Klímamenekültektől tart Európa

Publikálás dátuma
2017.06.08. 07:01
Az új menekültpolitika az okokat kezelné, többek között a klímaváltozás következményeinek enyhítésével FOTÓ: GETTY IMAGES
A világ menekültjeinek mindössze 6 százaléka jött Európába, ám ez nem eredmény, s nem is ad okot a nyugalomra. A magyar kormány változatlanul ragaszkodik a zárt határok politikájához, a határvédelem költségeit pedig igyekszik menekültügyi kiadásként elszámolni. Az EU a bezárkózás helyett az újabb migrációs hullámok megelőzésére koncentrál, a fejlesztéspolitikát is ehhez igazítják. A Bizottság közös védelempolitikát és haderőre is szeretne.

Új prioritások kerülnek az EU menekültpolitikájába, ehhez azonban a fejlesztéspolitikát is át kell alakítani, megpróbálva megelőzni egy jelentős klímamenekült-hullám kialakulását. Minderről Brüsszelben tanácskoznak az érintettek, ahol szóba került a közös európai hadi potenciál kérdése is. Az viszont budapesti értesülés, hogy a magyar kormány nem kíván változtatni a jövevények távoltartására koncentráló migrációs politikáján.

“El- és bevándorló vagyok, ha úgy tetszik: migráns. De én itt élek, Európáért és a másik hazámért egyszerre elkötelezett vagyok, s igenis büszke arra, hogy uniós állampolgárként az otthonomért dolgozom” - mondta lapunknak a gambiai Gibril Faal, a fejlődő országok segélyezési programjaival foglalkozó Afrika-Európa Diaszpóra Fejlesztési Platform igazgatója, miután egy újságíróknak tartott beszélgetésen előkerült a magyar menekültpolitika. Gibril Faal dühbe jött, ki is mondta: elege van azokból a kelet-európai politikusokból, akik saját történelmüket is szembeköpve, kizárólag a szavazatszerzés céljából az Európai Uniónak létfontosságú szakmai kérdésből csinálnak gyűlölködést, s teszik verbális és sokszor fizikai agresszió tárgyává azokat, akik a világon a legkiszolgáltatottabbak. Ráadásul - ahogy fogalmazott - a ma szavazataiért kockáztatják a jövő Európáját, hiszen a 2015-ös menekülthullám félrekezelése, a felelősségvállalás elmulasztása sokkal több jövőbeni problémával jár, mint amit az elmúlt két évben megtapasztalt a kontinens. 

Úgy vélte, a gyűlölködés helyett abba kellene belegondolni: mi késztet valakit arra, hogy elhagyja az otthonát, hogy mivel jár a tartós menekült- vagy bevándolólét. A szakember, akinek szervezete a bevándolók társadalmi beilleszkedését, s szociális körülményeik stabilitását segíti, arra kért mindenkit: hunyja be a szemét, s képzelje el, hogy elmenekült otthonról, s egy másik országban próbál új életet kezdeni. Bevándorlónak lenni azt jelenti, hogy mindenhol a világban kívülálló vagy. Ezt senki sem vállalja hobbiból”.

Ma a világon 214 millió ember tekinthető nemzetközi elvándorlónak, azaz migránsnak. Ezeknek az embereknek csupán egy része politikai, illetve erőszakos okokból, háborúk vagy más fenyegetettség miatt útnak indult menekült, miközben az erőszak sújtotta térségek világpolitikai feszültséggócként ténylegesen a legnagyobb kibocsátóknak számítanak. Mára több mint 65 millió ember kényszerült erőszakos okból elhagyni otthonát, s keresztülszelni a világot menekültként, menedékjogot kérőként. Nekik mindössze 6 százalékuk tartózkodik Európában.

