támogatná a többség May lemondását

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:31

Theresa May holnap találkozik Londonban Arlene Fosterrel, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetőjével, nem sokkal azután, hogy a Sky News leleplezte: bár a kormányfő hivatala az ellenkezőjét sugallta, a két párt között egyelőre szó sincs deal-ről. 

A leleplezés sarkallhatta arra a Downing Street 10. sajtóosztályát, hogy egy vasárnap hajnali fél 1-kor kiküldött levélben tájékoztassa a közvéleményt: Theresa May kormányfő előző este telefonon tárgyalt DUP-pal „a bizalmi és támogatási megállapodásról”.

A westminsteri kényszerházasságnak azonban a Konzervatív Párt számos tagja – különösen a parlamentbe 13 képviselőt delegáló Skót Konzervatívok vezetője, Ruth Davidson – nem örül, aggódnak ugyanis a DUP melegházasság- és abortuszellenes politikája miatt. A két part összefogása továbbá az erőegyensúlyon alapuló északír békefolyamatnak is árthat, hátrányba hozva a republikánusokat a lojalistákkal szemben.

Westminsterben egyre többen vélik úgy, hogy Theresa May sorsa megpecsételődött, és már a nyár végét sem éri meg a Downing Streeten. Nem bocsátják meg neki, hogy elvesztegette a 17 fős parlamenti többséget, s – április 18-a óta – a 20 százalékos vezetést a Munkáspárttal szemben. Ennél is súlyosabban ítélik meg azonban a most felszínre került arroganciáját és megközelíthetetlenségét. A kudarc első két bűnbakja Fiona Hill és Nick Timothy, May – a kampányért és a választási programért felelős – tanácsadói, akik már szombat reggel kardjukba dőltek. A The Sunday Times számára készült YouGov felmérés szerint a szavazók 48 százaléka támogatná és 38 százalék ellenezné May lemondását. Most először gondolják az emberek, hogy Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére legalább olyan jó kormányfő lenne, mint Theresa May.

Első elutasító reakciójával ellentétben Boris Johnson külügyminiszter állítólag titkos vezetőválasztási korteskedést folytat. Ha May benyújtaná lemondását – a hírek szerint péntek hajnalban már majdnem megtette –, állítólag David Davis brexit-ügyi miniszter is szóba jöhet az utódok között.

Brit választások - Megalakult az új, kisebbségi kormány

Megalakult vasárnap estére az új, kisebbségi brit kormány a Konzervatív Párt vezetésével. Theresa May miniszterelnök kijelentette: a kormány feladata most az, hogy sikeres tárgyalásokat folytasson a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.

A legfontosabb kabinettisztségekben nem történt változás: továbbra is Philip Hammond tölti be a pénzügyminiszteri tisztséget, Amber Rudd a belügyminiszter, Boris Johnson a külügyminiszter, Sir Michael Fallon maradt a védelmi miniszter, David Davis vezeti a Brexit-tárgyalások irányítására létrehozott tárcát, Liam Fox pedig az új kormányban is a külkereskedelmi minisztérium élén áll. Johnson, Davis és Fox a Konzervatív Párt Brexit-táborának három frontembere.

A csütörtöki előrehozott választások végleges eredménye szerint a Konzervatív Párté lett a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Theresa May a választások után bejelentette, hogy a Konzervatív Párt a legnagyobb észak-írországi lojalista erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójával együttműködve kormányoz tovább. Formális koalíciót azonban a két párt nem köt, hanem a "confidence and supply" rendszer alapján működik majd együtt a londoni alsóházban.

A westminsteri típusú parlamentáris rendszerben az ilyen jellegű megállapodásokban részes kis pártok elviekben vállalják, hogy ha a legnagyobb, de abszolút többséget el nem érő párt vezetésével kisebbségi kormány alakul, annak külső támogatást nyújtanak sarkalatos kérdésekben, például bizalmi szavazásokon (confidence), illetve olyan jellegű törvényjavaslatok - mindenekelőtt a költségvetés - elfogadtatásában, amelyek a kormány működéséhez szükséges pénzellátást (supply) biztosítják.

Eseti, szavazásról szavazásra kötendő megállapodások alapján az egyezségben részes kis pártok más törvényjavaslatok parlamenti elfogadtatásához is segítséget nyújthatnak, de a bizalmi és a költségvetési szavazásokhoz nyújtott támogatásuk a legfontosabb, mivel ezek kudarca a kormány bukását jelenti.

A DUP-val folytatandó együttműködés első próbája június 27-én várható, amikor az újjáalakuló alsóház szavaz az új kormány első törvényalkotási programjáról. Ez bizalmi szavazásnak számít, és ha az alsóház elveti a programot, a kormánynak le kell mondania.

Theresa May miniszterelnök azonban a BBC televíziónak nyilatkozva vasárnap este, az új kormány megalakulása után - arra a kérdésre, hogy a választási eredmény ellenére hivatalában marad-e - kijelentette: már a választási kampányban is azt ígérte, hogy újjáválasztása esetén teljes mértékben kitölti ötéves mandátumát.

May közölte: hétfőn alakuló ülést tart a kabinet, ő pedig kedden Franciaországba utazik, ahol Emmanuel Macron elnökkel tárgyal. A brit kormányfő kijelentette azt is, hogy egy hét múlva elkezdődnek a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások, és a brit kormánynak e tárgyalásokat sikerre kell vinnie.

A tervek szerint az érdemi Brexit-tárgyalások június 19-én kezdődnek, ugyanaznap, amikor II. Erzsébet királynő előterjeszti a parlamentben az új kormány törvényalkotási programjának fő pontjait.

Szerző