Előfizetés

Süket a kormány az öregek hangjára

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.06.07. 07:04
Illusztráció: Thinkstock
Egymás szidalmazásával, bekiabálásokkal, ígéretekkel és hatalmas lódításokkal telt az MSZP kezdeményezésére megrendezett tegnapi parlamenti vitanap az idősekről.

A szocialisták a május 17-én rendezett országos nyugdíjas parlamentjük után is próbálják felszínen tartani az idős korosztály gondjainak megoldását, de hiába gondolkodnak hasonlóan a többi ellenzéki párttal a legtöbb nyugdíjasokat érintő kérdésről, együtt sem képesek elérni, hogy a Fidesz-KDNP koalíció reálisan kezdje nézni az idősek helyzetét. A merev nyugdíjba vonulási szabályok, a rokkantnyugdíjak megszüntetése, a szegénység terjedése, az orvosi és szociális segítség rossz minősége vagy drágasága, a kilencedik éve 28 500 forintos nyugdíjminimum és a milliós ellátások közti távolság, mind olyan kérdés, amit az ellenzék kifogásol, ám a kormány szerint ezekkel is minden rendben van, sőt "soha nem volt ilyen jó" magyar nyugdíjasnak lenni, mint az Orbán-kormány 2010-es hatalomátvétele óta. A méltányos és igazságos nyugdíjrendszer eléréséhez szükséges feladatokról szocialista kezdeményezésre tartott tegnapi parlamenti vitanap öt órásra tervezett tárgyalását végül sokkal rövidebb idő alatt lezavarták a képviselők, ami jelzi, mennyire izgatja az országházi politikusokat az idős, vagy idősödő emberek megélhetése.

A szocialisták a vitára meghívták a velük szimpatizáló nyugdíjas szervezetek képviselőit is, így népes hallgatóság hördült fel a páholyokban, amikor a kormány nevében Rétvári Bence részletesen ecsetelte a sok jótéteményt, amit az idősek az Orbán-kabinetnek köszönhetnek. A csodálkozás első hangja akkor hallatszott, amikor a humántárca parlamenti államtitkára arról beszélt, nemcsak a nyugdíjasokkal foglalkoznak kiemelten, hanem már az 55 év felettieket is segítik munkahelyük megtartásában és nagyon sok szociális juttatás is támogatja az időseket. A baloldal vendégei úgy látták, hogy az államtitkárnak fogalma sincs, miről beszél, hiszen a merev nyugdíjkorhatár bevezetésével az Orbán-kormány vette el az utolsó munkaéveikben feleslegessé váló, vagy a különösen megterhelő, és veszélyes munkahelyen dolgozóktól az esélyt a tisztességes korhatár előtti nyugdíj lehetőségére. A megbecsülést különösen a vidéki szervezetek vezetői vitatták méltatlankodva, a nyugdíjkasszát pedig szerintük épp a Fidesz verte szét, amikor adóként kezdte beszedni a járulékokat, ami ezzel az átminősítéssel bármikor felhasználható más állami feladatok finanszírozására is. Ami pedig a nyugdíjas szervezetekkel kötött megállapodásokat illeti: a páholyok szocialista közönsége már csak nevetni tudott ezen, hiszen a legnagyobb taglétszámú szövetségeket meg sem keresték, a régi Idősügyi Tanácsot feloszlatták és csak saját keresztény csoportjaikkal álltak szóba – hangzott a nem is nagyon suttogva terjedő megállapítás a parlamenti ülésteremben.

Illusztráció: Thinkstock

Illusztráció: Thinkstock

Amikor pedig a Fidesz frakció nevében Selmeczi Gabriella gyakorlatilag megismételte az államtitkári mondatokat, a felháborodás hangja egyre erősödött, úgyhogy a teremszolgák kénytelenek voltak csendre inteni a dühös vendégeket. Az, hogy az MSZP vezérszónoka szinte néma teremben mondhatta el a kormány nyugdíjpolitikájának kritikáját, jelentős részben annak volt betudható, hogy mire Korózs Lajos szót kapott, a Fidesz patkó szinte kiürült, majdnem minden konzervatív politikusnak halaszthatatlan elintéznivalója támadt. Pedig a népjóléti bizottság alelnöke figyelmeztette volna őket, ha a napokban megszavazzák a nyugdíjbiztosító önállóságának megszüntetését, azzal Magyarország járatlan útra téved. Megismételte azokat az ígéreteket, amelyeket Botka László, a párt miniszterelnök-jelöltje fogalmazott meg az országos nyugdíjas parlament küldötteinek a rokkantnyugdíjak újbóli bevezetésétől a nyugdíjminimum megduplázásán át az éves bérnövekedést is követő svájci indexálás visszaállításáig. A vitában a Jobbik is differenciált nyugdíjemelést követelt, az LMP pedig az időskori elszegényedést emelte ki, hangsúlyozva, hogy lenne pénz az idősek helyzetének javítására, ha azt nem lopták volna el a kormánypárti politikusok. Megszokott érvek, jól ismert hangnem minden oldalon: megint egymásról és a választásról szólt a vita és nem a nyugdíjasokról.