A magyar kormány elsősorban azért kritizálja az uniós menekültpolitikát, mert állításuk szerint "a migránstömeg befogadása politikai célokat szolgál", ráadásul a "modernkori népvándorlás” nemcsak a növekvő terrorfenyegetettség miatt, hanem demográfiai okokból is fenyegető - méghozzá nem csupán Magyarország, hanem egész Európa számára. Ezzel szemben az Európai Unió kutatói és szakmai szervezetei egyaránt állítják: a migráció és a mobilitás egyszerre lehetőséget és kihívást is jelent az európai gazdasági és társadalmi fejlődés számára. Elkerülni, ahogyan a világtörténelemben soha, most és a jövőben sem lehet. Az EU valójában nem a korlátlan menekültbefogadást, hanem a bajban lévő országok helyzetének javítását, a migrációt kiváltó háborús helyzetek megszüntetését, az érintett államok stabilitását, a béketeremtést tekinti elsődleges céljának - derült ki az Európai Fejlődési Napok egyik, az uniós migrációs politikával foglalkozó panelbeszélgetésén, ahol a béke mint célkitűzés a leggyakrabban használt szófordulat volt.

Az Európai Bizottság nemzetközi együttműködési és fejlesztési főigazgatósága elsősorban nem is az Európát 2015-16-ban, illetve azóta is fokozottan érintő migrációs hullám, hanem évtizedes programjaik új prioritásai miatt tette kiemelt témává a migrációt. Noha az európai migrációs válságtünetek - sokak szerint ideiglenesen - mára enyhültek, a probléma nemhogy nem oldódott meg, de a szakemberek az éghajlatváltozás várható hatásaira is fel kell készüljenek - klímamenekültek millióival számolnak a prognózisok.

Az Európai Fejlesztési Napok szervezőjeként és házigazdájaként Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős uniós biztos az EU elkötelezettségét fejezte ki a fejlődés, szabadság és a szolidaritás mellett, s bejelentette: az uniós vezetők elfogadták az “Új Európai Konszenzust a Fejlesztésről” című programot. Az uniós biztos a nyitóceremónián felidézte: a világ szegény országainak fejlesztését célzó segélyek több mint felét már ma is az EU és az uniós tagállamok biztosítják, de az aktuális és prognosztizálható kihívások elengedhetetlenné teszik, hogy az európai közösség fejlesztéspolitikájának is az éghajlatváltozás és a migráció kerüljön a fókuszába. A szerdán kezdődött uniós programra mintegy hétezer résztvevő látogatott el a világ minden tájáról, hogy megosszák a szegénység felszámolásával és a fejlesztési célkitűzések elérésével kapcsolatos elgondolásaikat, tanácskozzanak a fejlesztési együttműködés jövőjéről, az energiához való hozzáférés javításáról, a „globális egészségpolitikáról”, a természeti erőforrások kezeléséről, a magánszektornak nyújtott támogatásokról - idén ez is prioritás -, a segélyhatékonyság vagy éppen az emberi jogok kérdéséről. A tegnapi nyitóünnepségen nemcsak uniós vezetők - így Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, Frederica Mogherini alelnök, vagy épp Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója - vettek részt, hanem több mint egy tucat afrikai, illetve latin-amerikai ország vezetői is.

Közös uniós haderőt terveznek
Hatékonyabb védelmi együttműködést sürget az EU tagállamai között az Európai Bizottság, amely szerdán tett javalatot a közös kutatási projekteket és katonai beszerzéseket finanszírozó Európai Védelmi Alap létrehozására. A brüsszeli testület egyúttal felvázolta, milyen lehetőségeket lát a szorosabb partneri viszony kiépítésére, a gyakoribb és önkéntes egyeztetésektől a közös alapokon nyugvó európai hadi potenciál létrehozásáig. Ez utóbbi olyan katonai erővel vértezné fel az Uniót, amellyel képessé válna például “terrorista csoportokkal szembeni fellépésekre, ellenséges környezetben folytatott haditengerészeti műveletekre vagy számítógépes védelmi intézkedésekre”. A közös védelmi és biztonságpolitikának része lenne az egységesített védelmi tervezés, az állandóan rendelkezésre álló gyorstelepítésű haderő és a rendszeresen végzett közös hadgyakorlatozás. A Bizottság a kormányokra bízza, hogy eldöntsék: megelégednek-e a jelenlegi együttműködés javítgatásával vagy összefogják erőiket és létrehozzák a védelmi uniót. Az erről szóló első vitát a két hét múlva esedékes csúcstalálkozóján tartják a tagállamok vezetői.
A tervezett Európai Védelmi Alap közös kutatásokat, fejlesztéseket és beszerzéseket finanszírozna, részben az uniós költségvetésből. Ez lenne az első alkalom, hogy az EU pénzeket katonai célú kiadásokra fordítják. Szerény összegek már idén és jövőre is rendelkezésre állnak, de az igazi költés a következő pénzügyi időszakban kezdődne: 2020-tól az uniós büdzséből évi 500 millió eurót fordítanának hadiipari kutatásokra és egymilliárdot fejlesztésekre, valamint együttes beszerzésekre. - Halmai Katalin (Brüsszel)


„Nincs is lezárva a magyar déli határ”

A magyar kormány továbbra sem hajlandó a legkisebb változtatásra sem a menekültpolitikájában – derült ki az Országgyűlés európai ügyek bizottságának szerdai, zárt ülésén, ahol a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformja volt a terítéken. Információink szerint az ülésen a kormány képviselői ezúttal is a kormánypropaganda régóta ismerős érveit hangoztatták, így elhangzott, hogy a magyar kabinet továbbra sem ért egyet az Unió menekültpolitikájával, ám Magyarország csak az uniós jogszabályokban rögzített kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy megvédi Schengent az illegális bevándorlóktól. Felmerült még a menekültek ideiglenes elosztását érintő uniós perünk is, melyben a kormányoldal ismét jól ismert érveit hangoztatta a kötelező betelepítésről. Úgy tudjuk, az ülésen az is elhangzott érvként, hogy a magyar határok jogi értelemben nincsenek is lezárva, Magyarország csak megvédi a határvonalát. A kormány emellett úgy látja, hogy Magyarország arányaiban másoknál jóval többet áldoz a határai megvédésére és ezzel az „európai szolidaritásból is komoly részt vállal”. A kormány vélekedése szerint a menekültügy kezelésében Magyarország a schengeni határainak megvédésére elköltött költségeit is számításba kell venni. Információink szerint az ülésen az uniós elképzelésekről érdemben nem esett szó. - B.Z.

Segélyezés: támogatja a magyar

Tavaly év végén készült egy uniós felmérés, az úgynevezett Eurobarométer az EU-tagállamok és állampolgárok fejlesztési segélyezéshez való viszonyulásáról. A magyarországi válaszadók roppant vegyes véleményről tanúskodtak: így például kiderült, egyetlen év alatt 10 százalékkal több magyar mondta azt, hogy fontos a fejlődő országok lakosainak segélyezése, a 2015-ös 73 százalékkal szemben tavaly már 83 százaléka a válaszadóknak. 63 százalékuk ráadásul azt is gondolja, hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban az EU egyik prioritása kellene, hogy legyen, míg 46 százalék azt is vallotta, hogy a magyar kormány is kiemelten kellene foglalkozzon ezzel. A többség, azaz 58 százalék szerint a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi segítséget a jelenlegi szinten kellene tartani, míg 22 százalék szerint növelni kellene, 13 százalék viszont csökkentené a kereteket. Ugyanakkor egyetlen év alatt 11 százalékponttal, 63 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi segítség hatékony módja az irreguláris migráció kezelésének.

Szerző

Orbánék megbízottja havi 28 millióért lobbizik az USA-ban

Publikálás dátuma
2017.06.06. 20:23
Szijjártó Péter és Connie Mack a Századvég konferenciáján MTI Fotó: Máthé Zoltán
Connie Mack immár rendszeres hírlevélben számol be a magyar kormány álláspontjáról és működéséről a washingtoni elitnek - derül ki az amerikai igazságügy-minisztérium honlapjáról. Ezek többsége arról szól, hogy az Orbán-kormány milyen lelkesen támogatja Donald Trump elnököt.

A magyar kormány lobbistája, volt republikánus kongresszusi képviselő körbeküldte kapcsolatainak Orbán Viktor Trumpnak szóló gratuláló levelét, és arra is többször felhívta a figyelmüket, hogy a magyar miniszterelnök már tavaly nyáron, hónapokkal az elnökválasztás előtt Trump mellé állt. Azt az MTI-hírt is lobogtatta Washingtonban a lobbista, amely szerint Orbán „neurotikusnak” minősítette az európai államok reakcióját, miután Trump elnöki rendeletben tiltotta meg hét, zömében muzulmán ország polgárainak a beutazást. (A rendeletet azóta számos bíróság ítélte el, alkalmazását felfüggesztették.)

Mack szerint a keresztények védelme és a muzulmán szélsőségesek elleni harc is "eladható" az amerikai fővárosban. Egyik hírlevelébe beleillesztette, hogy az Iszlám Állam elleni harcban bevetett magyar katonák számát kétszázra emelik, illetve hogy a magyar kormány - a világon elsőként - munkacsoportot hozott létre az üldözött keresztények védelmében. Előkerült a CEU-ügy és George Soros is, szigorúan a magyar kormány álláspontját közvetítve. Mack néha könnyebb tartalmakkal is szolgál hű olvasóinak: Rubik Ernő és a Pulitzer-díj névadójának magyar gyökereit is arra használja a lobbista, hogy Orbán mellé állítsa a washingtoni elitet.

Connie Macket 2014 őszén „fogadta fel” az Orbán-kormány, hogy segítsen javítani Magyarország megtépázott imázsán Washingtonban. Az 1,4 milliárd forint értékű szerződést négy évre kötötték, ám ez nem mind az amerikai lobbistához kerül. A Népszabadság által tavaly kikért adatok szerint a pénz több mint egyharmadát a Mack-kel konzorciumban szerződött Századvég kapja. Az adófizetők pénzéből tehát minden hónapban 28 millió forintot költ a kormány lobbizásra Amerikában, ebből 18 millió Macké. Tízmillió pedig a Századvégé, amely ezért cserébe 180 órában fordít és háttéranyagokat ír.

Mack minden hónapban beszámol a munkájáról, ám a hazaküldött, illetve az amerikai külügyminisztérium honlapjára kötelezően feltöltött dokumentumokból nem sok konkrétum derül ki. Mack - állítása szerint - sok kongresszusi képviselővel találkozik, akik között a leggyakrabban Dana Rohrabacher republikánus képviselő és közeli munkatársainak neve bukkan fel. Ő köztudottan évtizedek óta Vlagyimir Putyin nagy rajongója, és ő volt az, akiről Kevin McCarthy kaliforniai republikánus képviselő tavaly azt mondta: Trump mellett Rohrabacher a másik, akit Putyin pénzel. McCarthy szavait csak az utóbbi hetekben kapta fel a sajtó, ő és kollégái is azonnal azzal ütötték el a botrányt, hogy csak viccelt. Azt azonban jól mutatja a „vicc”, hogy milyen híre van Orbán legkitartóbb washingtoni barátjának saját párttársai körében.

Mack megítélése Washingtonban is vitatott. Egyes forrásaink szerint az egyik legrosszabb lobbista, aki még saját (egykori) pártjának a kulcsfontosságú embereivel sincs jóban. Mások szerint viszont ügyes, jól használja a floridai képviselőként a Kongresszusban eltöltött idejéből megmaradt kapcsolatait. Hiszen elég, ha néhány republikánus képviselőt meg tud arról győzni, hogy álljon a magyar kormány mellé, és megtorpedózzon szélesebb körű elítélő határozatokat, esetleg szankciókat. Az viszont tény, hogy a magyar-amerikai kapcsolatokon nem sikerült javítania.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Századvég Alapítvány „Új Amerika születik?” című konferenciájának nyitóelőadásában vette szenvedélyesen védelmébe Donald Trumpot, s többek között olyanokat mondott, mint  "Trump nem lottón nyerte az elnökségét”.  Connie Mack kevésbé lelkesen sorolta Trump érdemeit, akit egy éve még többek között gyávának és bolondnak nevezett. A konferencián elhangzottakról bővebben ide kattintva olvashat!

Egyoldalú szerelem
Tizenhat éve vágyakozik hiába a Fehér Házba Orbán Viktor. Ilyen hosszú egyoldalú szerelemnél előfordul, hogy az érzés végül gyűlöletbe csap át. George W. Bush annak idején azért neheztelt meg Orbánra, mert a 2001-es terrortámadás után nem ítélte el a parlamentben Amerikát kárhoztató Csurka Istvánt. Medgyessy Péter majd Gyurcsány Ferenc a republikánus kormányzat alatt is szívesen látott vendég volt, de 2010 után megint csak nem jött meghívás. Jött ellenben Hillary Clinton külügyminiszter, aki udvariasan, de határozottan emelt szót a magyar jogállamiság és demokrácia védelmében. Ezt követően a kapcsolatok fagyosra hűltek - mígnem érkezett Donald Trump, akit Orbán Viktor diadalittasan köszöntött: "Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, miszerint nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság és nagy ajándék."
A derű azonban nem tartott sokáig. Kiderült, hogy az amerikai kormány egyáltalán nem örül a Soros Györgyöt, illetve a Közép-európai Egyetemet ért budapesti támadásnak. Sorost, bármennyire is elítéli az új elnök politikáját, üzleti szálak fűzik Trump vejéhez, Jared Kushnerhez. A CEU-ra vonatkozó közleményeket ugyan a külügyminisztérium adta ki, de Washingtonban minden beavatott tudja, hogy a döntést a Fehér Házban hozták. Ha nem is Trump, de legalábbis Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó, akihez a jelek szerint Michael Ignatieff CEU-rektor gyorsabban talált kapcsolatot, mint a komplett magyar kormány, minden fizetett lobbistájával.
McMaster stábjának régiónkkal foglalkozó tagjai, amennyire tudni lehet, nincsenek jó véleménnyel Orbán politikájáról. A külügyminisztérium kulcspozícióiban eddig hasonló álláspontot képviselő személyek ültek, de ebben most lehet némi változás: az Európáért is felelős helyettes államtitkári poszton feltűnhet Kurt Volker, aki a 90-es évek közepén Budapesten volt diplomata, és beszél is magyarul. A volt NATO-nagykövet a múltban szimpatizált Orbánnal, ami esély, de nem biankó csekk. 2012-ben a Magyar Külügyi Intézetben például ezt mondta: "Egy társadalomban még demokratikus választások esetén is letérhetnek a dolgok a helyes útról, Oroszországban például Putyin visszájára fordítja a demokrácia irányában tett apró lépéseket, Magyarországon azonban nem ez a helyzet." Hozzátette, hogy vannak olyan magyar törvények amelyeket "ostobának, terhesnek vagy bonyolultnak" gondol, de szerinte a szólás- és véleményszabadság nincs korlátozva. Vagyis Volker, bár kritikus, talán meggyőzhető Orbán jó szándékáról.
Akit nem kell meggyőzni, az James "Veszett Kutya" Mattis tábornok: a védelmi miniszter, akárcsak a Pentagon eddigi vezetése, minden politikai aggodalomnál előrébb valónak tartja az Amerikának fontos katonai missziókban játszott magyar szerepet. Nem véletlenül küld a kormány még ötven katonát az iraki Kurdisztánba. Mégis, mindennek dacára, Klaus Iohannis román államfőnek erre a péntekre meghívása van a Fehér Házba, Orbánnak pedig, hiába vetett a brüsszeli NATO-csúcson szerelmetes pillantásokat Trumpra, még nem találtak időpontot. - Horváth Gábor

 

Szerző

Szijjártó lelkesen fényezte Trumpot - "Jó hír a világnak"

Publikálás dátuma
2017.06.06. 16:57
Szijjártó Péter és Connie Mack a Századvég konferenciáján
Korábban szemlesütve kellett mondani azt, hogy a mi nemzetünk az első. Ez most már természetes. Mindenkinek a saját a nemzeti érdeke az első – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden arról az „új világrendről”, amelynek egyik előhírnöke Donald Trump amerikai elnök, s amelynek beköszönte szerinte igen „jó hír a világnak és Magyarországnak”.