Nyugdíjakról számokban
• Januárban az öregségi nyugdíjak átlaga 112 ezer forint volt
• 72 ezren 50 ezer forint alatti, több mint egymillióan 100 ezer alatti ellátást kaptak
• 18 ezren 300 ezer feletti, hatan pedig 1 milliót is meghaladó nyugdíjat vehettek át havonta
• A nyugdíjasok 18 százaléka számított szegénynek
• Az idős munkanélküliek majdnem fele semmilyen ellátást nem kap



Tarlós futhat a metrópénz után

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.06.07. 07:03
Egyre többen tartanak katasztrófától FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Bár a kormány csak ma hallgatja meg Tarlós István főpolgármestert, a miniszterelnök már tegnap megüzente: nem ad pluszpénzt a beruházáshoz.

Hiába történhet bármikor súlyos baleset a lepusztult hármas metróban, a kormány nem enged: a főváros nem kap az eddig megállapított 137,5 milliárd forint felett plusz pénzt a felújításra. Bár a kormányközeli cégek felpumpáltnak tűnő árajánlatai miatt 31 milliárddal többre lenne szükség, Orbán Viktor miniszterelnök előre üzent a mai kormányülés előtt a főpolgármesternek: nem számíthat többletforrásra. „A szakértők megvizsgálták ezt a munkát, kiírták a pályázatot, a kormány a szükséges pénzt rendelkezésre bocsátotta. Annyiból meg lehet, és annyiból is kell megcsinálni" – nyilatkozta Orbán kedd délután az atv.hu-nak. Igaz, Orbán ezzel lényegében a kormányközelinek tudott metróépítő-cégek eljárását kritizálta.

A főváros – mint arról beszámoltunk – hiába dobta vissza kétszer és írta ki harmadjára is a hármasmetró-felújításra szóló tendert, a bennfentesnek tudott cégek konzorciuma rendre a „szakértők” által megállapított keretösszeghez képest 30-40 milliárddal nagyobb árajánlatot adtak be. A felpumpált árajánlatok láttán Tarlós István főpolgármester pénteken azzal a kompromisszumos ajánlattal állt elő, hogy a főváros elfogadja a metróalagút és a déli pályaszakasz állomásaira kiírt tendereket és ősz körül elkezdik a felújítást. A metró többi részét pedig hitelből befejezik. Igaz, akkor egy sor más fővárosi fejlesztésre már nem marad pénz, a főváros adósságállománya pedig közel 100 milliárdosra nőhet.

A más esetekben ennél jóval komolyabb költségtúllépést elnéző kormány, élén Orbán Viktorral láthatóan Tarlós István és a „renitens” főváros megleckéztetésére használja a hármas metró ügyét. Így már korábban is előfordult, hogy Orbán egy beosztottjával a sajtón keresztül üzent a főpolgármesternek, ahogy az is, hogy egyes pletykák szerint a közelmúltban egy kormányülésen Tarlós István háta mögött tárgyaltak a hármas metróról. Ráadásul mintha Orbán direkt akarná felhergelni a főpolgármesterét: az ugyanis csak erősen megszorítással igaz, amit az atv.hu-nak, mondott, hogy a kormány „a szükséges pénzt a főváros rendelkezésére bocsátotta” volna. Valójában a metrófelújítás zömét az Európai Unió fizetné ki. Igaz, az EU még meg sem kapta a metróról szóló magyar pályázatot, így érdemben el sem bírálhatta azt.

Lerobbanó kocsik, véletlenül kinyíló ajtók
Immáron sokadjára, ismét lerobbant néhány hármas metrószerelvény. A Metróért Egyesület Facebook-oldalán közölte, hogy hétfőn is volt egy meghibásodás, az egyik szerelvény ajtajai mindkét oldalon kinyíltak. „A meghibásodás okait jelenleg vizsgáljuk, az érintett járművek jelenleg nem közlekednek” – közölte a BKV Zrt. A hatvanmilliárd forintból megújuló orosz metrókocsik időről-időre történő meghibásodását Tarlós István korábban „gyerekbetegségnek” is nevezte. A kocsik felújítását végző orosz Metrowagonmash szakemberei a BKV munkatársaival közösen minden esetben a legnagyobb körültekintéssel vizsgálják, és a feltárást követően az orosz szakemberek a hibát a lehető legrövidebb időn belül kijavítják” – közölte a BKV.