A Századvég Alapítvány „Új Amerika születik?” című konferenciájának nyitóelőadásában a külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy az új világrend – amely egy korábbi, „természetellenes állapotnak” vetett véget – létrehozásában az Egyesült Államok mellett Kína, s az utóbbi időben Orbán Viktor kormányfő által is méltatott „újfajta globalizáció” az iránymutató.

„A globalizáció új, Kínából kiinduló formája, amelynek neve »Egy övezet, egy út«, valamint az amerikai elnök politikai krédója együttesen a nemzetközi viszonyoknak teljesen új rendszerét hozzák létre (...) Az új rendszer kulcsmondata: minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre” – értelmezte sajátosan Szijjártó a két nemzet egyébként igen különböző globalizációs vízióját.

A külügyminiszter egyébként nem különösebben fényezte az – egyes források szerint közel sem olyan jó – amerikai-magyar kapcsolatokat, inkább azt elemezte, hogy Magyarország hol tud „hasznot húzni a változásokból”. Az egyik ilyen aspektus az egypólusú világrend megdőlése, hiszen, mint azt a külügy első embere szemléltette: a baseball sapkák esetében sem igaz, hogy egy méret jó mindenkire. Szijjártó szerint az is üdvözlendő, hogy a globális biztonság megteremtésére irányuló törekvéseket új alapokra helyezték, így a NATO-nak is a terrorizmus elleni küzdelemre kell koncentrálnia, ezért Magyarország egyetért azzal, hogy legalább a GDP 2 százalékát érje el a tagországok védelmi kiadása. A külügyminiszter hozzátette, az új viszonyrendszerben - "amely régi dogmákat döntött meg" - az is kimondatott, hogy "nem tartozik az alapvető emberi jogok közé" az illegális bevándorlás.

Szijjártó egyébként többször is szenvedélyesen védelmébe vette az amerikai elnököt, s olyan meglepő információkat is megosztott, miszerint "Trump nem lottón nyerte az elnökségét”. A külügyminiszter szerint az amerikai elnök nyílt választási kampányban aratott győzelmet, s "nem titkolt semmit", ami igen merész kijelentés, tekintve, hogy a jelenleg is folyó, orosz befolyást feltáró vizsgálatba Trump akár bele is bukhat. Az amerikai elnökre nehezedő nyomás Szijjártó szerint példa nélküli, de a külügyminiszter mindenkit megnyugtatott, hogy a budapesti kormánynak Magyarország az első: "Hungary first" – ezzel a végszóval adta át a szót Connie Macknek, aki a magyar kormány megbízásából lobbizik az Egyesült Államokban a magyar érdekekért.

Szijjártó Péter és Connie Mack a Századvég konferenciáján

Szijjártó Péter és Connie Mack a Századvég konferenciáján

Az egykori floridai republikánus kongresszusi képviselő hosszasan ecsetelte, hogy a tavalyi elnökválasztás kimenetele az Obama-adminisztráció intézkedései nyomán született frusztráció eredménye. Connie Mack egykedvűen sorolta Trump érdemeit, akit egy éve még többek között gyávának és bolondnak nevezett. Nem is ment könnyen a méltatása, beszédében egyszer Obama nevét mondta be Trump helyett. Mack a magyar kormányra nem sok szót pazarolt, mintegy a saját munkáját dicsérve elmondta, hogy jók a magyar-amerikai kapcsolatok, s jó, hogy vannak olyan országok, amelyek "kedvezően reagálnak a változásokra". Hozzátette ugyanakkor, hogy az amerikai diplomáciának nem feladata megmondani Magyarországnak, mit tegyen. Búcsúzóul a lobbista megosztotta vízióját a közönséggel: "újabb és újabb Trumpokat fognak megválasztani". Az elmúlt hetek, hónapok európai fejleményei azonban épp ennek ellenkezőjét támasztják alá.

Frissítve: 2017.06.06. 18:35