Sztrájkra készül 200 ezer közszolga

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.06.07. 07:03

Felháborodtak a közszférában: ha nem kapnak több fizetést, július 17-én leállnak, sőt akár el is mennek a legkiválóbb szakemberek a közigazgatásból.

"Lázár János remek showman, de mint minisztert ki kellene tiltani a munkavállalókat érintő tárgyalásokról, amíg nem tudja megmondani, a kormány egyes intézkedései hány embert érintenek, ezeknek a dolgozóknak mennyi a bére, és hogy tudnak megélni ebből az összegből". Ezt üzente a közszféra szakszervezeteinek sajtótájékoztatójáról a kancelláriaminiszternek és helyettes államtitkári szint fölött valamennyi kormánytagnak Dömsödi Gábor. Pásztó független polgármesterét annyira felháborította, hogy Lázár János kategorikusan kijelentette a múlt héten: nem lesz sztrájk a közszférában és nem lesz béremelés sem, hogy kiállt a nyilvánosság elé és bejelentette, néhány hete polgármesterként maga is belépett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetébe (MKKSZ).

A korábban népszerű tévés szakember, újságíró szerint a társadalom felső 10 százaléka az Orbán-kormány működése alatt a "felelőtlenül költekező jampik" közé került, ezekhez sorolta a kancelláriaminisztert és politikustársait is, az alattuk lévők pedig szerinte alig tudnak megélni, kiválóan felkészült beosztottainak többsége a garantált bérminimum környékén, méltatlanul alacsony bért keres. A nógrádi polgármester szerint a szakszervezetekben ma több lehetőség van, mint a politikában, mert a politikusoknak nemcsak a szaktudásával, hanem az emberségével is nagy baj van. Dömsödi gyakorlatilag kommunikációs segítséget ajánlott az érdekvédőknek, amikor kifejtette, szerinte az előző két önkormányzati sztrájk sikertelen volt, mert nem lett komoly visszhangja a társadalomban, ezért dinamikusabb módszereket kell alkalmazni a közvélemény tájékoztatására.

A megszólított szervezet, vagyis az önkormányzati béremelések elmaradása miatt tavaly kétszer is sztrájkot szervező MKKSZ most arra készül, hogy július 17-én kétórás munkabeszüntetést tartanak a közszféra három területének dolgozói, ha addig nem érnek el eredményt a tárgyalóasztalnál. A szakszervezet tegnapi sajtótájékoztatóján elnökük azt hangsúlyozta, 200 ezer dolgozó nem kap több pénzt 9 éve, így a tiltakozásban részt vesznek azok a kormánytisztviselők, akik eddig kimaradtak a béremelésekből, köztük a Magyar Államkincstár (MÁK) munkatársai. Boros Péterné azokkal a közalkalmazottakkal, többnyire műszaki segítőkkel folytatta a sort, akik nem kerültek be az életpályákba és nem kaptak az egészségügyi vagy szociális szféra emeléseiből sem. Végül a pásztói polgármester által már említett önkormányzati tisztviselőket is oda sorolta, akik csak a minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt kötelező pluszpénzt kapták meg, de ahol a településnek nincs komoly bevétele iparűzési adókból, ott egy fillérrel sem jutott nekik ennél több. Az MKKSZ az érintett területektől felhatalmazást kapott a munkabeszüntetés előkészítésére, ami a közszférában sokkal bonyolultabb feladat, mint a vállalatoknál, ezért is kellett ilyen korán bejelenteni a sztrájkbizottság megalakítását.

Az Államkincstárban még soha nem volt sztrájk, de a MÁK szervezett munkatársait képviselő Dobóczki Károly kiemelte, hogy egyre pirosodik a kormánynak felmutatott sárga lap, hiszen eddig két ígéretét is visszavonta a kabinet, egyre többen fontolgatják a távozást és a fiatalok hamarosan meg is lépik, ha nem kapnak több pénzt. A legszörnyűbb, hogy munkatársai számfejtik azoknak a bérét, ahol megkapták a béremelést, miközben ők 8 éve hiába várnak a jobb megbecsülésre. Boros Péterné elmondta, legutóbb egy hónapja tárgyaltak a bérek rendezéséről a kormánnyal, akkor annyi hangzott el: ha marad rá pénz, lehet szó emelésről, ha nem marad, akkor nem, de fogalmuk nincs, milyen alapon dől majd el a közszféra utolsó csoportjának béremelése. Elsősorban tehát figyelmeztetésnek szánják a tegnapi bejelentést a sztrájk előkészítésének megkezdéséről, abban reménykednek, hogy a kormány napokon belül pozitív döntést hoz és megadja a garantált bérminimum emelésével azonos mértékű, vagyis 25 százalékos pluszpénzt az eddig kimaradt körnek. Számításaik szerint az összes, eddig nem tervezett bérkiadás 100 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek.